Mindig csak a sportswashing, a kibaszott sportswashing

- fakadt ki Michael Emenalo, a szaúd-arábiai focibajnokság sportigazgatója a svéd SVT-nek adott interjúját követően. Pechjére elfelejtette levenni a zakójára tűzött mikrofont. A felvételen hallható szavak arról tanúskodnak, Emenalo nem örül neki, hogy rajta kérik számon azt, ahogy az emberi jogok semmibevételéről ismert szaúdi rezsim a futballba pumpált felfoghatatlan pénzmennyiséggel igyekszik javítani megítélésén. Van miből: a szaúdi profi liga 18 klubból áll, amelyek közül négy 75 százalékban a szaúdi állami befektetési alap (PIF) tulajdonában van, amely a világ 10 legnagyobb állami vagyonalapjának egyike. "Megvan a gazdasági hatalmunk. Ez igaz, de van egy ésszerű, logikus, átgondolt folyamat is a liga jobbá tételére" - mondta Emenalo egy másik interjúban, hozzátéve, szerinte a szaúdi nem levezetőliga, ahova csak pénzért igazolnak a játékosok, hanem elkötelezettek abban, hogy jobbá tegyék a bajnokságot.

Pedig a szaúdi liga vezetői jobb, ha felkészülnek arra, hogy ez maximum féligazság, hiszen a sok millió euróval megtámogatott imázsjavító futballprojekt nem működik olajozottan: a nyáron még népszerű célpont volt a sztárfocisták számára a pénztárcadagasztó szerződéseket kínáló bajnokság, alig fél év elteltével azonban már sorra menekülnének a játékosok.

Az egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó átigazolás Jordan Hendersoné volt. Henderson a Liverpool csapatkapitányaként csatlakozott az elődje, Steven Gerrard által edzett el-Áttifák csapatához. Távozása idején már ismert volt, hogy a Liverpool többek között Szoboszlai Dominikkal erősíti és fiatalítja középpályáját, Henderson így csak epizódszerepre számíthatott az idényben. Ilyen körülmények között kevesen rónák fel egy pályája alkonyán lévő játékosnak, hogy az alacsonyabb színvonalat, de kiemelkedő fizetést kínáló szaúdi ligát választotta.

A középpályás átigazolása mégis sokak felháborodását váltotta ki, hiszen az angol válogatott egy fontos játékosáról van szó, aki egy évvel az Eb előtt döntött úgy, hogy nem kér a rendszeres élfutballból. A probléma azonban nem csupán futballszakmai: Henderson az elmúlt években hangos pártfogója volt a kirekesztés elleni küzdelemnek, a Liverpool hivatalos LMBT+ szurkolói csoportjával, a Kop Outs-szal is kiváló kapcsolatot ápolt, a szervezet képviselői őszintének és hitelesnek érezték a csapatkapitány támogatását.

A hitelesség azonban egy pillanat alatt szertefoszlott, amikor Henderson a homoszexualitást bűncselekményként kezelő Szaúd-Arábia felé vette az irányt. Az értékellentét abban az átigazolását bejelentő X (Twitter) bejegyzésben ütközött ki a leglátványosabban, amelyben kicenzúrázták a még a Liverpoolban általa viselt szivárnyányos csapatkapitányi karszalagot. A középpályást addig példaképnek tartó közösség joggal érezte elárulva magát, miután kiderült, heti 350 ezer font, azaz évi mintegy 8 milliárd forint segített meggyőzni Hendersont, hogy valójában nem is olyan fontosak számára a melegjogok.

Henderson néhány héttel később egy a The Athleticnek adott interjúban kísérelte meg a tűzoltást. Elmondta, hogy valójában nem is a pénz motiválta a közel-keleti kalandra, hanem éppen a kulturális különbségek, mivel a párbeszédet és a kölcsönös megértést szeretné elősegíteni. Szavai nem hatottak meggyőzően, októberben, amikor csapatkapitányként vezette ki az angol válogatottat az Ausztrália elleni barátságos meccsre a Wembley-ben, füttykoncert fogadta.

