Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jelentősen csökkent 2018 óta azoknak a fiataloknak az aránya, akik elégedettek az oktatással. A harmaduk külföldre menne dolgozni, ez utoljára a 2010-es évek közepén volt jellemző.
A magyar oktatási rendszerről a már állásban lévő 19-29 évesek többsége kedvezőtlen véleménnyel van: közel kétharmaduk, 64 százalékuk szerint a színvonala nem éri el az európai szintet. Mindössze 16 százaléknyian vannak, akik szerint igen.
A hosszú távú adatok szerint 2018 előtt a dolgozó fiatalok 23 százaléka volt jó véleménnyel az oktatásról, azóta viszont alig több mint 17 százalékuk tartozik ebbe a körbe
– derül ki a harmadik negyedéves K&H ifjúsági indexből, amely a fiatalok külföldi munkavállalási terveit is megvizsgálta.
A már dolgozó fiatalok kicsit több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatta 2023 harmadik negyedévében, hogy külföldön vállalna munkát.
Ugyanakkor 40 százalékuk nemet mond erre a lehetőségre.
A 2012 óta minden negyedévben elkészített felmérés korábbi eredményeiből látható, hogy a külföldi munkavállalást tervezők aránya 2021 közepén ismét visszaugrott 30 százalék fölé – ami 2012-2015 között huzamosabban jellemző volt –, és azóta is ezen a szinten maradt.
A fiatalok 77 százaléka saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelvet. A 19 és 25 éves közöttiek 84 százaléka véli úgy, hogy tud valamilyen idegen nyelven, a 26-29 évesnek csak 65 százaléka ilyen magabiztos. Budapesten bőven 80 százalék feletti ez az arány, míg a kisvárosok esetén 67 százalékos. A nyelvtudás szempontjából 2021 elejétől látható javulás, azóta már stabilan 70 százalék feletti azok aránya, akik beszélnek valamilyen idegen nyelven.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
