Májusban 21,5 százalékos volt az infláció, ezzel Magyarország még mindig toronymagasan tartja a rekordot az EU-ban, a magyarok pedig egyre negatívabban látják a saját kilátásaikat és az ország helyzetét. Világviszonylatban a magyarok látják a legpesszimistábban a saját pénzügyi helyzetüket és az ország gazdaságának sorsát – derül ki a Publicis Groupe Hungary és a GWI globális fogyasztói magatartáskutató által idén először publikált magyarországi adatokból.

A GWI, a világ egyik legnagyobb fogyasztói szokásokat feltérképező kutatócége egyébként 52 ország 2,7 milliárd fogyasztóját profilozza 2009 óta. A magyar fogyasztókra vonatkozó adatok idén először kerültek az elemzésbe, 2023 első negyedévében 6,3 millió, 16 és 64 év közötti magyar internetfelhasználót kérdeztek meg. A felmérésből kiderül, hogy a magyarok az európai átlag (29%) felett gondolják úgy, hogy pénzügyi helyzetük romlani fog:

a magyarok 44 százaléka számít arra, hogy rosszabb lesz a következő 6 hónapban a saját pénzügyi helyzete, míg Lengyelországban 35%, Ausztriában 33%, és Bulgáriában 32% gondolja ugyanezt.

A magyarok az ország gazdasági helyzetét sem látják fényesen: a megkérdezettek 72 százaléka szerint az ország gazdasági helyzete is romlani fog, míg az EU-ban átlagosan 51% pesszimista a saját országa helyzetét illetően. Sőt, még a második legpesszimistább lengyelek, franciák és svédek borúlátása is elmarad 64%-kal.

„A pesszimizmus oka egyrészt az, hogy rettentően nehéz gazdasági helyzetben vagyunk Európa többi országával összehasonlítva, annyi különbséggel, hogy nálunk még nem látszik a csúcspont, vezetjük az inflációs mutatók rangsorát és tavaly óta tart a rezsi-pánik is" - mondta el Madar Norbert a GKID & TrendSight vezető tanácsadója és partnere. Hozzátette, hogy

a költéseket már nem csak azok fogják vissza, akik ténylegesen meg vannak szorulva, hanem mindenki óvatosabban ad ki pénzt.

„A lakosság bizalmat és biztonságot érintő problémákkal is küzd. Korábbi kutatásokból kiderül, hogy nagy részük egyetért azzal az állítással, hogy a világ egy veszélyes hely. Hozzájárul a pesszimizmushoz az is, hogy a ma eseményeiből a negatív híreket inkább meghalljuk, míg a múltbéli hírek közül könnyebben elfelejtjük őket” - magyarázta el Neulinger Ágnes fogyasztói magatartás szakértő, a Pécsi Tudományegyetem kutatója.

A rossz adatokat valamelyest ellensúlyozza az, hogy a hazai 16-26 éves generáció még így is kiemelkedően optimista a saját pénzügyeit illetően: 34 százalékuk vélekedik pozitívan.

A magyarok pénzügyi tudatossága EU-s szinten mérve is az egyik legalacsonyabb, kevesebbet használjuk mobilunkat pénzügyeink és költéseink követésére, tudatos tervezésére. Nálunk ez az arány 33%, ebben a szomszédaink erősebbek (csehek: 50%, lengyelek: 39%) - mondta el az eredményeket bemutató sajtóeseményen Horváth Rita a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere.

A környezetvédelemről és a fenntarthatóságról azonban egészen hasonlóan vélekednek a magyarok, mint az európai átlag:

az inflációs környezet először a fenntarthatóságra törekvő, környezettudatos fogyasztói elvárásokat emészti fel, de a magyarok 48 százaléka várja el a márkáktól, hogy környezetbarátok legyenek (EU átlag: 43%).

Közülük is elsősorban a nők, az idősebbek és a magasabb jövedelemmel rendelkezők vélekednek így. „Magyarországon a fenntarthatóság a kereskedelem egyik legfelkapottabb témája volt egészen a Covid megjelenéséig, ám a járvány hatására kicsit háttérbe szorult, helyét az egészség vette át 1-2 évre. Most a téma újra kezd előtérbe kerülni, de az árérzékeny fogyasztót nehéz önmagában a fenntarthatóság hívószavával terelni” – tette hozzá Madar Norbert.

Ráadásul kimutathatóan érződik az ártudatosság erősödése az európai átlaghoz képest, Magyarországon a termék-összehasonlító oldalak nagyobb szerepet játszanak (26% vs. EU: 20%), különösen az idősebb generációk körében.