Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hiába lépett ki Magyarország az amerikai szankciók hatására a Nemzetközi Beruházási Bankból, az orosz banknak és alkalmazottainak gyakorlatilag korlátlan előjogokat és mentességeket biztosító törvény még mindig hatályban van. Hogy meddig, nem tudni, mivel a kormány és bank is hallgat, így nem tudni azt sem, mi lesz a Duna parti székházzal vagy éppen a sok tízmilliárd forintnyi magyar tőkével.
A kormány látványos hátraarca, vagyis a Nemzetközi Beruházási Bankból (NBB) való magyar kivonulást deklaráló kormánydöntés óta nagy a hallgatás az orosz hátterű, budapesti központú pénzintézet körül. Ezután Magyarország már nem bankhatalom, az NBB jelenét pedig az ellehetetlenülés, jövőjét a kilátástalanság jellemzi.
„Ez nem piszlicsáré ügy, ez csak az első lépés" - Dezső András az amerikai szankciókról a Fülke Extrában
Orbán Viktor és propagandagépezete megtehette volna, hogy változtat az oroszpolitikáján, ehelyett egy háború kellős közepén nekiment a legfőbb katonai szövetségesének. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok befolyásoló ügynökként tekint Orbán Viktorra, a befolyásoló ügynököket pedig kiszorítják - véli szakújságíró kollégánk, Dezső András, aki videós podcastunkban magyarázta el, milyen folyamat kezdetét jelenthetik a Nemzetközi Beruházási Bankra kivetett amerikai szankciók.
Így lehet ez a számláival is. Arról hétfőn írt a Direkt36, hogy a háború kitörése után az OTP úgy döntött, megszünteti a bankkal kötött szerződést, ezt követően az MKB sietett az NBB segítségére. Az Indexnek azonban "bankpiaci források" már azt közölték: "miután a kormány eldöntötte, hogy megszünteti a részesedését, azonnal megkezdődtek a tárgyalások a számla megszüntetéséről".
Egy sor fontos kérdés azonban így is lezáratlan maradt.
Amit az orosz "kémbankról" röviden tudni kell
A budapesti székhelyű orosz bank amerikai szankciós listára került, összeszedtük a legfontosabb információkat róla.
A hvg.hu még pénteken fordult a kormányhoz és az NBB-hez is kérdéseivel, de azóta sem kaptunk választ arra, hogy a kilépést deklaráló döntés magával vonja-e a pénzintézetnek még 2015-ben, illetve 2019-ben törvénnyel biztosított széleskörű jogokat és kiváltságokat, vagyis érvényben maradnak-e ezek a korábbi döntések, vagy tervezi-e a kormány ezek módosítását, visszavonását?
A bank is hallgat például arról, hogy ezek után képes lesz-e folytatni tevékenységét, mik a tervei.
Arról se tudni, van-e már megállapodás arról, hogy a bank 25,27 százalékos magyar részesedésének visszafizetése milyen ütemezésben várható, a bank megtartja-e budapesti székhelyét, vagy kivonul Magyarországról és eladja például a Duna parti szákházát, a Lánchíd palotát?
Utóbbi, a Lánchíd mellett, a budai oldalon, a Fő utca 1. szám alatt található, idén 154 éves, 5500 négyzetméteres épület tulajdonjoga az államtól több magánvállalkozás után 2013-ban került a Nobilis Kristóf üzletemberhez – fia, Nobilis Márton jelenleg az Agrárminisztérium államtitkára – köthető DÖB-68 Zrt.-hez, amelytől 2020-ban vásárolta meg a bank 8,89 milliárd forintért.
Ennél sokkal nagyobb – a Népszava számítása szerint – 74 milliárd forint az az összeg, amit a bank a magyar államnak kell visszafizessen a 25,27 százalékos tulajdonrészért a kivonulás után. De intő jel, hogy a bank más távozó EU-tagállamok – Bulgária, Románia, Szlovákia, Csehország – részét sem tudja egyben kifizetni az alaptőkéből: Szlovákiától például a bank 10 éves részlet-visszafizetést kért.
Miközben az amerikai szankciók bejelentése után rövid ideig úgy tűnt, a magyar kormányon múlik, van-e jövője az EU-ban a szankciók alá vont banknak, a magyar kilépés után egyre valószínűbb, hogy nincs – nemhogy az EU-ban, általában sem. Boros Imre szerint, aki a bank egyik magyar igazgatósági tagja volt, az oroszok is ki fognak lépni, és az egész bank megszűnik.
