Egyelőre kevés részlet ismert a kormány igérete szerint január elsejével induló új napelemes és energiatárolós pályázattal kapcsolatban, de az Energiaügyi Minisztérium különböző illetékesei által egy-két hete folyamatosan adagolt információk alapján már lehet becslést adni arról – legalábbis bizonyos kitételekkel –, hogy milyen megtérüléssel számolhatnak azok, akik majd belevágnának.

Mit tudni eddig?

A pályázat – amely információnk szerint egyelőre továbbra is tervezési fázisban van, vagyis részletekben még akár változhat is –, az eddigi nyilatkozatok alapján január elsején nyílhat meg. Összesen 75 milliárd forintot osztana szét a kormány körülbelül 20 ezer háztartás között, hogy tulajdonosaik energiatárolóval kombinált napelemes rendszerrel tudják felszerelni otthonaikat. A pályázat célja a megújuló energia további terjedésének elősegítése mellett az, hogy a háztartások inkább önellátásra rendezkedjenek be, de ne erőműveket építsenek – mint arról Lantos Csaba energiaügyi miniszter korábban beszélt.

Lantos Csaba megerősítette, tényleg 5 forint körül veszik majd át az áramot a napelemesektől

Az energiaminiszter emellett bejelentett egy 75 milliárd forintos pályázatot is lakossági akkutelepítésre, de azt csak azok használhatják ki, akik már az új, bruttó elszámolási rendszerben lépnek be. Lantos azt is elmondta, a napelemesek az áramkereslet függvényében további kedvezményekre számíthatnak.

A Napenergia Plusz Program néven majdan futó pályázat azokat célozza, akik majd csak most adják majd be igényüket háztartási méretű napelemes rendszer telepítésére, és már az új bruttó elszámolási rendszerbe kerülnek majd, és csak azok pályázhatnak, akik vállalják, hogy az új napelemes rendszer mellé energiatárolót is beépítenek.

Az új bruttó elszámolási rendszerben a sokkal kedvezőbb (de a szeptember 7. után már nem elérhető) szaldó helyett nem a háztartások által megtermelt, általuk felhasznált, illetve hálózatba betáplált elektromos energia mennyiségének különbsége alapján számolnak el, hanem pénzügyi alapon. A felhasználónak meghatározott árat – kilowattonként átlagosan öt forintot – fizetnek majd a hálózatba táplált zöldenergiáért, a felhasználó pedig ha a hálózatból vételez áramot, akkor a mindenkori árat kell érte megfizetie a szolgáltatónak.

Arról már korábban is írtunk, hogy ebben a rendszerben öt forintos átvételi árral számolva az önerős beruházások megtérülése értelmezhetetlenné válik, de a pályázat ezen javíthat.

Szemtelenül alacsony áron vehetik át az áramot a napelemesektől, nehéz lesz bebiztosítani a megtérülést, de nem lehetetlen

Úgy tűnik, szemtelenül alacsony áron fogják átvenni a háztartási napelemek által megtermelt áramot bruttó elszámolásban, amibe mindenki bekerül, akinek szeptember 7. után jutott eszébe ilyet telepíteni. Ők úgy járhatnak jól, ha vagy maguk fogyasztják el a saját maguk megtermelte energiát, vagy energiaközösséghez csatlakoznak. Akinek pedig már folyamatban van a napelemes projektje, jobb, ha minél előbb befejezi.

A jelenlegi szándék szerint 4 kW-os kapacitású háztartási méretű napelemes kiserőmű, illetve mellé 8 kWh-nyi energiatárolói kapacitás kialakítását támogatnák, 65 százalékos intenzitással, vagyis az állam a végső bekerülési költség 65 százalékát fizetné ki a nyertes pályázóknak.

Ezekkel az – egyelőre csak hozzávetőlegesen ismert – feltételekkel egy átlagos háztartás a napelemes rendszereknek nagyjából a rezsicsökkentés csökkentése előtti időszakra jellemző – körülbelül 10-11 éves – megtérülésére számíthatna, ha belevágna

– mondta Kurucz Balázs, a Yuxta Kft. cégvezetője a hvg.hu-nak, de felhívta a figyelmet, hogy ez csak egy durva becslés. A megtérülést számottevően befolyásolhatja, hogy mennyire átlagos az adott háztartás – a számításukban egy 4000-5000 kWh éves elektromos fogyasztású, hangsúlyozottan nem villamos alapon – és nem H-tarifával elszámolt – fűtött családi házas háztartás alap villamosenergia-felhasználásával számoltak, de ezen felül is van több, jelenleg még nem ismert tényező, amely jelentősen kihathat a megtérülési időre. Ilyen például, hogy

