A kormány a betéti kamatsapka meghosszabbításáról döntött, az intézkedés június 30-ig marad – írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A kormány a betéti kamatstopot 2022. november 22-től vezette be: egyes intézményi befektetők, pénztárak, lakástakarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál elhelyezett látra szóló, és legfeljebb egyéves futamidejű betétjeik után nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos Diszkont Kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékénél.

A kormánynak nem tetszett, megsapkázta

A kormány a kamatsapkát azért vezette be, mert úgy látta: „egyes intézményi befektetők kihasználták a helyzetet, és olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt, ugyanis kockázatmentesen realizálták akár a 18 százalékos jegybanki irányadó kamatot”.

A „helyzet”, amire a közlemény utal, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank egynapos betétjében 18 százalékos kamattal tarthatják fölös pénzüket. Ugyan a betéti kamatok általában véve alig emelkedtek, mióta a jegybank elkezdte a kamatemelési ciklust, a nagybetéteseknek a bankok magasabb kamatokat kínáltak többé-kevésbé továbbítva feléjük a magas jegybanki kamatokat.

A betéti kamatstoppal a kormány lényegében a jegybank monetáris politikájába avatkozik bele. A jegybank nem véletlenül tart fenn ilyen magas irányadó kamatot, ám a jegybanki kamatok és egyéb – az infláció letörését, a forint árfolyamának megtámogatását célzó – intézkedések nem tudnak megfelelően működni, ha a kormány nem engedi azokat érvényesülni.

A Gazdaságfejlesztési Minisztériumot egyébként Nagy Márton vezeti, aki nemrég még a jegybank alelnöke volt.

A kormánynak nem tetszett, lekorlátozza

A tárca közleményében azt is bejelentette, hogy megtiltja a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházását. „Az intézkedés megakadályozza a méltánytalan jövedelemszerzést akár a betéti tendereken, akár a jegybank által újonnan bevezetett diszkontkötvényeken keresztül” – írják. A minisztérium szerint „mindez hozzájárul a hitelezés és állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához”.

A rendszeres diszkontkötvény aukciók tartása egyike a jegybanki eszközöknek, amelyek célja a pénzügyi rendszerben lévő fölös pénz (likviditás) felszívása.

Nagy Márton az Indexnek adott interjúban már kritizálta a jegybanki diszkontkötvényt, mert az szerinte likviditást szív el az állampapírpiacról – vagyis megnehezíti az államadósság finanszírozását. Virág Barnabás jegybanki alelnök erre azt reagálta, hogy a diszkontkötvények az állampapírpiac hosszú lejáratain nem befolyásolja a hozamokat. Virág Barnabás megítélése szerint a három hónapos diszkont kincstárjegyek esetében megfigyelhető keresletcsökkenés sem ennek az eszköznek köszönhető, hanem a megváltozott nemzetközi hangulatnak, ezt igazolják a régiós állampapír-piaci tapasztalatok.

Mondhatni, Nagy Márton rövidre zárta a vitát, a jegybanki kötvények átruházhatóságának korlátozásával ismét csak gyengítve egy jegybanki eszköz hatékonyságát.