Így nyilatkozott két Wall Street-i nagyágyú, ám nem ők az egyetlenek, akik pesszimisták a világgazdaság jövőjével kapcsolatban.
Globális recessziót hozhat egy közel-keleti háború – ez a véleménye a Blackrock vezető közgazdászának, és a JPMorgan elnök-vezérigazgatójának. A két Wall Street-i nagyágyú a londoni Sunday Timesnak adott páros interjúban arra mutatott rá, hogy már az ukrajnai háború is nagy globális kockázatot jelentett, de a világgazdaságot a jelenlegi törékeny állapotában destabilizálhatja az a humanitárius katasztrófa, amely a Hamász Izrael elleni támadása után kialakult.
„Amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, akkor mindnyájan tudtuk: vége a békeidőszaknak. A világon egyre többen félünk és egyre kevesebben reménykedünk. Ha pedig az emberek félnek, akkor kevesebbet költenek és kevesebbet fogyasztanak. Ezért a félelem hosszú távon recessziót okoz. Emiatt növekszik a recesszió valószínűsége Európában és az Egyesült Államokban” – nyilatkozta Larry Fink, a világ legnagyobb vagyonkezelőjének, a Blackrocknak a vezető közgazdásza a Sunday Timesnak.
„Ijesztő és félelmet kelt a közel-keleti konfliktus” – nyilatkozta ugyanennek a londoni lapnak Jamie Dimon, JP Morgan elnök-vezérigazgatója. Az USA legnagyobb bankjának vezére az utóbbi időben gyakran fogalmazott meg pesszimista véleményt a világgazdaság jövőjéről, de most különösen borúlátóvá vált azóta, hogy a Hamász támadást indított Izrael ellen.
„A világ jövője szempontjából a legfontosabb az, ami a geopolitikában történik, ettől függ minden: a szabadság, a demokrácia, az élelmiszer, az energia, a bevándorlás. Nekünk itt az Egyesült Államokban jelenleg erős a gazdaságunk, még sok fiskális és monetáris ösztönző van a rendszerben. A geopolitikai kockázat viszont nagy, 1938 óta a legnagyobb” – véli.
Jamie Dimon már a múlt hónapban sem fukarkodott az apokaliptikus jóslatokkal: „Évtizedek óta nem volt ilyen veszélyes helyzetben a világ. Ha eszkalálódnak a konfliktusok, akkor ennek meghatározó szerepe lesz az energiaárak alakulására, az élelmiszerek árára és persze a külkereskedelemre megy a diplomáciára is.”
A befolyásos londoni Economist a múlt héten szintén pesszimista hangon értékelte a világgazdaság jövőjét. A pesszimista vélemények alapja az, hogy a Közel-Kelet adja a világ olajpiacának egyharmadát, és az exportban ennél jóval nagyobb szerepe van, hiszen a saját fogyasztása nem túlságosan jelentős. Szaúd-Arábia és Oroszország minden bizonnyal osztja a pesszimista nézeteket a világgazdaság jövőjéről, mert a hétvégén megerősítették, hogy az év végéig fenntartják kitermelés korlátozó intézkedéseiket, hogy ily módon magasan tartsák az árakat.
A Világbank nemrég olyan előrejelzést tett közzé, amely szerint az olaj ára felmehet hordónként 150 dollárra is, amennyiben eszkalálódik a háború a Közel-Keleten. Antony Blinken amerikai külügyminiszter emiatt is utazott immár harmadszor a Közel-Keletre azóta, hogy a Hamász támadást intézett Izrael ellen. Az amerikai diplomácia vezetője igyekezett önmérsékletre rávenni az izraeli vezetőket, miközben a mérsékelt arab államokat – Egyiptom, Jordánia, Katar és Szaúd-Arábia – arra kérte, hogy igyekezzenek keretek között tartani a muzulmán világ reakcióját az izraeli válaszcsapásra. Blinken találkozott a Palesztin Hatóság vezetőjével is, aki közölte: a Hamász után elvállalnák a Gázai övezet irányítását.
Kína kitart a nyitás mellett - ezt hangsúlyozta Li Csiang miniszterelnök a sanghaji vásár megnyitóján vasárnap.
„Növelni kívánjuk az importot mind az áruk, mind a szolgáltatások terén” – hangoztatta a világ második számú gazdaságának második számú vezetője. A legutóbbi nagy pénzügyi válság – 2008 – idején Kína jelentős szerepet játszott a világgazdasági recesszió enyhítésében mint a világkereskedelem legelső állama. Kína a világ második legnagyobb importőre immár 14 éve - büszkélkedik a pekingi Global Times arra utalva, hogy az ország egyre jobban megnyitja piacát annak ellenére, hogy évek óta tart a kereskedelmi háború az Egyesült Államokkal.
A kínai gazdaság ma távolról sincs olyan jó formában mint 2008-ban, de egyre fontosabb szerepet játszik a világgazdaságban. Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ világkereskedelmi szervezetének főtitkára Sanghajban. Rebeca Grynspan elmondta, hogy a sanghaji vásár „nem csak az áruk és szolgáltatások piaca, de az eszméké, az újításoké is. A cél ugyanis a nemzetközi együttműködés fokozása” – hangsúlyozta az UNCTAD főtitkára Sanghajban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.