AFP

Novemberben már arról írt a brit sajtó, hogy Henderson és családja nem érzi jól magát az Arab-félszigeten. Pedig a csapat stadionjától autóval bő egy órányira található, Szaúd-Arábiánál liberálisabb Bahrein fővárosában rendezkedtek be. A kulturális súrlódásokat így sem sikerült elkerülni, a Daily Mail értesülései szerint Henderson feleségét azért érte inzultus, mert nyugati ruhákban látogatott el egy bevásárlóközpontba. A gyakran 30 fok feletti hőmérséklet és a magas páratartalom is látványosan megviselte Hendersont. Honvágyát csak súlyosbíthatta, hogy az Anfield 54 ezer fős teltháza helyett esetenként mindössze pár száz szurkoló előtt léptek pályára, amit ő is kritizált többször. A csapat átlagosan alig több mint 7 ezer szurkoló előtt játszik, ami az angol negyedosztályban is csak a 8. helyre lenne elég.

Henderson januárban szinte az első felszálló géppel Amszterdam felé vette az irányt, hogy az idei szezonban szenvedő Ajaxhoz igazoljon. A féléves szaúdi kalandot nem csak hitelessége bánta, a Telegraph szerint lehet, hogy egy fontot sem kap az el-Áttifák kötelékében eltöltött időért, mivel fizetését adózási szempontok miatt késleltetve kapta volna meg, végül azonban szerződésbontással távozott a csapattól.

Nem Henderson az egyetlen, aki csalódottságát fejezte ki a szaúdi élet kapcsán. Aymeric Laporte, az en-Naszr spanyol válogatott védője egy interjúban panaszkodott, bár ő még egyelőre állítólag nem tervezi elhagyni új otthonát. Kevésbé türelmes az aranylabdás Karim Benzema, aki az el-Áttihád csapatához szerződőtt 2023 nyarán. Már érkezése után nem sokkal nézeteltérésbe került a csapatot írányító Nuno Espirito Santossal, aki a hírek szerint ellenezte Benzema leigazolását. Santos megtagadta a francia csatártól a csapatkapitányi karszalagot, nem sokkal később azonban menesztették. Benzema helyzetén ez sem segített, a csapat januári edzőtáborába már el sem utazott, a hírek szerint keresi az utat vissza Európába. Henderson korábbi liverpooli csapattársa, az el-Áhlihoz igazoló Roberto Firmino szintén arról beszélt, hogy nem érzi jól magát Szaúd-Arábiában.

Vannak persze olyanok is, akiknek bejött a szaúdi környezet. A tavaly januárban az en-Naszrhoz igazoló ötszörös aranylabdás, Cristiano Ronaldo saját elmondása szerint jól érzi magát. Ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy a 2023-as naptári évben ő szerezte a világon legtöbb gólt, 54-et, ebből 34-et a szaúd-arábiai bajnokságban. Valószínűleg az sem rontja a portugál világsztár hangulatát, hogy éves szinten 260 millió dollár, azaz több, mint 90 milliárd forint érkezik a számlájára.

Az egyetlen, talán Ronaldoval egy lapon említhető sztárigazolásnak, Neymarnak kevésbé volt sikeres az átigazolása, a nyáron csatlakozó brazil mindössze 5 meccsen lépett pályára az el-Hilál színeiben, majd keresztszalag-szakadást szenvedett, és hónapokra kidőlt. A hírek szerint Neymar már távozna is, az is felmerült, hogy csapata felbontaná szerződését, de ezt az el-Hilál hevesen cáfolta. Azt nem lehet állítani, hogy Neymar ne kapott volna szíves fogadtatás Rijádban: szeptemberben a csapat szurkolói kifütyülték az egyik legjobb szaúdi focistát, a 2011 óta az el-Hilálban játszó Szálem al-Davszarít, amiért nem engedte át Neymarnak egy tizenegyes elvégzését.

