Most először számolta ki a KSH úgy a kereseti adatokat, hogy a legkisebb cégek dolgozóit nem hagyta ki. A teljes állásban dolgozó magyarok fele 294 ezer forint alatt keres, az infláció pedig úgy száguld, hogy a reálkereset 7,6 százalékkal visszaesett.
528 ezer forint volt januárban a bruttó átlagkereset, a nettó pedig 363 900 forint. Ez 16,1, illetve 16 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest – számolt a Központi Statisztikai Hivatal.
Egy nagyon fontos változás van a mostani statisztikában: eddig a legkisebb cégek dolgozói kimaradtak az adatokból (az 5 fősnél nagyobb cégek, valamint az állami szféra és a legfontosabb nonprofit szervezetek dolgozóinak bére számított ide), így az eddig felfelé torzíthatta az adatokat. Mostantól már a mikrovállalkozások dolgozóinak bére is beleszámít az átlagba. Ha most a régi módszertan szerint számoltak volna, akkor 15 ezer forinttal magasabb átlag jött volna ki – közölte a KSH. Az nem változott viszont, hogy csak a teljes állású dolgozók keresetét figyelik.
A mediánkereset, vagyis az a „középső” érték, amelynél a dolgozók egyik fele többet keres, a másik fele kevesebbet, bruttó 422 400 forint volt, nettó 294 500. Ez 17,1, illetve 17 százalékos növekedés egy év alatt.
Mivel az infláció januárban 25,7 százalékos volt, az átlagkereset veszített az értékéből: a reálkereset 7,6 százalékkal csökkent egy év alatt.
A vállalkozásoknál 17, a költségvetési szférában viszont csak 13,6, a nonprofit szervezeteknél pedig 13,3 százalékkal nőtt az átlagkereset. Azaz a versenyszféra cégei próbálják inkább megtartani a dolgozóikat magasabb fizetésekkel, az állam és az önkormányzatok jobban spórolnak ezen.
A legjobban az információs és kommunikációs szektor fizet, ott 867 400 forint volt a bruttó átlagkereset. A legkevesebb pénzt a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén lehetett keresni, bruttó 349 700 forint volt a teljes állásúak átlagfizetése.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.