• vajon a 65 százalékos támogatási intenzitás a beruházás egészére, vagy csak az energiatárolók beszerzésére értendő (ennek pontosítását már kérték a kormánytól az ágazati érdekvédelmi szervezetek, amelyek szerint az eddigi közlésekből, a helyenként kétértelmű megfogalmazások miatt ez nem derül ki egyértelműen),
• a kormány belengette, hogy a kiserőművek által megtermelt hálózatba táplált áramot az érintettek esetleg nem csak az egyetemes szolgáltató MVM-nek értékesíthetik majd kilowattonként 5 forintért, hanem más áramkereskedők felé is, akik a piaci viszonyoktól függően nem kizárt, hogy a hivatalos átvételi árnál kedvezőbb ajánlatot is tehetnek ,
• miként változik a rezsi ára, meddig tart ki a kormány a költségvetés számára folyamatosan jelentős többletkiadást okozó rezsicsökkentett energiaárak fenntartása mellett,
• egy ekkora rendszer az adott háztartás elektromos fogyasztásának pontosan mekkora hányadát tudja kiváltani.

A szakember szerint a 4 kW-os napelemes rendszer ideális körülmények között képes lehet arra, hogy éves szinten megtermeljen akár 4500-5000 kWh energiát is, ám ezt nem egyenletesen teszi: nyáron például biztos, hogy lesz többlettermelése (az akkumulátor feltöltése mellett is), amit jelenlegi ismereteink szerint öt forintos kilowattonkénti áron táplálhat majd be a hálózatba a háztartás. A borongós késő őszi, téli, kora-tavaszi időszakban viszont ezek a háztartások is rászorulnak majd arra, hogy folyamatosan a hálózatból vásároljanak áramot a rezsicsökkentési határ mértékéig közel 36, afölött viszont már 70 forintos kilowattonkénti áron, hiszen a napelemes rendszer az éppen aktuális napra elegendő enerigamennyiséget sem tudja ilyenkor előállítani. A pályázatban körvonalazódó 8 kWh-s energiatároló ugyanis tulajdonképpen egy napi/éjszakai tartaléknak tekinthető, vagyis a nappal megtermelt és betárolt árammal az éjszakai alap – fűtés nélküli – villamos fogyasztás egy részét lesz képes fedezni, de évszakokon keresztül – vagyis télire a nyári termelést – nem fogja tudni eltárolni.

Túry Gergely

Mennyibe kerülhet?

Normál piaci árréssel számolva egy ilyen 4 kW/8 kWh-s napelemes/energiatárolós rendszer jelenleg nagyságrendileg körülbelül bruttó 5 millió forintra jöhet ki a szakember szerint, amiből a napelemes rész körülbelül 2,3, az akkumulátoros 2,7 millió forintot tesz ki. Vagyis, ha a 65 százalékos támogatási intenzitás a teljes rendszer kiépítésére (nem pedig csak az akkumulátorra) vonatkozik, akkor

a nyertes pályázók gyakorlatilag ingyen juthatnának az akkumulátorhoz a saját erőből kiépített napelemes rendszerük mellé.

Az ő esetükben számolhatunk 10-11 éves megtérüléssel. Aki sikerrel pályázik, és hozzájut az akkumulátoros rendszerhez, az (a 70 forintos lakossági egyetemes piaci tarifával és a 8 kWh-s kapacitással számolva) éjszakánként akár 560 forintot is félre tud tenni. Az akkumulátoros kapacitások ilyetén kiépítése azonban nemcsak a felhasználók számára jelent majd előnyt, de azzal, hogy az adott háztartásokat hozzásegítik a saját maguk termelte villamos energia saját maguk által történő felhasználásához, jelentősen tehermentesülhet az elektromos elosztó hálózat is.

Van azonban, aki máshogy számol. A G7 a minap arra hívta fel a figyelmet, hogy a 75 milliárdos állami támogatás összegét elosztva a 20 ezerre mondott várható nyertesek számával, darabonként 3,75 millió forintos támogatási összeg jön ki. Ha pedig ezt vesszük a 65 százalékos állami támogatásnak, akkor a kormányzat 5,77 millió forintra taksálja egy-egy ilyen beruházás költségeit. Ez magasabb annál az árnál, mint amit a hvg.hu-nak nyilatkozó szakember becsült, de még magasabb annál a 4 millió forintnál, amit a G7 által megkérdezett iparági szereplők mondtak. A Portolio korábban ezeknél is magasabbra becsülte a várható költségeket, mint írták, csak a napelemes rendszer 2,5-3 millió forintba kerülhet, és még egyszer ennyi lenne az akkumulátor beszerzésének és felszerelésének költsége, vagyis összességében 5-6 millió forint közötti összeg jöhet ki, ami a legközelebb áll a kormányzat részéről feltételezhető becsléshez.

