Árfigyelő, kötelező akció, az árstop vége – csak kapkodja a fejét az, aki augusztusban élelmiszerboltba ment. Megnéztük, a sok százalékjel árnyékában hogyan is változtak az árak, mennyire vetette vissza a már elindult áresést, de kiderült az is, hogy a kristálycukorért vagy a húsért jóval többet kell fizetnünk, mint eddig.
Amilyen jó ötletnek tűnt az ársapka, a végére már annyira jó volt megszabadulni tőle. Vagy épphogy vissza fogjuk még sírni a hatósági árak rendszerét? Augusztusi bevásárlásunk legnagyobb kérdése az volt, melyik állítás az igaz, miután augusztus elsejétől megszűnt a hatósági árak rendszere az élelmiszerboltokban.
Az, hogy megszűnt azért csak félig igaz: a kormány annyi korlátozást megtartott, hogy a boltok egyelőre legfeljebb a beszerzési áron adhatják tovább eddig árstopos termékeiket. Ez azonban csupán annyit jelent a gyakorlatban: maguktól nem srófolhatják fel az árakat, csak a piaci trendeket követhetik.
Az árstop másfél évének inflációs folyamatait tekintve ez jelenthet akár komoly drágulást is, de azt is, hogy a tavalyi energiasokk és aszály után visszaesnek az árak. Arra, hogy mindez kiderüljön a fogyasztók számára, augusztusig kellett várni, az árstop ugyanis nemcsak a drágulást akadályozta meg, de sok esetben, a boltláncok közötti versenye ellenére, elfedte az áreséseket is. Nem véletlenül: mint az árstop kivezetése után láthattuk, több élelmiszer beszerzési ára is jóval a fogyasztói ár fölött volt, ami – a megnövekedett kereslettel párosulva – komoly veszteséget produkált a kiskereskedőknek. Hol máshol tudták volna ezt a legegyszerűbben behozni, mint a valósnál magasabb szinten belőtt hatósági áraknál?
A kormány mindenesetre jól kalkulált az árstop kivezetésének időpontjával: ugyan a kommunikáció azt igyekszik sulykolni, hogy a július óta üzemelő online árfigyelő vagy a június óta meglévő kötelező akciózás indította be az áresést, ez finoman szólva túlzásnak tűnik, az esetleges áresések sokkal inkább tudhatók be annak, hogy a fogyasztás visszaesése óta a boltláncok igyekeznek minden áron megtartani vásárlóikat. Az viszont tagadhatatlan, hogy olyan időpontban vezették ki a hatósági árazást, amikor az már nem okozott akkora sokkot, mint tette volna hónapokkal ezelőtt. Több termék(csoport) ára ugyanis már láthatóan visszaesett: saját kosarunkban elég csak a vajat említeni, vagy éppen a zöldségeket és gyümölcsöket. Az MNB Monetáris Tanácsának keddi ülése után Virág Barnabás, a jegybank alelnöke is arról beszélt: a gazdaságban már tapasztalható árcsökkenésben a legnagyobb szeletett a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek teszik ki. Az infláció lassulása - vagy éppenséggel a dezinfláció - pedig lassan a fogyasztás növekedését is elősegítheti majd – tette hozzá. Ennek a folyamatnak jó eséllyel még az elején vagyunk, de már határozottan látható.
De hogyan is jelent ez meg a bevásárlókosarunkban? A 18 alapélelmiszer közül 9 termék ára csökkent, ebből három volt eddig ársapkás. A csökkenés igencsak jelentős: a tojás, az étolaj és a burgonya ára is két számjegyű visszaesést produkált. Ez is eltörpült azonban 7 termék, közte 6 eddig hatósági áras élelmiszer drágulása mellett. A legnagyobb mértékben a cukor ára emelkedett, ám – hacsak nem vagyunk nagyfogyasztói a kristálycukornak – ennél fontosabb az eddig árstopos húsok ára drágulása. Ezen annyira nem lehet meglepődni, hiszen a többi hústermék ára hónapokkal ezelőtt kilőtt a hatósági áras startvonalról. A három termék (csirkemell, csirke far-hát és sertéscomb) ára együttesen 20 százalékkal nőtt hónapról hónapra, ezzel együtt a húsok súlya is jelentősen megnőtt a kosárban. Amíg júliusban a három termék aránya 42,6 százalékos volt, ma már a kosárérték majdnem fele (49 százalék) húsra ment el. Ezzel pedig – annak ellenére, hogy például az öt zöldség-gyümölcs közül négynek az ára visszaesett – a kosár értéke is szemmel láthatóan, 4,6 százalékkal nőtt. Ehhez érdemes hozzátenni azt is, hogy a mostani 7887 forintos szint tavaly szeptember óta a második legalacsonyabb, csak júliusban kellett ennél kevesebbet fizetni a négyfogásos, négyfős menü áráért.
Ezzel együtt pedig a boltok sorrendje is alaposan megborult a már megszokottakhoz képest. Most ugyanis az tud beelőzni, ahol a hústermékek árát nyomják le – akár az árstopos szint alá. Így fordulhat elő, hogy az eddigi árbajnok diszkontok helyére felkúszott a listán a Tesco, a második lett az Auchan, ez a két üzletlánc volt az, ahol 8000 forint alatt össze tudtuk hozni a menüt.
És hogy ez mennyire köszönhető a kormány akcióinak? Áraink összesítésénél nem az akciós árat nézzük, azt azonban megfigyeltük, melyik lánc éppen melyik volt árstopos terméket emelte be a kötelező akció körébe. (A rendelet szerint legalább egy termékkörben kell minden terméket legalább 15 százalékkal olcsóbban árulni a beszerzési árhoz képest.) Volt, ahol a tejet árulták olcsóbban, volt, ahol a lisztet – ezeknek az ára azonban eleve csak minimálisan nőtt, és eleve az olcsóbbak közé tartoznak. Húsakcióval ezzel szemben csak egy helyen találkoztunk – azzal annál többször, hogy árváltozásnak tulajdonították, ha valamit olcsóbban adnak. Csak remélni lehet, hogy az akciózás helyett ez lesz igazán gyakori a következő időszakban.
Mit főztünk ki? |
Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden eddig árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a vöröshagyma). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, félkilós zacskót. A termékeknél ugyanazokat a kategóriákat néztük, a száraztésztáknál például a négytojásos változatot, a tojásnál pedig legalább M-es méretet, a kiszereléseknél viszont azt kerestük, amelyiknek a fajlagos ára a legalacsonyabb. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.) A sorozat korábbi cikkeit itt olvashatja el. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.