Kína vasúton Magyarországra szállítaná Európába szánt vegyianyag-termelésének jelentős részét, hogy itt létrehozott elosztóközpontokból lássák el a kontinens akkumulátorgyárait és más ipari üzemeit – írja a Direkt36. (Az anyag a Telexen jelent meg). A lap által megismert belső kormányzati anyagokból az is kiderült, hogy a magyar kormány támogatja az egyelőre nem nyilvános, de előrehaladott állapotban lévő terveket. Az üggyel a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkozik a kormányon belül, így nem túlságosan meglepő, hogy egy az ő környezetéhez kötődő cég üzletileg is érdekelt a projektben.

Ugyan a hivatalos megállapodás erről csak 2023 szeptemberében születne meg Kínában, az iratok alapján már március óta mindenki kész tényként kezeli, hogy Magyarországon fog működni az a kínai elosztóközpont, amelyik vegyi anyagokkal, elősorban akkumulátorokhoz való lítiumvegyületeket tartalmazó anyagokkal és különféle szerves oldószerekkel látja majd el egész Európát.

Egyelőre az „Európa – Kína Vegyianyag Kereskedelem és Duális HUB Rendszer” néven futó projekt magyarországi központjának helye még kérdéses, két helyszín merült fel, az egyik a záhonyi vasúti átrakodó, a másik pedig egy budapesti logisztikai létesítmény, a soroksári kertvárostól pár tucat méterre található BILK terminál.

Ha el is tekintünk attól, hogy a projekt keretében mozgatni kívánt anyagok egy jó része egészségkárosító hatással bír, mert tegyük fel, képesek lesznek úgy megoldani a szállítást, hogy ebből ne legyen gond, akkor is ott marad az a nem elhanyagolható szelete a történetnek, hogy Kína évi kétmillió egységkonténernyi szállítmányt tervez 24 ezer vasúti szerelvénnyel Európába küldeni, ami a sokszorosa a BILK terminál jelenlegi kapacitásának. Tehát, ha erre a létesítményre esik a választás, akkor azt jelentősen bővíteni kell.

A központot elvileg két cég, az ausztriai illetőségű Rail Cargo Hungaria és a nemrégiben alakult Acemil Zrt. hozná létre. Utóbbi cég ráadásul egy magántőkealap, ami azt jelenti, hogy nem ismerhető meg a tulajdonosi háttere, ám a Direkt36 talált arra utaló nyomokat, hogy az Acemil Rogán Antal köréhez tartozhat. A cég székhelyéül szolgáló Aulich utcai irodának a tulajdonosa a miniszter bizalmasának, Kertész Balázs ügyvédnek a tanácsadó cége. Egy kínai híroldal beszámolója szerint Kertész ráadásul személyesen is részt vett a projekt egyik hivatalos egyeztetésén. A kiszivárgott iratok szerint a kínai fél a két magyarországi céggel már tavaly megegyezett az együttműködésről, a magyar kormány pedig ezt követően állt be a projekt mögé.

Az ügylettel kapcsolatban az oknyomozó portál kérdéseket küldött a Miniszterelnöki Kabinetirodának, a kínai nagykövetségnek, a projektet koordináló kínai félnek, az Acemil Zrt.-nek és Kertész Balázsnak és a Rail Cargo Hungariának is, de csak az utóbbi válaszolt, és ők is csak annyit közöltek, hogy a vasúti árufuvarozást szervezik, a beruházáshoz nincs közük.

A tervekről ugyanakkor senki nem tájékoztatta a budapesti Főpolgármesteri Hivatalt, így Karácsony Gergely azonnali hatállyal hivatalos tájékoztatást és az ügyben eddig keletkezett dokumentumok bemutatását kérte a kormánytól. Mint a hivatal írta, a főpolgármester minden lehetséges jogi és politikai eszközt kész felhasználni annak érdekében, hogy Budapesten ne épülhessen meg a tervezett elosztó központ.

A megszerzett magyar minisztériumi iratok szerint Kína két okból akarja vasúton szállítani a vegyi anyagokat. Az egyik az, hogy a tengeri szállítás időigényes és sokszor kiszámíthatatlan a kikötőkben kialakuló dugó miatt – ezt válthatja ki a vasút. A másik, hogy Kínában a vegyi anyagokat belföldön egészen idáig kamionokkal szállították, ám „ezen szabályozás most változik meg, és a vasúti szállításhoz a megfelelő jogi és infrastrukturális környezetet is megteremti a kínai állam”. A Magyarországra küldött vegyi anyagokat a nyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, a Bazhou megyei Korla városában pakolnák vonatra.

A projekttel azonban van egy kisebb bökkenő, ugyanis orosz és ukrán területen haladnának át a szerelvények, ami jelenleg a háború miatt nem megvalósítható, így ez is egy újabb ok Kína és a magyar kormány számára is, hogy a mielőbbi tűzszünetet szorgalmazzák.

Persze hozzá kell tenni, hogy a háború csak a záhonyi átrakodóhely kialakítására lehet hatással, ugyanis Kínából simán jöhetnek úgy is vonatok Oroszországon át, hogy nem érintik Ukrajnát, Záhony csak abban az esetben lenne érdekes, ha a háború véget érne, és a legrövidebb utat használhatnák a kínaiak. Mégpedig azért, mert az orosz és a posztszovjet területeken húzódó vasút nyomtávja valamivel nagyobb, mint az európai szabvány, és ezért kellene Záhonynál, a magyar–ukrán határon átrakodni a szállítmányt. Ha azonban még jó ideig eltart a háború, a Kínából érkező vagonok a belarusz–lengyel határon is európai területre léphetnek és akkor a BILK-terminál még fontosabbá válik a projekt szempontjából.

A Direkt36 által megismert egyik dokumentum alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda elkötelezetten lobbizott az elosztóközpont Magyarországra telepítéséért, kezdetben ugyanis Németország (Duisburg) és Lengyelország (Małaszewicze és Łódź) is versengtek a projektért. Az irat szerint azonban a kínaiak „a közös, jó kapcsolatra való tekintettel hivatalosan először Magyarországot értesítik, hogy verseny előnyre tehessünk szert, és ne Lengyelországban vagy Németországban valósuljon meg a projekt”.

A Rail Cargo Terminal – BILK Zrt.-ben már jelenleg is 15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a kínai COSCO, amely a görögországi Pireusz kikötőjének – ahol rengeteg kínai áru érkezik Európába – már régóta többségi tulajdonosa. Amennyiben Magyarországon nemzetbiztonsági vizsgálatra kerülne sor további kínai tulajdonszerzés miatt, azt éppen azoknak a titkosszolgálatoknak kellene lefolytatnia, melyeket szintén Rogán Antal felügyel.

A finanszírozás részleteit nem tartalmazzák az iratok, mindössze annyi található róla, hogy az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés részét képezi. Ide tartozik a Budapest–Belgrád vasútvonal és a Fudan Egyetem budapesti kampuszának a terve is. Ami összeköti ezeket a projekteket, hogy kisebb hányadban magyar önrészből, nagyobb hányadban pedig kínai hitelből valósulnának meg.