1728 milliárd forint, vagyis a negyedéves GDP 9,8 százaléka lett a kormányzati szektor idei első háromhavi hiánya – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ez azt jelenti, hogy most magasabb a hiány az első negyedév végén, mint tavaly az első három negyedév után volt, és persze azt is, hogy nagyobb hiány jött össze, mint 2020, 2021 és 2022 első negyedéveiben összesen.

A költségvetésben megadott cél 3,9 százalékos hiány, ennél egyelőre sokkal rosszabb a helyzet.

A Pénzügyminisztérium azóta már azt is közölte, hogy május végéig 2763 milliárd forintra nőtt a hiány. A KSH most még csak január-márciusi számokat tett közzé, de ezekből már részletesen is látszik, hogyan állt össze a szám.

Az állam kiadásai 1872 milliárd forinttal, azaz 26,5 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. A pénzbeni társadalmi juttatások 436 milliárd forinttal (23,4 százalékkal) nőttek, főleg azért, mert az infláció miatt sokkal több nyugdíjat fizettek ki, és jól látszik, hogy egyre nagyobb a baj a kamatok körül:

a kamatkiadások 395 milliárd forinttal, azaz 113 százalékkal nőttek.

Arról, hogy a gazdaság számára mekkora bajt okozhatnak még a magas kamatok, korábban részletesen írtunk, idén 1300 milliárd forintot kell valahogyan kigazdálkodnia az államnak.

Belenyekken idén a gazdaság a magas kamatokba: 1300 milliárd kifizetést kell kigazdálkodni az államnak

Az elemzők által lapunknak megerősített becslések szerint a magas kamatszint 1300 milliárd forintos többletköltséget jelent a gazdaságnak, ez árfolyam függvényében az össztermék 2 százalékát meghaladó összeg. A gond az, hogy a kormányzat kimerítette a forrásbevonás lehetőségeit, miközben a korai költségvetéssel igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy minden rendben van.

A kormányzati szektor egyéb kiadásai nevű tétel elég unalmas nevű, viszont most 1085 milliárd forinttal megugrott (azaz 77,3 százalékkal), mert ide számolták el azt, hogy az energiaszolgáltató cégeknek adott állami támogatás megugrott.

Emellett már-már észrevehetetlen, hogy a folyó termelőfelhasználás 153 milliárd forinttal (13,6 százalékkal) nőtt. Munkáltatói jövedelmekre pedig 8,2 százalékkal, 151 milliárd forinttal kevesebbet költöttek, mint 2022 elején, a nagy csökkenés oka az, hogy tavaly a választás előtti osztogatásban kaptak a fegyveresek hathavi bért egy összegben.

Az állam bevételei eközben 607 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal nőttek:

• termelési adóból 415 milliárd forinttal (15,6 százalékkal) több érkezett be, főleg a tavaly bevezetett különadók miatt,
• az áfabevétel 129 milliárd forinttal, 8,8 százalékkal nőtt, ami komoly emelkedésnek tűnik, de 20 százalék fölötti inflációnál azt mutatja, hogy ritka súlyosan visszaesett a fogyasztás – nemrég Nagy Márton is arról beszélt, hogy a kormányt is meglepte, mennyire,
• jövedelemadóból 169 milliárd forinttal (16,4 százalékkal) több pénz folyt be, ahogy a fizetések nőttek,
• társadalombiztosítási hozzájárulásból pedig 186 milliárd forinttal (11,9 százalékkal) több pénz érkezett be.