Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az amerikaiak szankciókat jelentettek be a Nemzetközi Beruházási Bankkal és vezetőivel szemben, mire a magyar kormány sietve kihátrált a bankból; alig csökkent az infláció; átírják a paksi bővítés szerződését. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A hét elején kezdtek el érkezni a hírek arról, hogy valamire készül az Egyesült Államok Magyarországgal kapcsolatban. Majd szerda délután David Pressman, az USA magyarországi nagykövete kiállt egy sajtótájékoztatóra, és bejelentette: a Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) három vezetője és maga az intézmény is felkerült az amerikaiak szankciós listájára. A kormánykommunikáció majdnem egy napig átállt a „nem leszünk gyarmat” üzemmódra – kicsit erőtlenül, valószínűleg valami jobban eladható szankcióra számítottak –, majd csütörtök délután bejelentették, hogy kilépünk a bankból, és Orbán Viktor gyorsan alá is írta az erről szóló döntést.
A szankciós listán szereplők számára – a három új név közül az egyetlen magyar Laszlóczki Imre, a pénzintézet alelnöke – már ez is elég rossz hír, de még sokkal kínosabb lehetett a kormány számára az üzenet, hogy az amerikaiak ennél is keményebb szankciókat fontolgathatnak. Az IIB-nek elemi érdeke volt, hogy egyetlen pillanatig se legyen hivatalosan orosz többségű, így a magyar részvétel nélkül az is kérdés, megmenthető-e egyáltalán a bank.
Nagyon kellemetlen meglepetés érkezett: a harmadik egymást követő hónapban is 25 százalék fölött maradt a magyar infláció, vagyis ugyan csökken, de azért arra, hogy egy hónap alatt 25,4-ről csak 25,2 százalékosra lassult, már nem túlzás azt mondani, hogy szabad szemmel észrevehetetlen a javulás. A 140 termékcsoport közül, amelynek az árváltozásából a KSH kiszámolja az inflációt, 110-nél volt két vagy három számjegyű a drágulás, 16-nak az ára több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt. Miközben elemzők már azt is pedzegetik, hogy még az inflációs csúcson sem teljesen biztos, hogy túlvagyunk, Nagy Márton összegyűjtötte a megmaradt optimizmust, és arról beszélt, hogy „jó úton haladunk”.
Így aztán az sem csoda, hogy Orbán Viktor pénteken bejelentette, még mindig maradnak az árstopok. Utánaszámoltunk, mi történne, ha elengednék az árakat: több termék hirtelen kétszer annyiba kerülne, mint most. Arról is számoltunk egy sort, hogy a szegények még az átlagnál is nagyobb inflációval szembesülnek, hiszen ők kénytelenek a pénzük legnagyobb részét a két legjobban dráguló termékcsoportra – ételekre és lakhatásra – költeni.
Az elmúlt 75 évben egyébként kétszer sikerült úgy csökkenteni a nagy magyar inflációt, hogy aközben az életszínvonal nem zuhant drasztikusan, most is valami ilyesmi a kormány célja. Rossz hír kezdésnek, hogy minden alkalommal, amikor sikerült ezt összehozni, teljes összhang volt a kormány és az MNB között, most ez enyhén szólva sem tökéletes. De azért legyen jó hír is: az IMF friss előrejelzése szerint a magyar infláció egy kicsit alacsonyabb lehet az idén, mint az ukrán, és messze-messze elmarad az argentintól.
Mindig kell egy barát: Szijjártó Péter Moszkvában járt. A külgazdasági és külügyminiszter be is jelentette, sikerült megegyezni a paksi bővítés kivitelezési és finanszírozási szerződésének módosításáról. Részleteket nem közölt, ahogy azt sem, mikor fog a kormány részleteket közölni, illetve nyilvánosságra hozza-e a szerződésmódosításokat, esetleg azokat is titkosítja, mint az eredeti szerződéseket.
Az azonban biztos: a mostani keretek alapvetően jók, Magyarország számára előnyösek, vagyis változtatni rajtuk nem nagyon lehet jó. Oroszországnak viszont most már nincs szüksége EU-s referenciára, így aztán most már nem érdeke, hogy olyan feltételeket vállaljon, amelyek számára hátrányosak lehetnek.
A hét képe: a4% Fitness Candy néven nyílik konditerem a legendás Hauer Cukrászda helyén
A szankciók igenis működnek, hiába állítja Vlagyimir Putyin és az orosz államfő sok külföldi barátja ennek az ellenkezőjét. Egyre több iparág problémái mutatják, hogy a büntetőintézkedések nagyon is hatnak.
Az orosz autóipar például most éppen ott tart, hogy az újra orosz tulajdonba került Avto-VAZ-ban bejelentették, május után a cég nem lesz képes teljes felszereltségű autókat forgalomba hozni. A gyógyszeriparuk pedig oda jutott, hogy Oroszországban már hiánycikknek számít több fajta antibiotikum, illetve láz- és fájdalomcsillapító is.
Csőd közelébe jutott a műanyag tálak úttörőjeként ismert Tupperware. Ma már nem nagy dobás, hogy egy konyhában van műanyag tartódoboz (sőt, épp próbál a világ megszabadulni a műanyagok egy jókora részétől), 1946-ban azonban óriási ötletnek számított, hogy légmentesen zárható, könnyen kezelhető és nem törékeny dobozban lehetett frissen tartani az ételeket.
Ráadásul emellé olyan értékesítési rendszert találtak ki, amely később ugyan átment MLM-be, akkor viszont sok nőnek jelentett önálló kereseti lehetőséget és a háztartással is összeegyeztethető munkát. A piaci igények változásával és a még olcsóbb alternatívákkal viszont már nem tudott mit kezdeni a cég, és most már fiatal vásárlókat sem képes vonzani.
Tizenegyezer négyzetméternyi zöldterületet soroltatna át a hegyvidéki önkormányzat lakóövezetté. A helyi ellenzék és civilek szerint ezzel veszélyben kerülnek a fák, az önkormányzat szerint viszont valójában csökken a beépíthetőség, és nő a biológiai aktivitásérték.
A hvg.hu-nak városi zöldterületekkel kapcsolatos szakértők is arról beszéltek, hogy “a fánál semmi nem nyújt nagyobb ökológiai szolgáltatást, ezt a zöldfelületnek tekintett zöld tetőkkel és falakkal nem lehet kiváltani”, vagyis az átsorolással a fák száma nem fog nőni. A szóban forgó helyen több építési telek is található, ahol már az elmúlt években is eltűntek fák.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
