A csalódást keltő friss inflációs adat után már azt is pedzegetik, lehet, hogy még nem is jutottunk túl a drágulás csúcsán.
Ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció – így értékelte Virovácz Péter, az ING elemzője azt, hogy a januári 25,7 és a februári 25,4 után márciusban 25,2 százalékos lett a mutató. A csökkenés némi túlzással statisztikai hibahatáron belüli, „erre aligha lehet rásütni azt a bélyeget, hogy érdemi változás zajlik az inflációs folyamatokban” – írta.
Az adat nem csak az ING előrejelzéséhez képest magas, a piaci konszenzus is az volt, hogy 25 százalék alá lassul az infláció.
De Virovácz még ennél is tovább ment: arra is felhívta a figyelmet, hogy a tartós inflációs folyamatokat mutató maginfláció már annyira magas, 25,7 százalékos, mint 1996 eleje óta sosem, és még most is csak tovább nő. Emiatt azt is megkockáztatta:
már kevésbé magabiztos az a kijelentés, hogy láttuk az infláció csúcsát.”
Azt továbbra is lehetségesnek gondolja, hogy az év végére 10 százalék alá csökkenjen az áremelkedés, de éves átlagban „egyre inkább irreális a kormányzati 15 százalékos inflációs előrejelzés”.
Virovácz Péter szerint a meglepetésért négy kör felelős:
- élelmiszerek,
- alkoholos italok,
- ruházati cikkek
- és szolgáltatások.
A Központi Statisztikai Hivatal 140 termékcsoportból számolja ki az inflációt, ezeknek az árváltozását részletesen itt mutattuk be. Azt pedig a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorával mindenki kiszámolhatja, hogy a saját fogyasztási szokásai alapján mekkora drágulással szembesül:
HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!
Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.
Az elmúlt hetekben a sajtó az élelmiszerek árcsökkenésével, az áruházláncok marketingfogásnak beillő akcióival volt tele, ehhez képest az élelmiszerek nemhogy az egy évvel ezelőttihez, hanem a februárihoz képest is drágultak másfél százalékkal, ami a januárról februárra mért 1,7 százalékhoz képest is csak minimális lassulást jelent. A szolgáltatásoknál pedig havi alapon 1,9 százalékos drágulást mért a KSH. Jelentős mértékben drágultak az üdülési szolgáltatások, valamint a telefon- és internetdíj. Ez utóbbi az általános inflációt követő árazási stratégia következménye. Ebben a tekintetben ráadásul áprilisban is várható egy újabb áremelési kör.
A benzinkutaknál csökkentek február óta az árak, a taxizás viszont jelentősen drágult. A lakosság tudatosabb energiafelhasználása révén pedig a háztartási energia esetében is az átlagárak csökkenését mérte a KSH havi alapon.
„Januárban azt mondtuk, hogy meglehetősen rossz irányt vett a fő inflációs mutató összetétele és bár ebben a február enyhülést hozott, úgy tűnik, a trendek mégis inkább a kedvezőtlen januári folyamatok felé húznak” – írta Virovácz Péter.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.