Az öntözővíz ingyenességét az idei évre hirdette ki a kormány, a Magyar Közlönyben pénteken jelent meg, hogy nemcsak a vízdíj, de az alapdíjat is kifizeti az állam a gazdák helyett. Gyorsan mozdult rá a kormány arra az elégedetlenségre, ami az öntözés miatt az elmúlt hónapokban rájuk kezdett dőlni.

A legnagyobb nyomás a fúrt kutak miatt nehezedik az agrártárcára, már írják is a vízgazdálkodási törvény újabb változatát, kora nyárra el is készülhetnek vele. A vízdíj elengedése az eddig „stikában” öntöző termelőknek is kedvez, mivel az idén, ha be is jelentik a kútjaikat, akkor sem kell fizetni a kivett víz után, mint ahogy eddig sem. De nemcsak a fúrt kutak tulajdonosai mentek neki az agrárvezetőiknek, hanem azok is, akik viszont beletoltak egy fél vagyont abba, hogy öntözhessenek, közben pedig alaposan megemelték a vízdíjakat a vízügyi igazgatóságok - most nekik is kedvez a kormány.

Egy hónappal ezelőtt egy mórahalmi fórumon, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakértői a kutak engedélyeztetéséről, és az öntözésről is tájékoztatták a gazdákat, már tapintható volt, hogy nem csak a fúrt kutak bejelentésével van gond. Ott egy éppen a közelmúltban százmilliós öntözőberuházást lebonyolító vállalkozónál az verte ki a biztosítékot, hogy a tavalyihoz képest duplájára, illetve a négyszeresére emelte az árakat a térségben a vízre szerződő vízügyi igazgatóság. A Mindszent-Székkutas csatorna mellett több öntözési közösség is megalakult, mindnyájan pályáztak, megcsinálták a beruházást, az egyik társaságnál 120, a másiknál 170, a harmadiknál 240 forintra vízdíjat számított az ATIVIZG köbméterenként a tavalyi átlag 60 forintos ár helyett.

A mindszenti gazdálkodó szerint versenyhátrányba kerülhet az, aki a magasabb árakkal öntöz. A díj nem csak vízügyi igazgatóságonként más és más, hanem egy vízügyhöz tartozó gazdaságra is más vízdíjat számolnak, külön szerződnek minden gazdasággal. A vízügyi igazgató ezt azzal magyarázta ezen a márciusi fórumon, hogy a szolgáltatás költségei területenként, függően a szükséges kormányzási technikáktól, teljesen mások, és míg tavaly kapott támogatást a vízügy a rendkívüli helyzetben, az idén nincs ilyen pluszpénz.

Reviczky Zsolt

Az elmúlt három évben közel 700 vízgazdálkodási projekt kapott támogatást uniós forrásból, ezek zöme nem éri el a 100 millió forintot. Néhány tucat beruházás, félmilliárd forint feletti támogatáshoz jutott, kevesebben pedig egymilliárd forint körüli támogatást kaptak. Jellemzően ez utóbbiak között van Mészáros Lőrinc cégének Bakuczi Öntözőközössége, vagy éppen a kiskunhalasi polgármester családja. A pályázaton nyert összeg tükrözi az öntözendő terület nagyságát, egy hektár öntözéséhez szükséges beruházás költsége nagyjából 3 millió forint, egymilliárd forintból nagyjából 300 hektár öntözését lehet kihozni. Az uniós forrás ezeknek a beruházásoknak a 70-80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt többnyire hitelből teszik mellé. Az ingyenes öntözéssel a legtöbbet, nyilván a legnagyobb földbirtokok tulajdonosai tudnak megtakarítani majd: a mezőhegyesi Ménesbirtokon tavaly ősz óta a korábbi 2500 hektár helyett, már 5000 hektár öntözése vált lehetővé, Mészáros Lőrinc agrárcsoportjánál pedig 4700 hektár az öntözött terület. A magyar gazdák összesen 85 ezer hektárt öntöztek 2021-ben. Ezt tervezi a szaktárca legalább a duplájára, de inkább 200 ezer hektárra feltornázni, és úgy tűnik, hogy ezért mindent be is vetnek, még a közel tízmilliárd forint pluszköltséget is, ennyibe kerül az előzetes becslések szerint a vízdíj átvállalása.

Az öntözés nem véletlenül kevesek kiváltsága, nagyon költséges a beruházás, de annak a működtetése is, nem véletlen, hogy mindösszesen a magyar mezőgazdasági területek öt százalékát öntözik. A költségeket alaposan megtolta az energiaár emelkedés is, bár éppen most jelentette be a kormány, hogy az áramdíjakat, ami egy jelentős tétel az öntözésnél, lefelezi májustól. Ez biztosan meglöki majd az öntözött területek nagyságát is, hiszen sokan állnak éppen a projekt befejezésénél. Az Agrárközgazdasági Intézet minden évben elkészíti az öntözésjelentést, egyelőre a 2021-es évről készült összesítés elérhető, így a tavalyi fekete év adatait nem ismerjük.

Fazekas István

Az országos Vízügyi Igazgatóságtól annyit megtudtunk, hogy a rendkívüli helyzetben tavaly csak a rendkívüli öntözési lehetőséggel 9,1 millió köbméter vizet igényeltek, a vízügy pedig plusz 1,4 milliárd forintot kapott a rendkívüli helyzetben megnövekedett költségeire. Az előző években is szárazság volt, 2021-ben 9,4 millió köbméterre nyújtottak be rendkívüli vízigényt, ekkor az összes kiöntözött víz mennyisége 118 millió köbméter volt. A kormány most az ingyenes víz bejelentésekor úgy saccolta, hogy ez nagyjából 10 milliárd forint támogatást jelent a gazdáknak, azaz ennyit tervez utalni a vízügyi igazgatóságoknak. Ha a 2021-es 118 millió kilocsolt köbmétert, és a mórahalmi felszólalónak csapatának kiszámlázni tervezett 120-240 forintot vesszük alapul, akkor ez a végösszeg messze meghaladja a beígért 10 milliárdos támogatás összegét. Igaz, más igazgatóságoknál, egy-egy szerződés is más és más díjakat határoz meg, így egzakt számot nem tudhatunk. Azt viszont igen, hogy a díjak másik felét kitevő alapdíjat is átvállalta az állam.

Egyes növényi kultúrákat persze kell öntözni, hiszen sokkal jobb hozamokat lehet elérni. A teljesen kiszáradt talajok miatt sokszor még azokra a növényekre is kell vizet kijuttatni, amelyek alapvetően nem vízigényesek. Bár az idei hónapokban elég jelentős mennyiségű csapadék esett, de a talajok mélyebb rétegei nehezebben töltődnek fel, a felsőbb rétegek nedvessége ugyan kielégítőbb, de nem tartós, hiszen a szél, és a magasabb hőmérséklet azonnal szárítja. A vízügy működtet egy aszálymonitoring oldalt, a naprakész adatokból pontosan látszik, hogy mennyire nem megnyugtató a helyzet. A termelők már öntöznek, persze az, aki teheti. A kukoricát, ami gyakorlatilag tavaly szinte teljesen elpusztult az Alföldön tavaly, éppen ezekben a hetekben vetették el. Néhány hét múlva az is kiderülhet, hogy furulyázik-e, mert az azt jelentené, hogy a talajban nincs elég víz, a gazdák igyekeznek megelőzni a bajt. Aki teheti.