Hamvay Péter
Szerzőnk Hamvay Péter

A miniszterelnök arra számított, hogy egy elhúzódó állóháború esetén a világ belefárad annak finanszírozásába, de úgy tűnik, nem ez a forgatókönyv valósul meg - többek között erről is írunk az e heti HVG-ben, Fókuszban rovatunk pedig azt próbálja kideríteni, hogyan lehetett volna elkerülni az idehaza példátlan méretű, 42 autót érintő, halálos áldozattal is járó tömegkarambolt.

Őrült beszéd, de van benne rendszer – ez juthatott eszünkbe, amikor Orbán Viktornak a kereskedelmi és iparkamara előtt elmondott beszédét hallgattuk. Összeesküvéselméletbe csomagolta ugyan, de e szerint jól látja a miniszterelnök, hogy Lengyelország és Ukrajna vezetésével „egy új gazdasági, biztonsági, katonai térség emelkedik fel”. Hozzátehetnénk, hogy a balti országoktól Bulgáriáig az oroszoktól joggal tartó kelet-európai államok igyekeznek minél közelebb kerülni az új centrumhoz. Eddig a rendszer.

Az őrület onnan kezdődik, hogy Orbán nemhogy követné a példájukat, hanem az orosz érdekek szószólójaként továbbra is bomlasztani igyekszik, amivel lassan épp annyira elszigetelődik, mint a két világháború közötti példaképei. A miniszterelnök arra számított, hogy egy elhúzódó állóháború esetén a világ belefárad annak finanszírozásába, de úgy tűnik, nem ez a forgatókönyv valósul meg.

A szankciók működnek – ez derül ki Gazdaság rovatunk cikkéből. Bár azzal nem áltatjuk az olvasót, hogy küszöbön Oroszország csődje, sőt cikkünkből kiderül, hogy Putyin pénzügyi tartalékai – bár rohamosan fogynak – a jövő év végéig is elegendők lehetnek, viszont az év elején az orosz olaj- és gázbevételek csaknem megfeleződtek. Orbán beszédének lelkes hallgatóságáról pedig Magyarország rovatunkban talál cikket az olvasó. Míg a kormánynak ellenálló és a saját tagjait védő orvosi kamarát néhány nap alatt lenullázta a hatalom, a kereskedelmi és iparkamara tökéletesen illeszkedik a rendszerbe, bírálat helyett vígan üzletel kormányközeli cégekkel.

Első látásra biztató adatokat olvashatnak Magyarország rovatunkban arról, hogy negyedével nőtt a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. Többen választanak olyan hiányszakmákat is, mint az orvos, tanító, informatikus. Igaz, mindehhez hozzájárulhat az is, hogy idén könnyebb lesz bejutni az egyetemekre, például megszűnt az eddig jogszabályban rögzített minimumponthatár. Szellem rovatunk azt vizsgálja, teher vagy érték-e a Kádár-kor építészeti öröksége. Világ rovatunknak az tűnt fel, hogy gyanúsan egyértelműen vezetnek Ukrajnába az Északi Áramlat gázvezeték megrongálóinak nyomai. Gazdaság rovatunk Orbán Viktor roppant optimista axiómája – miszerint: „A kormány dolgozik, az infláció csökken” – igazságtartalmának járt utána.

Fókuszban rovatunk pedig azt próbálja kideríteni, hogyan lehetett volna elkerülni az idehaza példátlan méretű, 42 autót érintő, halálos áldozattal is járó tömegkarambolt. Nem oldja meg az M1-es autópályán szombaton történt katasztrófa kérdéseit, de megállapítja, hogy a NER-oligarchák kezében lévő koncessziós autópálya-kezelő az első komoly vészhelyzetben elégtelenre vizsgázott. A minden apró-cseprő ügyben szigorú következményekkel fenyegető kormány most feltűnően passzív, nehogy a barátai és üzletfelei között találja meg esetleg a felelősöket.

Sokkal egyszerűbb a Portré rovatunkban bemutatott finn üzletemberrel, Ari Santeri Kupsusszal keménykedni, akit mondvacsinált ürüggyel azonnali hatállyal kitettek az általa bérelt iszkaszentgyörgyi kastélyból. Más országban köszönet illetné meg azt, aki egy műemléket karbantart, látogathatóvá tesz, saját bútoraival berendez. Itt továbbra is az a módi, hogy az állam úgy szervezi ki az országot a barátainak, hogy a befektetés és a felelősség ne, csak a haszon jusson a gebineseknek.

HAMVAY PÉTER

szerkesztő

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.