A volt görög pénzügyminiszter szerint nincs szükség többé bankhálózatra, mindenki tarthatná a jegybanknál a pénzét.
A kamatemeléssel a jegybankok szorítanak egyet a társadalom torkán, ehelyett új megoldásokat kellene keresniük olyan digitális rendszerrel a felhőben, amely ingyenessé tehetné a pénzmozgást és fölöslegessé a bankokat – írja a Project Syndicate oldalon Janisz Varufakisz, aki a görög pénzügyi válság idején vívott ki magának világhírnevet, amikor szembeszállt az IMF-ből, az Európai Unióból és az Európai Központi Bankból álló trojka elképzeléseivel – sikertelenül.
„A bankrendszert nem lehet stabilizálni, de nem is kell. A jó hír az, hogy nincs többé szükség egy olyan bankhálózatra, amely destabilizálja a társadalmakat, pontosabban szólva nem olyan formában van rá szükség, mint eddig” – írja Janisz Varufakisz, aki az Egyesült Államokban szerezte meg közgazdász diplomáját, majd pénzügyminiszterként próbált meg kiutat találni a 2008-as nagy pénzügyi válságból.
„A mostani válság rosszabb, mint a 2007–2008-as pénzügyi világválság, mert akkor lehetett bűnbakot találni azokban a bankokban, melyek visszaéltek azzal, hogy az ellenőrzés rendkívüli méretekben meggyengült. Olyan Wall Streetről importált pénzügyminisztere volt az Egyesült Államoknak, mint Robert Rubin. Persze most is követtek el hibákat, mint a Silicon Valley Bank, amely olyan ügyfeleknek is hitelezett, akik nem voltak biztosítva. Vagy a Crédit Suisse, amely csalókkal, bűnözőkkel és korrupt politikusokkal üzletelt, de alapjában véve az a bankrendszer ingott meg, melyet a legutóbbi válság után létrehoztak a jegybankok” – írja a baloldali közgazdász.
Miért más a helyzet 2023-ban? „Most a jegybankok és a pénzügyi felügyeletek mindenről azonnal tudomást szerezhettek, menet közben beleláthattak minden bank műveleteibe.”
Varufakisz szerint a bankok államszocializmusa jött létre, hiszen ott volt alattuk a védőháló. Csakhogy a kamatemelés ezt szünteti meg: „nem lehet úgy emelni a kamatokat, hogy azzal ne indítsunk el bankcsődöket” – állítja az athéni egyetem közgazdász professzora, aki rámutat arra, hogy a bankok biztosra mehettek, mert számíthattak arra, hogy a jegybankok megmentik őket, ha baj van.
„Most pontosan ez történik“ – hangsúlyozza Janisz Varufakisz. Rámutat arra, hogy a jegybankok lehetetlen helyzetbe kerültek, mert egyszerre kell megmenteniük a csődbe jutott bankokat és küzdeniük az infláció ellen.
A digitális pénztárca a megoldás
A jegybankoknak a digitális forradalom miatt immár nincs szükségük a bankokra, mert közvetlenül is pénzt tudnak eljuttatni a családokhoz a felhő segítségével. Ily módon ingyenes lenne a pénz használata, és nem lenne szükség a magánbankokra.
Miután mindenkinek lenne digitális pénztárcája, vagyis számlája a jegybanknál, a jegybanknál tartott pénz növekedne az overnight kamattal. Ezek után mindenki maga dönthetne arról, hogy elviszi-e ezt a pénzt egy magánbankhoz, kockázatot vállalva ezzel, de „ebben az esetben is megmaradna a pénze a jegybank számláján” – állítja Varufakisz, aki le is vonja a tanulságot: „égessük fel a magánbankokat!”
Nem jönne így létre a Nagy Testvér, amely minden pénzügyi műveletünket figyeli? De igen. Csakhogy ez már most is fennáll, mert az USA-ban a pénzügyminisztérium és a jegybank szerepét betöltő Fed minden pénzügyi információhoz hozzájuthat már most is – írja a Project Syndicate oldalon Janisz Varufakisz, az athéni egyetem professzora.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.