Júniusban a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest – írja jelentésében a KSH. A kiskereskedelmi forgalom 0,7 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az év első félévét egyben tekintve 2022 első félévéhez képest a kiskereskedelem forgalmának volumene 10,3 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8, az üzemanyag-kiskereskedelemben 22 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.

A 8,3 százalékos visszaesés, illetve a minimális havi növekedés pozitív fejleménynek tekinthető.

Májusban 12,3 százalékos visszaesést mutatott ki a KSH. Ez csak minimálisan jobb szám, mint az előző kéthavi, tragikus adatok jöttek a boltokból az egész tavasszal: márciusban 13,1, áprilisban 12,7 százalékkal zuhant a forgalom. Ehhez fogható visszaesést egyetlen alkalommal láttunk, amióta csak statisztikák készülnek, 2020 áprilisában, amikor a járvány első hulláma alatt állóra fékezett a gazdaság, 12,4 százalékos mínuszt mért a KSH.

A 8,3 százalékos visszaesés úgy állt össze, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 24,2 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Utóbbihoz figyelembe kell venni, hogy tavaly júniusban az üzemanyagok árstopja miatt rendkívül magas volt a kutak forgalma.

A nem élelmiszer-kiskereskedelmen belül az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben lényegében nem változott, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,9, a használtcikk-üzletekben 5,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 12 százalékkal kisebb lett.

Csak csörgedeznek az áfabevételek

Lehetett sejteni, hogy a kiskereskedelmi forgalom júniusban sem talált magára, az államháztartási mérleg arra a hónapra az általános forgalmi adóból (áfa) 676 milliárd forint bevételt mutatott, ami mindössze 12 milliárd forinttal haladta meg a 2022. júniusit. Az első hat hónapban összesen 3,33 ezer milliárd forint áfabevétele volt a költségvetésnek, csak 73 milliárd forinttal több, mint 2022 első félévében. És ez az összeg mindössze 42 százaléka az egész évre tervezett 8 ezer milliárd forintnak.

Az első félévben az áfabevételek lényegében tandemben alakultak a tavalyiakkal, ami nagyon nagy probléma a büdzsé számára: ha minden így megy tovább, akkor idén is csak 7 ezer milliárd forint körül lehet a büdzsé áfabevétele, ami ugyebár egy méretes, ezer milliárd forintos lyukat jelentene a bevételi oldalon.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még júniusban az Inforádió műsorában mondta, hogy

a kormányt meglepte, mennyire visszaesett a fogyasztás.

„Ami meglepetés, hogy a fogyasztás jobban visszaesik, mint gondoltuk, két számjegyű már, ezért ez egy fogyasztási csapdát jelent a növekedés visszaesésében. A háztartások kevesebb élelmiszert vásárolnak, minőséget is lefelé váltanak, és ezek a tendenciák nem jók, ezért is reagált a kormány, és olyan eszközöket ad a háztartások kezébe, amely révén növekedhet a fogyasztás” – mondta.

Ami a bolti forgalmat illeti, elsősorban annak lehet hatása, hogy augusztus 1. óta hideg élelmiszert is lehet a Szép-kártyákról vásárolni.

Újra nőni fognak a reálkeresetek

Elvileg a bolti forgalom magára találását segítheti, hogy az infláció gyors ütemben mérséklődik, és – ahogy arra Virág Barnabás jegybanki alelnök rámutatott – az ok nem csak a magas bázis (vagyis, hogy a tavaly nyári, már durván elszállt árakhoz viszonyítunk): a fogyasztói kosár jelentős részében havi alapon árcsökkenés figyelhető meg.

A keresetek 16 százalék körüli ütemben nőnek, ami azt jelenti, hogy tavaly ősz óta a reálkeresetek csökkentek, az infláció meghaladta a keresetek növekedési mértékét. Júniusban az infláció még valamivel 20 százalék fölött volt, szeptemberben várható egy jelentős esés, ahogy az egy évvel korábbi rezsiemelés rezsicsökkentés-megvédés utáni magasabb lakossági energiaárak bekerülnek a bázisba. Szeptemberben – sőt, talán már augusztusban – a reálkeresetek változása már pozitív tartományban lesz, ami elvileg a fogyasztás élénkülését vetíti előre.

Elvileg, gyakorlatilag fontos tényező, hogy a háztartások az elmúlt hónapokban jelentős mértékben felélték tartalékaikat, így kérdés, az újra növekvő vásárlóerő mekkora részét emészti majd fel e tartalékok feltöltése. Vélhetően a hatás nem lesz elhanyagolható, a bizonytalan gazdasági környezet is a megtakarításokat ösztönzi, illetve a háztartások az elmúlt hónapokban berendezkedtek az alacsonyabb fogyasztási szintre.

A fogyasztás magára találása nem feltétlenül volna örvendetes az infláció mérséklődése szempontjából. Ahogy Virág Barnabás is említette, jelenleg az árcsökkenés mögötti egyik tényező az alacsony kereslet, a vállalkozások éles versenyben vannak a szűkös vásárlóerőért. Ha nő a kereslet, akkor nő a vállalkozások átárazási mozgástere, ami lassíthatja az infláció csökkenését, illetve azzal járhat, hogy az infláció beragad valahol 10 százalék alatt egy magas egyszámjegyű szinten.

Az árstop kivezetése nem járt felvásárlási lázzal

Az infláció – és ami most talán legalább annyira fontos, a háztartások inflációérzékelése – lefutásában egész biztosan okoz egy döccenést az árstopok kivezetése augusztus 1-től. Az ársapkák levételével több, addig fixáras termék drágult: a cukor durván, a csirkemell és a far-hát jelentősen, a sertéscomb nem elhanyagolható mértékben. Ez egyrészt a statisztikai fogyasztóiár-indexre is hatással van, de még inkább az inflációérzékelésben, hiszen olyan termékek ára ugrott meg, amelyek eddig biztos pontot jelentettek a drágulás közepette.

„A hatósági árazásban érintett termékek esetében nem érzékeltünk számottevően megnövekedett keresletet július végén,

pánikvásárlásról vagy jelentős felfutásról egyáltalán nem beszélhetünk

– közölte a hvg.hu-val Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője. Ellenben hirtelen és jelentős átrendeződést érzékeltek a vásárlási preferenciák vonatkozásában:

a csirkemell helyett elkezdték a sertéscombot előnyben részesíteni a vásárlók

a hatósági ár kivezetése óta.

Persze az árstop helyett ott van a kötelező akciózás, ám annak érdemi hatása valószínűleg nincsen, a nagy láncok ettől függetlenül is akcióznak, az elmúlt hónapokban különösen agresszíven. A kötelező akciózás jó eséllyel nem jár azzal, hogy több terméket vagy nagyobb mértékben kínálnának ideiglenesen leszállított áron, ellenben ki kell tenniük még egy nagy kék plakátot, miszerint az egész a kormány érdeme.

 

És ott van az Árfigyelő honlap, ahol a lakosság összehasonlíthatja a nagy láncok árait. Az Árfigyelő, amiről mind Virág Barnabás, mind Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke azt mondta: az árverseny erősítésével hozzájárul az infláció mérséklődéséhez. Valójában az oldal látogatottsága meglehetősen alacsony, és egyre alacsonyabb, szóval szó sincs arról, hogy tömegek böngészgetnék, olcsóbb-e 2 forinttal a kenyér a Tescóban, mint a Lidlben.