A dunaújvárosi acélművet nemrég adták el, de nem úgy tűnik, hogy az új tulajdonos felfuttatná a céget.
Leállítja a nagyolvasztóját a Dunaferr – számolt be az argusmedia.com, a hírt pedig több hírforrás is megerősítette a hvg.hu-nak. Mint azt lapunknak elmondták, kedd reggel volt egy gyárvezetői értekezlet, ahol váratlanul bejelentették, hogy csütörtöktől határozatlan időre leállítják a Dunaferr acélmű folyékony fázisát.
Mit jelent ez? A nagyolvasztóban állítják elő a nyersvasat, ami onnan átkerül az acélműbe, ahol hulladékvas és ötvözőanyag hozzáadásával lesz belőle acél, ezt az öntőműbe buga formába öntik, ami lényegében egy félkész termék, egy nyersacél tömb. Ezeket a bugákat viszik át a meleghengerműbe, ahol melegen hengertekercset készítenek belőle. Ezt vagy ebben a formában értékesítik, vagy feldolgozzák a hideg hengerműben és hidegen hengerelt tekercs lesz belőle. Ez is értékesíthetik, vagy feldolgozzák a Dunaferr más feldolgozóműveiben.
Jól látható tehát, hogy a nagyolvasztó leállása számos területet érint a cég működésében, és forrásaink szerint legalább ezer ember munkájára van kihatással. (A cégnél egyébként összesen 4-5 ezren dolgoznak.) A leállást információink szerint az acélművet nemrég megvásároló Liberty Steel azzal indokolta, hogy a jelenlegi világpiaci árak mellett nem lehet jelenleg nyereségesen végezni a gyártást. Annyiban ez igaz, hogy az árak jelentősen esnek: míg áprilisban még 850 euró felett volt egy tonna melegen hengerelt tekercs ára, addigra ez augusztus elejére 634 euróra esett. És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy az ukrajnai háború miatt két nagy szereplő, Ukrajna és Oroszország is kiesett a vevők közül, ahogy Kína is igyekszik egyre inkább saját maga megoldani az acélgyártását, ami ugyancsak nehezíti az értékesítés lehetőségét.
Mi jöhet most?
A duol.hu korábbi híradása szerint a Dunaferr 100 ezer tonna bugát hoz a romániai Liberty Galati gyárából: az első szállítmány már el is indult, és elvileg augusztus 13-án érkezik meg Dunaújvárosba. És hogy ez mire elég? Forrásaink szerint leginkább csak tűzoltásra. A Dunaferr kapacitása a meleghengerműben kétmillió tonna évente, ehhez képest a 100 ezer tonna buga kevesebb mint egy havi termelésnek felel meg. Ráadásul az sem megoldás, hogy mostantól folyamatosan Galatiból szállítják a bugát, mivel az ottani gyár kapacitása mindössze 500-600 ezer tonna évente – már ha teljes gőzzel megy a termelés.
A Dunaferr nagyolvasztója amúgy másfél millió tonna nyersvasat tudna teljes kapacitással feldolgozni. Ha ez maximumon menne egész évben, és mellé még a romániai gyárból a maximális félmillió tonnás gyártást áthozzák Dunaújvárosba, akkor tudna a dunaújvárosi meleghengermű teljes kapacitással működni. Más szállításról pedig egyelőre nincsen hír.
Így egyelőre inkább csak a bizonytalanság nő, ami azt a veszélyt is magába rejtheti, hogy sok munkás felmond és inkább máshol néz állás után. „Harminc kilométeres körzetben több olyan cég is van, amely jobb béreket kínál a fiatal munkásoknak. Ha marad a bizonytalanság, akkor félő, hogy sokan inkább váltanak és a biztosabb, jobban fizető állást választják” – fogalmazott egyik forrásunk.
A nagy örömből hirtelen a valóságba
Több évnyi bizonytalanság után július közepén dőlt el, hogy a több pályázó közül a Liberty Steel Central Europe Kft, a hasonló nevű brit-indiai cég magyar leányvállalata vásárolhatta meg a Dunaferrt 55 millió euróért. A vállalat győzelme annyiból nem volt meglepetés, hogy addig is ők tartották életben a céget: 2023 elején három hónapra ők adtak például alapanyagot, hogy a kohót ne kelljen leállítani, mert az végzetes lett volna a cég számára, hiszen újraindítása minden, csak nem egyszerű. (A nagyolvasztó leállítása nem okoz ilyen problémát, elvileg azt bármikor újra lehet indítani.)
Akkor a Gazdaságfejlesztési Minisztérium egyből sietett közölni, hogy a kormány mentette meg a Dunaferrt és kiemelkedő sikernek nevezte annak értékesítését, a hónap végén Nagy Márton tárcavezető pedig a hivatalában fogadta a Liberty Steel Group vezetőségét és ügyvezető elnökét, Sanjeev Guptát. Az akkori híradás szerint a találkozón a magyar és az indiai fél áttekintette a Dunaferr működésének helyzetét és kölcsönös együttműködésről biztosították egymást. A Liberty hangsúlyozta a találkozón, elkötelezett a jövőben a zöld acélra való átállás mellett, ez a cég szerint az iparág jövője. Igaz, az egyik jelentkező, a végül kizárt ukrán Metinvest szerint legalábbis furcsa volt az egész értékesítés, szerintük az EU monopóliumellenes hatóságainak ki kellene vizsgálni a magyar kormány az üzemre kiírt pályázatát.