A rossz tapasztalatok intő jelet nyújtanak azoknak a játékosoknak is, akiket a jövőben környékeznének meg a szaúdi csapatok. Hvicsa Kvaracheliának, a Napoli grúz szélsőjének ügynöke szerint az egyik legfelkapottabb tehetségnek számító ügyfele ,,egymilliárd euróért sem igazolna Szaúd-Arábiába”. Hasonló véleményen van Toni Kroos is, aki még a nyáron szégyenteljesnek nevezte a fiatal spanyol válogatott középpályás Gabri Veiga szaúdi átigazolását. A szaúdi szurkolók nem bocsátották meg a Real német játékosának megjegyzéseit, a Rijádban rendzetett spanyol szuperkupán kifütyülték Kroost. A gesztus nem maradt viszonzatlanul, Kroos megtagadta a győzelmet ünneplő, arab feliratú póló viselését, és a döntőt követően szarkasztikus hangvételű X-posztban köszönte meg a "pazar hangulatot". Az Al-Awwal Park közönsége a nemrég elhunyt Franz Beckenbauer emlékére tartott gyászszünet alatt sem maradt csendben. Egyes értelmezések szerint a szaúdi rezsimmel szembeni rendszeres németországi kritikáknak szólt a füttyszó, bár helyi újságírók szerint csupán türelmetlenségből fujjoltak a meccs kezdetére váró szurkolók.

Értetlenkedés övezte a szintén a pénz miatt Rijádban rendezett olasz szuperkupát is, olasz újságírók arról számoltak be, hogy szaúdi kollégáik nem értették, miért kell beérniük a Lazio és a Fiorentina részvételével, miközben a nagyobb nevű Juventus és Milan nem utaztak Szaúd-Arábiába. A félreértést a Serie A igazgatója, Luigi De Siervo orvosolta azzal, hogy ismertette a verseny lebonyolítását a helyi sajtóval. A Lazio edzője is kritizálta a lebonyolítást, úgy fogalmazott, hogy a rendezvény ,,minden másról szól, csak a sportról nem”.

A legnagyobb botrányt azonban a török szuperkupa okozta Szaúd-Arábia számára. A mérkőzést a Galatasaray és a Fenerbahçe játszotta volna, a két isztambuli csapat meccsein rendre fergeteges a hangulat, ráadásul a mérkőzés ünnepi mivoltát növelte a Török Köztársaság megalapításának százéves évfordulója. Éppen ezért nehezményezte mindkét résztvevő csapat, amikor bejelentésre került, hogy nem Isztambulban, hanem Rijádban rendezik meg a meccset. Első körben belementek a résztvevők a szaúdi lebonyolításba, azonban a helyszíni hatóságok a stadionban jelezték, hogy nem engedik kifeszíteni a ,,Béke otthon, béke a világban” feliratú molinót - az idézet Kemal Atatürktől, a köztársaság alapítójától származik. Szaúd-Arábiában érzékeny pont a szekuláris török államot megteremtő Atatürk említése, hiszen bár történelmi ellentét állt az Oszmán Birodalom és az általuk sokáig uralt szaúdiak között, Szaúd-Arábia politikai berendezkedése jobban hasonlít az egykori birodaloméra, mint egy modern demokráciára. Megtiltották továbbá az Atatürköt ábrázoló pólók viselését a csapatoknak a bemelegítés során, és megtagadták a török nemzeti himnusz lejátszását is. Az egymásra örök ellenségként tekintő két török csapat kivételesen hamar egyetértésre jutott, mindketten megtagadták a szuperkupa lejátszását, és visszarepültek Törökországba.

YASIN AKGUL / AFP

Az eset nagy visszhangot váltott ki a török nyilvánosságban, az egyébként mintademokráciának szintén nem nevezhető Törökország felháborodva figyelte, ahogy a török FOX TV riporterét élő adásban próbálják betuszkolni egy rendőrautóba a szaúdi hatóságok. A rendőrök a hírek szerint a Fenerbahçe öltözőjébe is behatoltak, hogy megakadályozzák az említett bemelegítófelsők viselését. Hiába ajánlott így a hírek szerint 100 millió eurót, azaz közel 40 milliárd forintot Szaúd-Arábia azért, hogy tíz éven át náluk rendezzék a török szuperkupát, a várttal éppen ellentétes hatást ért el azzal, hiszen az egyébként is hűvös török-szaúdi kapcsolatok csak tovább romlottak.