Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2010-ben a hazautalások összértéke még 31 milliárd forint volt.
Nőnek ugyan a hazai bérek, de még mindig nagyon magas az infláció, és a megélhetési költségek is emelkednek, amikkel nehéz lépést tartani, így egyre többen vállalnak külföldön munkát.
A külföldi munkavállalók számának növekedését az is igazolja, hogy a külföldről érkező hazautalások értéke már az évi 150 milliárd forintot is elérheti, míg 2010-ben ez az összeg csupán 31 milliárdra rúgott.
A legnépszerűbb szektorok az egészségügy, a mérnöki területek, az IT, a vendéglátás és az építőipar, a legkedveltebb célországok pedig Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Hollandia és Svédország.
"Jelenleg közel 400 ezer magyar él a három legnépszerűbb célországban, és ebből 300 ezren aktív munkavállalók. Hazánkban a foglalkoztatottság száma 4,7 millió körül mozog, azaz a foglalkoztatottak mindösszesen 6 százaléka dolgozik külföldön, de tény, hogy egyre többen keresnek munkát külföldön” – árulta el Katkics Attila, üzleti tanácsadó, HR szakember.
(Nyitóképünkön egy osztrák síterep látható. Sok magyar vállal munkát Ausztriában, többen választanak első nekifutásra vendéglátós, karbantartó pozíciókat hüttékben.)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
