Elismerték a Közgazdász vándorgyűlésen beszélő miniszterek, hogy nem tudtunk a kanyarban előzni; elkészült az EU megreformálásáról szóló javaslat; folytatódott az egyeztetés, mi legyen a napelemekkel. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Lehetett sejteni, hogy elhangzanak majd érdekes mondatok a Közgazdász vándorgyűlésen, de Varga Mihály így is meg tudta lepni a hallgatóságot. A pénzügyminiszter ugyanis gyakorlatilag elismerte, hogy megszorítások jönnek, a kormány feladja az eddigi hiánycélját, új adókat vezethetnek be és/vagy a meglévőket emelhetik, és azt is, hogy az USA és az EU nagyon súlyos pofonokat osztott ki a kormánynak. Belengette a bankadó emelését is, erről Kocsis Máté annyit mondott, hogy ez csak Varga magánvéleménye.
Matolcsy György pedig arról beszélt, hogy a magas infláció miatt zuhant ekkorát a gazdaság. A jegybank elnöke meg is találta a magas infláció okát: a hibás a „kalandor gazdaságpolitika”, „gazdaságpolitikai tömegbaleset” történt, ahogy a kormány olajjal akart tüzet oltani. A forint gyorsan esni is kezdett Matolcsy és Varga előadása után. Egy nappal később aztán Nagy Márton volt a vándorgyűlés előadója, ő pedig arról beszélt, hogy a kormány figyeli a benzinárat, kell-e újra beavatkozás, illetve hogy az MNB 3 százalékos inflációs célja gátolja a növekedés beindulását.
2024 elején állhat a nagy nyilvánosság elé az Energiaügyi Minisztérium a lakossági energiahatékonysági program részleteivel – árulta el Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára. Ha sikerül megvalósítani a programot, akkor 224 milliárd forintból 20 ezer lakás energetikai felújítását valósíthatják meg, ehhez kamatmentes kölcsönt és vissza nem térítendő támogatást is adnak majd.
Az Energiaügyi Minisztérium és a napelemes szervezetek képviselői ismét összeültek. Erről aztán kiderült: a már napelemes rendszerrel rendelkező háztartások számára mégis marad a kedvező éves szaldó elszámolás. Az új rendszerekre januártól érvényes bruttó elszámolás részletein még dolgozik a tárca.
Közös javaslatot mutatott be a francia és a német kormány arról, hogy miként lehetne megreformálni az Európai Uniót. Attól még nagyon messze vannak ezek a tervek, hogy valóság is legyen belőlük, de azt már jól lehet látni, hogy mi a tervezés iránya.
A magyar kormány szempontjából a legfontosabb részlet az, hogy a tervezet szinte minden döntésnél megszüntetné azt a lehetőséget, hogy egyetlen tagállam vétózzon. Emellett még szigorúbban hozzákötné az EU-pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez, és jogi értelemben is elkülönítené egymástól az unió belső körét a többi tagállamtól.
A hét ábrája: infláció az EU-ban és nálunk
Ha már a gazdaságunk nem áll valami jól, másban megtalálja a kormány a sikerpropaganda lehetőségét: épp azzal büszkélkednek, hogy 2011 óta 160 ezerrel több gyerek született. Jó kérdés, hogy mihez képest – ahogy azt bemutattuk, annyi történt, hogy megnézték, ha 11 egymást követő év termékenységi arányszáma olyan lett volna, mint az időszakban a legmagasabb éves, akkor mennyivel nagyobb szám jött volna ki, mint ha 11 évig olyan lett volna, mint a leggyengébb évben. Ügyes.
Egyébként a gyerekvállalási hajlandóság valóban látványosan nőtt 2011 óta, jobban, mint az EU-ban bárhol máshol. Persze azt már csak mi tesszük ehhez hozzá, hogy valójában a termékenységi arányszám nagyjából pontosan ugyanúgy mozog egész Közép- és Kelet-Európában legalább hatvan éve, kormányoktól és rendszerektől függetlenül, most azért jöhetett ki egy másokhoz képest nagy növekedést mutató adat, mert nálunk és Lengyelországban pár év késéssel indult be az emelkedés.
Hirtelen hallgatásba kényszerült Russell Brand, miután azzal gyanúsították meg, hogy 2006 és 2013 között négy nőt szexuálisan bántalmazott. A stand-uposból lett konteógyártó most a mainstream média áldozatának próbálja bemutatni magát, és ebben ha más nem is, legalább Elon Musk mellé állt.
A legnagyobb csapás egyelőre az a számára, hogy a YouTube nem enged reklámokat megjeleníteni a videói alatt, egy szakértői becslés szerint emiatt akár évente egymillió font bevételtől eshet el. Az összeesküvés-elméletekben hívők között azért töretlen a népszerűsége, sőt egyre nagyobb; izgalmas kérdés lesz, sikerül-e az áldozatszerepből még több pénzt szereznie.
Ha valaki még nem hallotta az IMEC nevet, nincs egyedül, pedig hamarosan a globális gazdaság egyik legfontosabb rövidítése lehet ez: a projekt Indiát, a Közel-Keletet és az EU-t kötné össze egy úgynevezett gazdasági folyósóval, ami vasúti összeköttetést, villamosenergia-kábelt, hidrogénvezetéket és nagysebességű adatkábelt is magában foglalna.
A legfontosabb viszont egy olyan állam, ami nincs is a támogatók között: Kína. Hiszen az egész terv lényege az, hogy az EU és az Egyesült Államok megerősítse a kapcsolatát a Közel-Kelettel és Indiával, ezzel is gátat szabva Kína gazdasági terjeszkedésének.
Nádkoronasétánynak nevezik a helyiek azt az építményt, amelyet közvetlenül a Natura 2000-es nádas mellé építenének Örvényesen. Az ott élők a természeti értékeket féltik, és nem erősíti a bizalmat, hogy az önkormányzat nem igazán kommunikált róla, pedig már 2021-ben pályázott a fejlesztésre. Sokan csak most szembesültek azzal, hogy móló és sétány épül a parti zöldterületen, amikorra viszont már a közbeszerzési eljáráson is túl vannak, és hamarosan indul a kivitelezés is.
A beruházás ellenzői attól tartanak, hogy meg fogják bolygatni a védett nádast, a közforgalmi kikötő kifejezésből pedig nagyobb hajók megjelenésére asszociálnak. A polgármester szerint viszont az új móló több lehetőséget ad a horgászoknak is, és rendes kilátást biztosítana a tóra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.