Az amerikai szankciók és ennek nyomán Magyarország kilépése már csak az utolsó csepp lehetett a pohárban, mivel – amint arról február végén elsőként a HVG számolt be megszerzett belső levelezések alapján – hosszú ideje zárolva vannak a bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében.
Kritikus állapotban van a „kémbankként" emlegetett budapesti székhelyű orosz beruházási bank
Hosszú ideje zárolva vannak a budapesti székhelyű, de orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank pénzeszközei a világ egyik legnagyobb pénzügyi értékpapír-tranzakciós cége, az Euroclear rendszerében. Egy kiszivárgott dokumentum szerint a bank próbálta feloldatni a zárolást, de a belga pénzügyminisztérium hajthatatlannak tűnik, pedig még Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is lobbizott a bank érdekében.
A magyar kilépés után egyébként Boros Imre mellett búcsúzhat igazgatósági tagságától Polai György Patrik pénzügyminisztériumi főosztályvezető és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is, aki a bank "magyarországi kormányzója" címet viseli. A hvg360 a kiszivárgott dokumentumok között olyan levelet is talált Nagy Márton nevével, amely a belga pénzügyminisztériumnál lobbizik a bank pénzeszközei zárolásának feloldása érdekében. A gazdaságfejlesztési tárca azt állította ezután, hogy a miniszter nem küldött ilyen levelet.
Addig is azonban, amíg a bank működik, és Budapesten van a központja, és főleg, amíg nem vonja vissza az Orbán-kormány a banknak 2019-ben, törvénnyel biztosított kiváltságokat, maradnak a sok kritikát kiváltó, a nagyvonalúnál is bőkezűbben mért engedmények, amelyek bizonyos esetekben felérnek a külföldi államoknak járó mentességekkel, diplomáciai előjogokkal. Csak néhány példa:
- Eredetileg az állam biztosította, bérelte volna a bank budapesti székházát is, de a Lánchíd palota megvásárlása miatt erre nem volt szükség.
- Magyarország biztosítja viszont az NBB-nek a bankelnök hivatalos rezidenciáját, emellett ennek az ingatlannak a "biztonságát és nyugalmát".
- A bank székháza és az elnöki rezidencia tiltott terület a magyar hatóságoknak, mert a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg őket.
- A bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, sem törvényi úton bárki más.
- A bank minden tulajdona és eszközei mentesülnek mindenféle korlátozás, szabályozás, ellenőrzés és moratórum alól.
- A bankot nem ellenőrzi pénzügyi vagy szabályozói felügyelet, ha az ügyleteihez szüksége van valamilyen speciális engedélyre, azt megadottnak kell tekinteni.
- A bank minden tulajdona és tevékenysége, művelete mentességet kap „mindenféle jogi eljárás, közigazgatási vagy bírósági eljárás alól, kivéve, ha a bank lemondott mentességéről”.
- Semmilyen adót, közterhet, szolgáltatási díjat nem kell fizetnie a magyarországi eszközei, jövedelme és tulajdona után.
- A bank nem magyar dolgozói és elsősorban a bank vezetősége – elnöke, igazgatói és kormányzói, azok családtagjaik – diplomáciai mentességben részesülnek.
- Korlátozás nélkül, állampolgárságtól függetlenül jöhetnek Magyarországra azon szakértők és tanácsadók is, akikről a bank azt mondja, hogy az ő érdekében vesznek részt helyszíni látogatásokon.
Ha már szóba kerültek a bank felsővezetői, érdemes megemlíteni közülük azokat, akiket a bejelentett amerikai szankciók név szerint is érintenek. Ők hárman: Nyikolaj Koszov, a bank elnöke, Laszlóczki Imre, a bank magyar alelnöke és Georgij Potapov az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese. Nézzük kicsit részletesebben, kik ők:
- Nyikolaj Koszov 2012. szeptember 17-től lett a Nemzetközi Beruházási Bank elnöke, és híres KGB-s családból származik
- Laszlóczki Imre Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban volt rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, de dolgozott Oroszországban is
- Georgij Potapov hitelezési és befektetési portfólió felelős 2013 óta dolgozik a bankban, előtte a Roszatomban illetve az orosz külügyminisztériumban is dolgozott
Közülük Laszlóczki vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a Nemzetközi Beruházási Bankhoz. Annak idején interjút is adott a hvg.hu-nak, és azt mondta: "a bank egy teljesen apolitikus intézmény, a különböző országok belügyeivel vagy külpolitikai kérdésekkel nem foglalkozunk, a mi dolgunk az üzlet."