Sokáig várhat a megtérülésre, aki lemarad

Aki esetleg sikertelenül pályázik, vagy jobban bízik az önerőben, és állami segítség nélkül szeretne napelemes és energiatárolós kombinált beruházásba belevágni, csak abban reménykedhet, hogy előbb-utóbb drágul az áram, vagy az áramkereskedők esetleg jobb árat fizetnek majd a hivatalos átvételi árnál, különben jó huszon-harminc évig is várhat, mire egy ilyen rendszer visszahozza a most befektetett milliókat.

Reviczky Zsolt

Persze ennél olcsóbban is megúszhatja az, aki elveti az akkumulátor alkalmazását, és csak napelemes rendszert telepít, hiszen jövő év elejétől – a kormányzati ígéret szerint – ismét megnyílik a hálózati visszatáplálás lehetősége. Csakhogy az újonnan bejelentett rendszerek már a bruttó elszámolásba kerülnek,

amivel átlagosan 5 forintos átvételi tarifa mellett nem fognak ésszerű megtérülést mutatni.

Kurucz tapasztalatai szerint saját napelemei termelésének 30-40 százalékát használja fel háztartása, 60-70 százalékát pedig visszatáplálja a hálózatba, “vagyis ha a bruttó elszámolásban lennék, akkor az 5000 kWh-s átlagos éves termelésből nagyjából 2000-et használnék el, 3000-et pedig szinte ingyen adnék oda a szolgáltatónak, miközben ugyanezt a mennyiséget az idő más pontjain az aktuális egyetemes tarifán vételezném, kifizetve a rendszerhasználati díjakat is.”

Nagyon várják, de vannak kérdések és lennének ötletek

A pályázati támogatásokra nemcsak a háztartások számítanak, de a napelemes ágazat szereplői is úgy várnak rá, mint egy falat kenyérre. Kurucz Balázs szerint a kedvezőtlen megtérülés miatt nem igazán lehet már jövőre lakossági önerős beruházásokra számítani, így pályázati támogatások nélkül “a lakossági piac teljesen megáll”. A szakember szerint már az idei 2. és 3. negyedévben is lehetett érezni, hogy kezdődik a pangás: telepítői kapacitások szabadulnak fel folyamatosan, ahogy kiépülnek a tavalyi rohamban bejelentett rendszerek, miközben új megrendelések már egyre ritkábban érkeznek.

Juhász István András

Az ágazati szakmai szervezetek azonban a pályázat kiírásáig még pár dolgot szeretnének tisztázni, és lehetőség szerint rávenni a döntéshozókat, hogy alakítsanak a feltételeken.

Ide tartozik például, hogy a kormányzat pontosítsa, hogy a 65 százalékos támogatási intenzitás mire vonatkozik majd – a teljes rendszerre vagy csak az akkumulátorokra –, illetve egyeztetnek a pályázatban elfogadható inverter típusokról. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy el lehessen térni a belengetett, és túlszabályozottnak tűnő 4/8 kW-os napelem/energiatároló kapacitásösszetételtől.

A lazítást a szakember szerint leginkább az indokolja, hogy

a piacon ritka a pont 8 kWh-s akkumulátor, a legtöbb, lakossági piacra fókuszáló gyártó ettől eltérő egységteljesítményű rendszereket forgalmaz.

Az ágazati szereplők többsége egyetért abban, hogy lehetővé kellene tenni más konfigurációk megvalósulását is, például az 5kW/10 kWh-s napelem/energiatároló kapacitás beépítését a pályázatban, akár fajlagosan elszámolva a támogatást. Vagyis a támogatás csak a 4/8-as kapacitás kiépítésének fajlagos költségeire vonatkozna, az esetlegesen ezen felüli részt viszont a pályázók saját zsebből finanszírozhatnák – mondta a cégvezető, aki szerint ezzel nem romlana jelentősen a megtérülés sem, hiszen a többféle alternatíva piaci jelenléte általában jótékonyan hat az árakra is.