Részletes elemzést közölt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hazai üzemanyagárak összetételéről, illetve arról, hogy miért magasabbak az üzemanyagárak Magyarországon, mint a többi régiós országban. A különbség nem elhanyagolható: Magyarországon az Európai Bizottság gyűjtései alapján a benzin ára 50 forinttal, a gázolajé 34 forinttal magasabb, mint a régióban.

Az elemzés szerint a kőolaj (az irányadó Brent) világpiaci ára nem lehet ludas, hiszen egyformán befolyásolja a régió összes országát.

Nem az adók túl magasak

Arról sincs szó, hogy a magyar állam agyonadóztatná az üzemanyagokat. Az üzemanyagokat terhelő hazai fogyasztási adók átlagosnak tekinthetők. Az üzemanyagok termékadóinak összege szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a régiós országok között. A 2023. február 27-i adatok alapján 1 liter gázolaj adótartama 0,65 euró/liter (246 forint), a benziné 0,67 euró/liter (254 forint) volt hazánkban. Ennél magasabb a benzin adótartalma Ausztriában, Horvátországban, Szlovákiában és Csehországban, a gázolaj adótartalma pedig Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és Szlovákiában.

A végső fogyasztói ár százalékában kifejezett teljes adótartalom Románia után Magyarországon a legalacsonyabb a régióban.

Az árhoz viszonyított adótartalom gázolaj esetében az ár 40 százalékát, míg benzin esetében a 42 százalékát tette ki 2023 év elején. Az alacsony százalékos adóterhelés két ellentétes hatásból ered: míg az áfakulcs Magyarországon a legmagasabb, a literenkénti jövedéki adó mértéke az EU-ban az egyik legalacsonyabb.

Az árstop áll a magas árrések mögött

A régiósnál magasabb hazai üzemanyagárakat az is magyarázza, hogy itthon jelentős a nyersanyagköltségen és termékadókon feletti árrés mértéke az üzemanyagok árában – következtet az elemzés. A februári adatok alapján a többi régiós országban a benzin esetében literenként átlagosan 102 forint, míg a gázolaj esetében 152 forint/liter a felár. Ezzel szemben

hazánkban a benzinhez tartozó felár 170 forint/liter, míg a gázolajhoz kapcsolódó felár 187 forint/liter. A benzin esetében tehát közel 70 forinttal, a gázolaj esetében pedig 35 forinttal magasabb a hazai felár, mint a régió átlagában.

A hazai üzemanyagárakon megfigyelt felár 2022 márciusa óta emelkedett meg jelentősen. A világpiaci folyamatok, a globális ellátási láncok akadozása mellett az üzemanyagokra tett ársapka versenycsökkentő hatása is hozzájárulhatott az üzemanyagárban megfigyelhető felár emelkedéséhez. Míg 2021. január és 2022. március között átlagosan a benzin fogyasztói árához képest 20 százalék, a gázolaj fogyasztói árához viszonyítva 22 százalék volt a felár aránya, addig 2022 év végére ezek a ráták átlagosan 28 százalékra és 34 százalékra emelkedtek.

A felár emelkedésében szerepet játszhatott, hogy a külföldi nagykereskedők kivonulásával csökkent a verseny a hazai üzemanyag-piacon. Az árstop idején a Mol volt az országban működő egyetlen nagykereskedő, az árstop kivezetése után a független szereplők visszatérése elkezdődött, de az árverseny vélhetően nem éri el a korábbi szintet. Illetve a bizonytalan helyzetben, a korábbi hosszú távú finomítói szerződések híján a nagykereskedők vélhetően magasabb árréseket alkalmaznak, mint az árstop előtt.

Az ársapka 2022. decemberi kivezetését követően

az üzemanyag-piac normalizálódása vélhetően megindult, azonban ez várhatóan fokozatos folyamat lesz.

„Az üzemanyagpiacon megfigyelt jelenségek hasznos tanulsággal bírnak a fogyasztói árakat meghatározó más részpiacok árazási döntéseinek megértéséhez” – bocsátja előre a jegybanki elemzés már a bevezetőben. Az utalás alighanem arra vonatkozik, hogy az üzemanyagok árstopját a kormány ugyan már kivezette, de az élelmiszerekét nem – a jegybank szerint ezek nemhogy fékeznék, de növelik az inflációt.