Ezt javasolja az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ban.
„A műanyagok egész ciklusára globális egyezményt kell kötnünk “ – hangsúlyozta az illetékes uniós biztos a párizsi tanácskozáson, melyen több mint ezer kormányzati és nem kormányzati környezetvédelemben érintett politikus vesz részt.
„Az Európai Unióban egyre szigorítjuk a törvénykezést, hogy csökkentsük a műanyagszennyezést” – jelentette ki Virginijus Sinkevicius uniós biztos. Aki hozzátette: „Az egész világon fel kívánunk lépni ennek érdekében, mert a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, a szennyezés mindannyiunkat érint.”
Az Európai Unió vezető szerepet kíván játszani a műanyagszennyezés elleni harcban, ezért javasolja, hogy mindenütt váltsák ki a műanyagokat a természetben lebomló termékekkel – amennyiben ez lehetséges. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a műanyagok gyártása exponenciálisan növekszik a globális gazdaságban, és egyre nagyobb szerepet kapnak a mindennapi életben. Ezért az Európai Zöld Megállapodás – European Green Deal – kiemelten foglalkozik a műanyagszennyezéssel. Az ENSZ-közgyűlésen tavaly márciusban megállapodás született arról, hogy új nemzetközi fórumot kell létrehozni a műanyagszennyezés elleni harcra. Az ENSZ-tagállamok jelentős része e célból koalíciót hozott létre, melynek élén két társelnök: Norvégia és Ruanda áll. Afrikában különösen kritikus a helyzet, ahogy ez a londoni Guardian helyszíni riportjából kiderül.
Nairobi belefullad a műanyagszemétbe
Bár 2017 óta törvény tiltja az egyszer használatos műanyagzacskókat és palackokat, de Kenya fővárosát mégiscsak elárasztják ezek a környezetszennyező műanyagok, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni az afrikai országban. A hatalmas szeméttelepeken szorgosan munkálkodnak a kukázók, akik napi 1000 forintot is összehozhatnak, ha elég műanyagpalackot gyűjtenek össze.
Egy 25 éves palackgyűjtő elmesélte a Guardian tudósítójának, hogy nyolcéves kora óta ebből éldegél Kenya fővárosában, ahol a legnagyobb szemétdombon több ezren csináljak ugyanezt.
Nairobinak több mint négymillió lakosa van, a napi szemét súlya körülbelül 2400 tonna. Ennek körülbelül az egyötöde műanyag. A felmérések szerint a lakosság körülbelül 80%- a tartja be a törvényt, és nem használ műanyag zacskókat. A csomagoláshoz viszont továbbra is műanyagot használnak Kenyában is.
„Sétálok a folyó partján, és mindenütt eldobott műanyagpalackot vagy zacskót látok, nem beszélve a többi műanyagról” – panaszkodik egy helyi környezetvédő Nairobiban.
Nemcsak a természetet károsítja a műanyag, hanem hordozója lehet olyan betegségeknek is, mint például a kolera. Ezért a szemetesek és a gyűjtögetők az életüket teszik kockára minden nap. Arról nem is beszélve, hogy a levegő a szeméttelep környékén hihetetlen mértékben szennyezett. Szinte alig lehet lélegezni.
„Minden nap az életünket kockáztatjuk, mert a szemétgyűjtők szedik össze a műanyagpalackokat az újrafeldolgozó gyáraknak. Nekünk szinte semmi hasznunk sincs ebből” – nyilatkozta a szemét gyűjtögetők országos tanácsának elnöke a londoni Guardian tudósítójának Kenya fővárosában, Nairobiban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.