Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Lakóterületté minősítene egy sor ingatlant a hegyvidéki önkormányzat. A helyi ellenzék és civilek szerint ezzel veszélyben kerülnek a fák, az önkormányzat szerint viszont valójában csökken a beépíthetőség, és nő a biológiai aktivitásérték. Úgy tűnik, mindkét félnek igaza van, de hogy lehet ez? A helyszínen igyekeztünk utánajárni.
Tizenegyezer négyzetméternyi zöldterületet soroltatna át a hegyvidéki önkormányzat lakóövezetté egy februári előterjesztés értelmében. Az ügyben petíciót is indított a helyi civileket tömörítő Élhető Hegyvidékért Egyesület, és a kerületi ellenzék is élesen kritizálta a lépést.
Az előterjesztés lényege, hogy kezdeményezik a fővárosnál az érintett önkormányzati tulajdonú ingatlanok besorolásának megváltoztatását a fővárosi településszerkezeti tervben és a rendezési szabályzatban. A petíció megfogalmazói azt szeretnék elérni, hogy a főváros ne tegyen eleget a kérésnek, és az érintett telkek továbbra is zöldterületek maradjanak, az önkormányzat pedig azzal érvel az ügyben kiadott közleményében, hogy az ingatlanok többsége “lakóövezetből zöldterületbe” kerülne át, és csak egy-egy esetben történne zöldterületből lakóövezetbe sorolás, amennyiben a főváros hozzájárul.
A javaslatban valóban nem csak zöldterületek lakóterületté minősítését tartalmazza, hanem fordított irányban is változtatna, de az önkormányzati kommunikáció sántít, hiszen bár a javaslatban szereplő hat pont közül valóban három esetben történne zöldterületté, és “csak” két esetben lakóterületté, illetve egy esetben intézményi területté sorolás, de ha az érintett külön helyrajzi számon szereplő telkeket nézzük, akkor kilenc helyrajzi szám esetében sorolnák át zöldterületből lakóterületté, és csupán három esetében lakóból zöldterületté az ingatlanokat. Ez a zöldterületekre negatív különbség az ingatlanok alapterületére is igaz,
összességében 1281 négyzetméterrel csökkenne a valamilyen zöld besorolás alá eső terület nagysága.
Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a lakóterületté átsorolásra kijelölt zöldterületek között vannak konkrét aszfaltozott útfelületek (a Rácz Aladár út egyes szakaszai és az Abigél út) is, amik valójában már most sem zöldterületként funkcionálnak, tehát eddig is csak "papíron" voltak zöldek.
A javaslatból kiderül, hogy pontosan 11 419 négyzetméter jelenleg valamilyen zöldterületi – közpark-közkert – besorolású területet minősíttetnének át “kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki” lakóterületté – amely révén az adott ingatlan területének 15 százaléka válna beépíthetővé, miközben legalább 65 százalékának kell zöldfelületnek maradnia (legalábbis ez az általános szabály a kerületi építési szabályzatban). Ugyanakkor visszafelé is sorolnának területeket, így lakóövezeti besorolásból részben közjóléti erdőterületté részben közpark-közkerté változna összesen 10 138 négyzetméternyi ingatlan.
Az önkormányzat az üggyel kapcsolatban kiadott közleményében azzal is érvel, és a módosítási javaslatban is szerepel, hogy mindezzel nem csökken, sőt nő az érintett “területfelhasználási egységek” biológiai aktivitásértéke (BAÉ) és valójában csökken a beépíthetőség. A biológiai aktivitásérték szinten tartásának kötelességük is megfelelni, hiszen ezt már előírják a jogszabályok, bár mint a Portfolio korábban felhívta rá a figyelmet, a gyakorlatban ez nem igazán valósul meg. A pótlásra (zöldterületté átsorolásra) kijelölt területeken például jellemzően nem létesül véderdő vagy új közpark. Ennél fogva BAÉ csupán statisztikai adatként jelenik meg, az adott település biológiailag aktív területe pedig a valóságban csökken.
A hvg.hu-nak városi zöldterületekkel kapcsolatos szakértők is arról beszéltek, hogy “a fánál semmi nem nyújt nagyobb ökológiai szolgáltatást, ezt a zöldfelületnek tekintett zöld tetőkkel és falakkal nem lehet kiváltani”. Az érintett, lakóterületté átsorolni szándékozott területeken pedig helyszíni tapasztalataink szerint számos fa található jelenleg, vagyis bizton kijelenthető, hogy az átsorolással a fák száma biztos, hogy nem fog nőni.
Zöldből lesz – mi is?
