Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
23 ezer embernek a 40 ezer forintot sem érte el a nyugdíja, de 35 ezren félmilliónál is többet kaptak idén januárban. Egy budapesti átlagnyugdíjas 90 ezer forinttal több nyugdíjat kapott , mint például a kisteleki járásban élő társai, a férfiak pedig átlagosan 32 ezer forinttal többet, mint a nők. A nyugdíjasok száma egyre csökken, igaz, az öregségi nyugdíjasoké stagnál – kijött a KSH idei nyugdíjjelentése.
Folyamatosan csökken a nyugdíjellátásban részesülők száma és népességen belüli arányuk is, derül ki a KSH 2023-as nyugdíjjelentéséből. Idén januárban 16,6 százalékkal kevesebb – összesen 2,4 millió – ember kapott valamilyen nyugdíjellátást, mint 2012-ben, miközben társadalmon belüli arányuk is 29 százalékról 25 százalékra csökkent.
Mindezt úgy, hogy az öregségi nyugdíjban részesülők száma nem változott: ez folyamatosan 2 millió fő körül alakult az elmúlt években – ők az összes ellátott jó háromnegyedét (75,5 százalék) teszik ki.
A nyugdíjasok számának csökkenését így leginkább az okozta, hogy töredékére esett vissza azok száma, akik úgynevezett életkoron alapuló ellátásban – mivel már csak kevesen kapnak újonnan ilyet – és a megváltozott munkaképességűek közül a rehabilitációs ellátásában – mivel 3 évben maximalizálták ezek folyósításának idejét – részesülnek. Emellett felére esett vissza a hozzátartozói nyugellátottak száma is, mivel egyre kevesebb az olyan ellátott, aki nem jut saját jogon öregségi nyugdíjhoz.
Magyarországon összesen 2 millió 65 évesnél idősebb ember él. Az összes ellátott 62 százaléka nő, akik minden ellátástípusban felülmúlják a férfiak számát – írták a jelentésben.
Ausztráliába is folyósítanak
Arányosan a legtöbb nyugdíjas Tolna megyében él, ahol csaknem minden harmadik ember (30 százalék) részesül nyugdíjellátásban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy itt élne arányaiban a legtöbb idős ember, mivel a nyugdíjasok 16,9 százaléka a megváltozott munkaképességűek ellátását kapja. A másik oldalon Pest vármegye áll, ahol nagyjából csak minden ötödik (21,3 százalék) ember részesül valamilyen nyugdíjban.
Külföldre 48 ezer embernek folyósítanak nyugdíjat, de a nekik küldött összegek jóval alacsonyabbak, mint a hazaiak – átlagosan 61 642 forint. Ez abból adódik, hogy az érintett államok, ahol a nyugdíjra jogosult korábban dolgozott, időaarányosan megosztják egymás között a nyugdíjterheket. A legtöbben Németországba kérnek nyugdíjat, a második helyen Ukrajna áll. Az érintett országok többsége térségbeli, de közel kétezer embernek a világ másik oldalára, Ausztráliába küldik a nyugdíjat.
Mennyi az annyi?
Az öregségi nyugdíj átlagos összege 208 168 forint volt januárban. Jelentős, 32 ezer forintnál is nagyobb a különbség a férfiak javára, akik havonta átlagosan 228 411 forinthoz jutottak, miközben a nők átlagos nyugdíja 196 719 forint volt. A KSH szerint ennek oka, hogy a férfiak jellemzően hosszabb szolgálati idővel és magasabb keresettel rendelkeznek.
Feltűnő, hogy az életkoron alapuló ellátások mértéke jó harmadával magasabb (átlagosan 309 832 forint), mint az átlagos öregségi nyugdíj. Ennek oka, hogy ide sorolták át 2012-ben az eleve magasabb összegű korai nyugdíjformákat (pl. szolgálati nyugdíj, korkedvezményes nyugdíj, polgármesterek nyugdíja). A rokkantsági ellátás összege viszont jóval alacsonyabb, nagyjából az öregségi nyugdíj 55 százalékát teszi ki.
Az átlagot felfele húzzák a magas nyugdíjjal rendelkezők – a statisztika szerint félmillió forint feletti havi nyugdíjat összesen 35 ezer ember (23 ezer férfi, 12 ezer nő) kapott idén januárban – de lefelé húzzák a legalacsonyabb összegre jogosultak: 23 ezer ember nyugdíja nem érte el a 40 ezer forintot sem. A legtöbben – összesen 254 ezer ember, tehát majdnem minden tizedik ember – 140 000 és 159 999 forint közötti nyugdíjhoz jutott.
A legmagasabbak a budapesti nyugdíjak, ahol átlagosan 248 415 forintot hozott a postás (vagy utalt a nyugdíjfolyósító), a legalacsonyabbak pedig a Bács-Kiskun megyeiek, ahol 158 887 forint volt az átlagos havi nyugdíj. Három járásban (Kiskőrös, Kistelek és Mórahalom) a havi 160 ezer forintot sem érte el a nyugdíj mértéke. Feltűnő, hogy
a tiszaújvárosi átlagnyugdíj alig 3000 forinttal marad el a fővárositól, és a budakeszi járás után a harmadik legmagasabb volt országosan.
Mit ér az emelés?
A jelentés kitér a tavalyi nyugdíjemelésre is, aminek mértékét 21 százalékban állapítják meg úgy, hogy a 13. havi nyugdíj folyósítását is beleszámolják. A 15,2 százalékos nyugdíjas inflációval számolva a nyugdíjak reálérték-növekedését 5 százalékra számolták. Itt azonban érdemes megemlékezni arról, hogy az élelmiszerárak egy év alatt 44 százalékkal emelkedtek, ami nagyon érzékenyen érinti az alacsonyabb nyugdíjban részesülőket. Ha valóban tartanák a reálértéküket a nyugdíjak, akkor most 262 ezer forint lenne az átlagnyugdíj, írta az e heti HVG:
Az évtized átverése Orbánék ígérete, hogy a nyugdíjak lépést tartanak az inflációval
A nyugdíjak nemcsak reálértékükből vesztenek, hanem a keresetektől is leszakadnak. Ha ez nem történt volna meg, 208 ezer helyett 262 ezer forint lenne ma az átlagnyugdíj. Közben a nyugdíjasok évről évre hitelezik az államot.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Magazinban magyarázza a kormány, hogy milyen jó a nyugdíjasoknak, de nem árulja el, mennyiből