Ki az a Laszlóczki Imre, akit az USA szankciós listára vett?
Laszlóczki Imre vérbeli karrierdiplomata, aki 1987 óta az összes kormány alatt a külügyben dolgozott. Egészen 2019-ig, amikor átigazolt a most vele együtt amerikai szankciók alá vont orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankhoz.
Ugyancsak Laszlóczki Imre beszélt korábban arról is, hogyan került Budapestre a bank: felmerült, hogy “a banknak további növekedési lehetőséget jelentene, ha át tudná tenni a székhelyét egy európai fővárosba. És hát a magyar kormány volt a leggyorsabb, kaptak a lehetőségen, hogy egy nemzetközi beruházási bankot Magyarországra lehet hozni – az egész térségben nincs ilyen.”
Négy állítás az USA szankciós listájára került magyar bankártól a „kémbankról"
Laszlóczki Imre, a budapesti székhelyű orosz „kémbank" most amerikai szankciós listára került magyar alelnöke 2019-ben adott interjút a hvg.hu-nak. Akkor mesélt arról, miért Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója után jelentették be a bank Budapestre költözését, illetve mit szólnak a kezdettől fogva őket ért vádakhoz.
A bank magyar alelnöke annak idején a kémvádakra is reagált: ezen hol nevetnek, hol bosszantja őket. Ugyanis a kezdetektől felmerült, hogy az intézmény az orosz kormány vagy titkosszolgálat trójai falova lesz. Nemrég a Politico is arról írt:
az európai kémelhárítás leggyengébb láncszeme Magyarország, a bank pedig a nyugat szerint logisztikai hátteret nyújt az orosz hírszerzésnek.
A KGB-s családból származó elnök, Nyikolaj Koszov korábban kifejtette: “politikai befolyás a bankban nincs, és nem is lesz”. Azt is állította, hogy a bankban nincsenek kémek. Szülei titkosszolgálati érintettségéról pedig azt mondta: "nagyon büszke vagyok a szüleimre. Más korban éltek, annak a kornak a körülményeinek és követelményeinek megfelelően."
A Moszkvából Budapestre költöző bank elnöke: Nincsenek köztünk kémek
Bemutatkozott a Budapestre költöző, jelentős részben orosz beruházási bank vezetése. Az elnök szerint a bankban nincs és nem is lesz politikai befolyás, kémek pedig egész biztosan nincsenek köztük. Szinte teljes vezetésével, Nyikolaj Koszov elnökkel, négy alelnökkel, egyik igazgatójával és vezető közgazdászával mutatta be Budapesten a beköltözés előtt álló Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) a bank stratégiáját és terveit.
A Koszov-családról korábban a Privátbankár írt. Az anya, Jelena Koszova 2014-es halálakor az orosz TASSZ hírügynökség úgy jellemezte őt, mint “tehetséges szobrász és a XX. század egyik legkülönlegesebb kéme". Jelena Koszova 1949-ben érkezett New Yorkba, az ENSZ-nek dolgozva kettős életet élt és aktívan vett részt amerikai katonai titkok megszerzésében.
Jelena a hetvenes években költözött Budapestre a férjével. A férjét, Nyikolaj Koszov vezérőrnagyot ugyanis kinevezték a KGB magyarországi főnökévé és a család aztán 12 évig élt a magyar fővárosban. A KGB rezidens irodája annak idején a Belügyminisztérium Roosevelt téri székházában az első emeleten volt, közvetlenül a magyar államtitkár szobája mellett.
Ami pedig magát a későbbi bankvezér fiukat illeti, ifjabb Nyikolaj Koszov az orosz külügyminisztérium kötelékébe került, és a külügyi pályafutás mellett 1993-ban kezd el vezető beosztásokat betölteni orosz állami cégeknél. Oknyomozó cikkek szerint ráadásul Koszovnak pénzmosásgyanús tevékenységhez is köze lehet, a Panama-iratok hat ilyen offshore cégének adatait szivárogtatták ki.
2021. május 20. - Kémjátszma: Putyin betette a lábát a résbe, Orbán meg kitárja előtte az ajtót
A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