A lakóterületté átsorolni kívánt több mint 11 ezer négyzetméternyi terület között található néhány olyan helyrajzi szám, ami – mint fentebb is jeleztük – valóban nem zöldterület, hiszen egyes utcák aszfaltcsíkját fedi le (illetve a még telekkönyvileg hozzájuk tartozó, mellettük található egyékbént zöld felületeket is), valamint több, a Rácz Aladár út mentén elhelyezkedő, általa kettévágott telek. A Rácz Aladár út a Széchenyi hegyről, a Melinda útról vezet le a Farkasréti temető felé, keskeny, egyszerre csak egy-egy jármű áthaladását lehetővé tevő, kátyúk szabdalta aszfaltcsíkja kedvelt menekülőútvonal a Hegyvidék felsőbb részei és a város lentebb fekvő területei között. Az itteni budai panoráma már csak az autóból kinézve is magával ragadó, környéke vonzó helyszín a luxuslakások fejlesztői számára. Több frissen épült luxusingatlan is található itt, a jachtok formavilágát idéző, az adott telkek beépíthetőségét alaposan kiaknázó épülettömböket van, ahol magas betontámfal-kerítés védi az utca felől.
Az önkormányzat jelezte, itt az átminősítést az indokolta, hogy “út jogi kialakítása mellett” döntöttek, és tény, hogy a keskeny, elhasznált aszfaltcsík nem igazán illik az elit környéken furikázó méretes és fényes hobbiterepjárókhoz, vagyis logikus lépés lehet a kiszélesítése. Ez az aszfaltcsík gyakorlatilag kettévágja az átminősítésre szánt ingatlanokat, amiken az önkormányzat érvelése szerint sem játszótér, sem közpark nem alakítható ki, ráadásul “mérete és meredeksége miatt az erdészet sem erdőként tartja számon”. A területek rendezetlenségük folytán valóban nem tűnnek – mint jelenlegi besorolásuk szerint lenniük kellene – közparknak, ám az nem vonható kétségbe, hogy fákkal, cserjékkel dúsan tenyésznek, bár van köztük olyan, amin már sérült a zöld funkció: láthatóan felvonulási útvonalnak használják egy felsőbb telken zajló építkezéshez.
Hogy az átminősítéssel miként alakulhat át a terület zöldfelülete, jól érzékelhető, ha rápillantunk a Google korábban készült műholdképére – amelyen még nem látszanak a legújabb épületek – és a kerület Minerva térinformatikai rendszerének 2020-as dátumú ortofotójára. Az egyik kép nyáron, a másik feltehetően télen készült, amikor nem olyan dús a fák lombkoronája, ami csalóka lehet, de a bekeretezett részekben – ahol több átsorolandó ingatlan is fekszik – jól kivehető, miként tűntek el a fák az egyébként építési telkeken zajló fejlesztések nyomán:
A Rácz Aladár úti telkeken kívül egy ingatlan van még, amit lakóterületté nyilvánítanának, ez pedig az Ordas út 16. szám alatt található jó 3400 négyzetméteres telek, amiről az önkormányzat azt írja, hogy eredetileg a fogaskerekű lehetséges nyomvonalának biztosítása miatt sorolták közparkká, de ez a nyomvonal végül kikerült a tervek közül, és a terület “beékelődött a Hegyhát út az Ordas út és egy építési telek közé”, ezért visszasorolnák építési telekké. Az nem derül ki az önkormányzati közleményből, hogy a terület a kérdéses – egyébként elhanyagolt és a rajta korábban álló épületektől már megtisztított – építési telekkel együtt szinte természetes egységet képez a Golfpálya út–Rege út–Ordas út–Hegyhát út övezte erdős, cserjés tömbbel, amelynek Golfpálya út felé eső része jelenleg is közpark, játszótérrel, kültéri kondigépekkel, bár a helyszíne látható, hogy fekvésük kitűnő.
A javaslatban szerepel még egy ingatlan, amit lakóövezetiből az akár 40 százalékos beépítettséget is lehetővé tévő intézményi besorolásba tennének át. Ez a fákkal és cserjékkel jelenleg gazdagon borított telek, amin egy épület is áll, közvetlenül a Jókai-kert természetvédelmi területe mellett fekszik, de az önkormányzat kommunikációjából nem derül ki, hogy itt mi az átminősítés célja.
Zöldből lesz zöld
A lakóterületből közparkká átsorolandó területek jelenleg is fás, erdős vagy közpark jellegű területek és bár papíron valóban magasabb lesz a biológiai aktivitásérték, jelenlegi képük alapján ez jelenleg is megvan, vagyis itt is érvényesül, hogy a BAÉ csupán papíron javítja a statisztikát, a változások nyomán valójában nem lesz több fa a kerületben. Az önkormányzat mindenesetre jelezte, hogy ezeknél az ingatlanoknál az a szándék, hogy biztosítsák a növényállomány fennmaradását, és azt is jelezték, hogy komolyan veszik a felvetődött aggályokat, és az átsorolási javaslatokat környezeti vizsgálattal is kiegészítik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