Dunaferr-felvásárlás: a kizárt ukránok szerint több furcsaság is volt a pályáztatás során, a kormány inkább eltántorítani akarta az érdeklődőket
Az ukrán cég esetében például nem tájékoztatták a felszámolót, hogy átmentek a nemzetbiztonsági vizsgálaton. Emiatt viszont kizárták őket.
Ez után nem sokkal jött a hír, hogy leállítják a nagyolvasztót, ami meglehetősen váratlan fordulat és forrásaink szerint több kérdést is felvet. Egyrészt a Liberty Steelt vélhetően nem lepte meg, hogy milyen árak vannak az acélpiacon, illetve azt is tudhatta, hogy a Dunaferrben mennyibe kerülhet az egyes termékek előállítása. Azaz tisztában lehettek vele, hogy milyen feltételekkel lehet ma az acélpiacon termelni – fogalmazott egyik forrásunk, aki szerint az sem segített, hogy a cég mintegy 30 százalékos kapacitással működik, márpedig ekkora termelésnél a fajlagos költségek is nagyobbak.
A rossz hír pedig, hogy nem ez az egyetlen kihívás jelenleg a cég előtt: ahogy korábban is írtuk, a Dunaferrt végül megvásároló vállalatnak nemcsak a vételárat kell előteremtenie, hiszen az értékesítési felhívás szerint legkevesebb 37 milliárd forintnyi azonnali befektetés szükséges ahhoz, hogy a Dunaferr egyáltalán visszakapja az elveszített környezetvédelmi engedélyeit, amelyek híján már rég be kellett volna zárni. Erre már csak azért is szükség lenne, mert környezeti károk eddig is voltak, ezekről a hatóságok tudtak is, szankcionálták is, ám nem akadályozták meg.
Mi a helyzet a Libertyvel?
Azt mindenképpen érdemes rögzíteni, hogy a Liberty Steel nem kispályás a szakmában: Európán kívül Amerikában, Ázsiában és Ausztráliában is tevékenykedik, évi 14 millió tonna folyékonyacél-, és 20 millió tonna hengerelési kapacitással bír, 35 ezer embert foglalkoztat világszerte. Ugyanakkor, ahogy a HVG360 beszámolt róla korábban, legalábbis aggályosak lehetnek a Liberty-érdekeltségek finanszírozási megoldásai.
Tavaly áprilisban például a brit állam korrupcióellenes hivatalának tisztviselői vizsgálódtak a cég irodáiban, de hasonló akció volt Párizsban is. A brit hivatal még 2021 májusában indított nyomozást csalás és pénzmosás gyanújával a Liberty-anyavállalat, a GFG Alliance ellen. A GFG elnök-tulajdonosa, Sanjeev Gupta – akivel Nagy Márton tárgyalt – is a hatóságok látókörébe került, miután a központi vállalat összesen ötmilliárd dollárt nyújtó fő hitelezője, a Greensill Capital tönkrement.
A Greensill 3,6 milliárd dollárt helyezett ki a Liberty Commodities leánycégnek, ami miatt 2021 márciusában a Citigroup és a Credit Suisse csődeljárást kezdeményezett az utóbbi ellen, mivel ők meg a Greensillt hitelezték.
Az sem a legbíztatóbb, hogy a Financial Times tavaly novemberben arról írt cikket, hogy Gupta az utóbbi másfél évet mással sem töltötte, mint hogy elhárítsa a jogi eljárásokat és rendezze az adósságait. Ennek megfelelően tavaly novemberben arról adott hírt a cég, hogy megállapodást kötött a hitelezőivel az adósságuk átstrukturálásról, de azt is közölték, hogy tárgyalásokat folytatnak az európai acélipari üzletágainak adósságátütemezésére vonatkozó hasonló feltételes megállapodásról. Az egyezség része volt az is, hogy a felek elhalasztják a Liberty cégek elleni felszámolási eljárásokat.
Az, hogy nincsen könnyű helyzetben a cég, a Liberty Steel Group szóvivője áprilisban is elismerte az Argusnak. Az akkori cikkben a szóvivő arról beszélt, hogy „aktívan együttműködik a beszállítókkal és a vevőkkel, hogy biztosítsa, hogy a cég csehországi gyárának „tevékenysége ne szenvedjen csorbát”. Erre szükség is volt, hiszen a hírek már akkor arról szóltak, hogy a Liberty nem fizeti ki időben az európai üzemei nyersanyag-beszállítóit.
Természetesen kérdéseinkkel megkerestük a GFG Alliancét, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.