Tovább lassult az infláció: a Központi Statisztikai Hivatal most kiadott adata szerint januárban

3,8 százalékkal voltak a fogyasztói árak magasabbak, mint egy éve.

Ez 2021 márciusa óta a legalacsonyabb infláció.

Ha pedig nem éves, hanem havi összevetésben nézzük: decemberről januárra 0,7 százalékkal nőttek átlagosan az árak.

Az várható volt, hogy az egy hónapja mért 5,5 százalékosról tovább fog lassulni az infláció, a kérdés inkább az volt, hogy belefér-e a januári adat a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjába. Az MNB célja a 2-4 százalék közötti szintet elérni, ez majdnem három éve most először jött össze.

Részletesen a következőképp jött ki a mostani szám:

• az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal nőtt átlagosan a tavaly ilyenkorihoz képest,
• a szolgáltatások ára 10,4 százalékkal nőtt,
• az alkoholos italok és dohányáruk 8,1 százalékkal drágábbak,
• a ruhák 6,2 százalékkal,
• az „egyéb cikkek, üzemanyagok” nevű csoport, benne a benzin mellett gyógyszerekkel, háztartási eszközökkel, 0,7 százalékkal olcsóbb, mint tavaly ilyenkor,
• a tartós fogyasztási cikkek ára 1,4 százalékkal csökkent,
• a háztartási energia pedig 11,3 százalékkal jött ki olcsóbbra, mint egy éve.

A legkritikusabb pont ebből az, amit a háztartási energiánál mérnek, hiszen úgy jött ki nagy áresés, hogy valójában nem lett olcsóbb sem a vezetékes gáz, sem az áram, ehhez képest a hivatalos adat szerint a vezetékes gáz 25, az áram pedig 3,4 százalékkal olcsóbb, mint egy éve. A KSH ezt úgy számolja ki, hogy külön vesz egy rezsicsökkentési korlát fölötti és egy az alatti árat, és mivel most többen férnek be a korlát alá, mint tavaly ilyenkor, ez úgy jön le a számokban, mint ha valami látványos árzuhanás történne.

Az már több hónapja látszik, hogy az élelmiszerek drágulása lelassul, néhány hónapban meg is áll – erre jutott a hvg.hu havi bevásárlókosara is. Ez persze annak is betudható, hogy 2022 közepe és 2023 legeleje között akkorát drágultak az élelmiszerek, hogy onnan már nem nagyon lehetett hova emelni tovább az árakon, ha egy bolt meg akarta tartani a vevőit, az élelmiszerárakban majdnem elértük az EU-átlagot, a kiskereskedelmi forgalom így is zuhanásban van. Decemberről januárra épp egy nagyobb élelmiszer-drágulás volt, 1,2 százalékkal nőttek egy hónap alatt az árak, a zöldség és a gyümölcs 6,4, a vaj 3,1, a tej 1,2 százalékkal lett drágább, mint egy hónapja, a kenyér viszont 0,7, a liszt 1,2, a cukor 1,3 százalékkal olcsóbb.

Az elmúlt hónapok leglátványosabbja az volt, hogy a szolgáltatások ára mennyire feljebb kúszott. Lassan és hirtelen kiugrások nélkül, de szinte megállíthatatlanul – korábban itt viszonylag alacsony árak voltak, úgyhogy még volt hova emelni, ráadásul a bérköltségeket muszáj kitermelni valamiből. Ebben a szektorban amúgy is jellemző az, hogy az év első hónapjaiban mutatják be az új árakat, vagy a januári béremeléshez igazítva, vagy ahhoz, hogy januárban kijön az előző éves inflációs szám. Szinte napi szinten jöttek mostanában a hírek arról, hogy milyen szolgáltatások fognak hamarosan megdrágulni, és a januári adaton is látszik már a hatás. Az autópályadíj, autókölcsönzés és parkolás együtt számolva 8,4, a posta 4,8, a lakbér 2,5, a járműjavítás például 2,3 százalékkal drágult egyetlen hónap alatt.

Decemberben érkezett meg az inflációs mutatóba az üzemanyagárstop eltörlésének hatása, úgyhogy most már nem a nyomottan tartott 480 forintos szint az a bizonyos 12 hónappal ezelőtti ár, amihez az infláció számításakor viszonyítani kell. Megérkezett viszont a januári 41 forintos jövedékiadó-emelés. Összességében az üzemanyagok így is 11,9 százalékkal voltak alacsonyabbak januárban, mint 2023 első hónapjában.

Továbbra is segít az infláció letörésében az, hogy a forint erősebb, mint tavaly ilyenkor. 2023 januárjában 388 és 402 között mozgott az euróárfolyam, idén januárban 377 és 389 között. Ez pedig megjelenik minden olyan terméknek az árában, amit külföldről hoznak be vagy az alapanyagai külföldiek. Főleg a tartós termékek árának egy év alatti 1,4 százalékos csökkenésében látszik meg ez.

Érdemes megnézni azt is, hogy hónapról hónapra hogyan alakulnak az árak, ha a 2023. januárihoz viszonyítjuk azokat. Az élelmiszerek, az alkohol és a dohány nagy áremelkedése tavaly márciusig tartott, a szolgáltató szektorban tavaly júliusig volt nagyobb drágulás, de azóta sem állt meg, a rezsinél pedig a KSH egészen tavaly júniusig esést mért hónapról hónapra.

Ami az európai összehasonlítást illeti: 2022 novembere és 2023 októbere között mindegyik hónapban a magyar volt az EU legnagyobb inflációja, novemberben már csak a második, decemberben pedig a hatodik (igazi közép-európai élmezőny állt össze, a cseh, a román, a szlovák, a lengyel és az osztrák adat volt a mienknél rosszabb). Januárról az Eurostat eddig az eurózóna 20 tagállamának adatát tette közzé, azokból négy volt magasabb, mint amit most a KSH közölt.

Persze az igazán fontos kérdés most az, hogy mikor lesz tartósan alacsony az inflációnk. Az MNB az Inflációs jelentésében úgy számolt, hogy az év elején egy pár hónapig lassulhat az áremelkedés üteme, főleg a bázishatás miatt (hiszen 2023-nak az elején volt a nagyon csúnya drágulás), utána viszont ez kifut, és év közben még egy kicsit nőhet is majd az infláció, utána viszont stabilizálódhat. A jegybankon mindenesetre egyre nagyobb a nyomás, hogy csökkentse bátrabban a kamatokat – ennek épp az tehet be, ha a kormány túl hamar nyugszik meg és kezdi el felpörgetni a gazdaságot, egy kicsit nagyobb infláció árán is.

A kormány pedig azt reméli, hogy ahogy egyre többen kapnak már megemelt fizetéseket az év elejétől, úgy nőnek a reálbérek, és kezdenek el egyre bátrabban költekezni az emberek. Ez pedig beindítaná a gazdaság növekedését újra – ez főleg a jövő héten lesz majd egy izgalmas téma, amikor kijön majd a 2023-as éves GDP-adat, amely a várakozások szerint lehangoló lehet.