Amilyen könnyen indult, olyan későre nyúlt az európai állam-és kormányfők csúcstalálkozójának első napja Brüsszelben. Elmaradt a szokásos esti sajtótájékoztató is, nem véletlenül: Ukrajnáról és a védelem-és biztonság témakörben tartott vitáról sikerült megállapodniuk, de ugyanez már nem volt elmondható a migrációról. Ez utóbbit holnap folytatják.

A Politico értesülései szerint a sikertelenség oka, hogy a magyar és a lengyel kormány váratlanul blokkolta a migrációról szóló végkövetkeztetések elfogadását. A lap több diplomatára hivatkozva azt írta, hogy

a szöveg véglegesítését Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő akadályozta meg.

A magyar miniszterelnök a nemrég elfogadott migrációs reformcsomagra utalva kijelentette, hogy amíg nem konszenzussal, vagyis egyhangúlag döntenek a kérdésben, addig nem is fognak igent mondani a végkövetkeztetésekre.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Twitteren gyakorlatilag megerősítette a történteket. Azt írta: a „rossz migrációs paktum" nem ért el támogatást, majd utalva Magyarország mellett Lengyelországra, hozzátette, hogy

komoly harcok folynak a „brüsszeli migrációpárti erők ellen".

A belga miniszterelnök, Alexander De Croo szintén elismerte, hogy a migrációról szóló vita „nehéz” volt, de pénteken újra nekifutnak, és bízik benne, hogy akkor sikerült egyezségre jutniuk.

Vétójogot akarnak

Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei június közepén minősített többséggel egyeztek meg a menekültügyi javaslatcsomagról. Orbán Viktor már ekkor puccskísérletről beszélt. A történelminek nevezett javaslat ugyanis bevezette a „kötelező szolidaritás” elvét, melyet a magyar kormány a kötelező kvótákhoz hasonlított.

A kormány újra megpróbálja beadni nekünk, de most sem igaz, hogy kötelező migránskvótát erőltetnének Magyarországra

Több helyen sántít, máshol pedig kifejezetten valótlan a kormány érvelése, mely szerint az unió menekültügyi reformcsomagja bevándorlóországot akarna csinálni Magyarországból. Kampánytémának azonban tökéletes lesz az európai parlamenti választások előtt, és végső soron még Soros Györgyöt is bele lehet keverni. Végigvettük, mit is vár pontosan az EU a kudarcot vallott menekültügyi rendszer reformjától, és mit kommunikál helyette a kormány.

Ez a többi között azt mondja ki, hogy a migrációs nyomás alatt álló tagállamok megalapozott kérésére életbe léphet egy mechanizmus, mely alapján évente alapesetben 30 ezer embert át lehet helyezni másik uniós tagállamba. Ha a valaki ezt nem vállalja, akkor a rájuk eső részből befizethetnek helyette fejenként 20 ezer eurót (7 és félmillió forintot), mely a Bizottság kasszájába kerül, és a kiinduló országokban lehet majd belőle olyan projekteket finanszírozni, melyek segítik a migráció visszaszorítását. Létezne ezenkívül egy olyan alternatív megoldás is, mint például személyzet küldése, vagy kapacitásépítés, létesítmények építése, műszaki berendezés küldése.

Fontos, hogy a tervezet egyelőre még nem elfogadott jogszabály. Ahhoz, hogy az legyen, az Európai Parlamentnek és a tagállami minisztereknek előbb meg kell egyeznie. Itt is elég ugyanakkor a minősített többség, vagyis tagállamok 55 százalékának kell igent mondania rá, melyek az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselik.

Lapértesülések szerint ezt akarták most megváltoztatni a lengyelek a csúcstalálkozón egy javaslattal, mely kimondta volna, hogy a tagállamoknak migrációs ügyekben konszenzusra kell törekedniük. Ebben az esetben ugyanis bármely tagállamnak vétójoga lehetne a kérdésben. A javaslathoz a magyar kormány annak ellenére is csatlakozott, hogy egyszer már hasonló érvekkel elvesztette a kvótapert az Európai Unió bíróságán.

Orbán Viktor, Giorgia Meloni és Mateusz Morawiecki

Európai Unió

A blokkolás miatt az állam-és kormányfők közös vacsorája csak este fél 11 körül kezdődött, amelyen a hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke próbálta meggyőzni Mateusz Morawieckit és Orbán Viktort, hogy ne akadályozzák a találkozó menetét. Úgy tűnik, nem jártak sikerrel. Ez a javaslatot magát ugyan nem érinti, de a sikertelenségnek fontos politikai üzenete van.

Zelenszkij is bejelentkezett

A csúcs első fele ehhez képest meglepően gyorsan zajlott. Először Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csatlakozott, majd videóhíváson keresztül bejelentkezett az ukrán elnök is. Volodimir Zelenszkij ezt a donyecki és zaporizzsjai frontvonalon tett látogatásáról szóló beszámolóval nyitotta, és úgy vélte, most jött el a történelmi pillanat az Ukrajna uniós tagságáról szóló tárgyalások megkezdésére. (A témát egyébként várhatóan decemberi csúcstalálkozójukon vitatják meg az EU vezetői.) Zelenszkij megköszönte a szövetségeseknek a légvédelmi rendszereket és a rendelkezésre bocsátott lőszert is.

Ukrajnával kapcsolatban az állam-és kormányfők az elfogadott végkövetkeztetések szerint ismételten elítélték az orosz agressziót, és megerősítették, hogy továbbra is határozott pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtanak az országnak, amíg szükséges. Mindannyian – így Orbán Viktor is – üdvözölték a nemrég elfogadott 11. szankciós csomagot is.

A védelempolitikával kapcsolatban az állam-és kormányfők emlékeztettek arra, hogy innovatívabbá, versenyképesebbé és ellenállóbbá kell tenni azt, és felszólította a tagállamokat, hogy folytassák az ezzel kapcsolatos munkát, beleértve a közös lőszerbeszerzést. Felszólították arra is az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az európai védelmi beruházásokra vonatkozó európai védelmi beruházási programra, és erősítsék az európai haderő kapacitását.

A csúcstalálkozó második napja péntek 9:30-kor folytatódik, a témák között a migráción kívül Kína, a gazdaság és külkapcsolatok szerepelnek majd. Orbán Viktor előtte a Kossuth rádiónak ad interjút, melyben minden bizonnyal szó lesz a tervezett uniós költségvetési módosító javaslatokról is, mely az első nap magyar nyilatkozatait uralta.