Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagy a baj a budapesti székhelyű, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banknál, de a magyar kormány kitart mellette; nemzeti faiskolákat akarnak létrehozni; érkeznek az eredmények a négynapos munkahét magyarországi teszteléséről. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Kritikus állapotban van a Nemzetközi Beruházási Bank, a közbeszédben elhíresült nevén az orosz kémbank. A budapesti székhelyű, orosz hátterű intézmény pénzeszközei zárolva vannak a nemzetközi tranzakciós Euroclear rendszerben, az EU-s tagországok sorra léptek ki, Magyarországot kivéve, a bank leállította a hitelezési tevékenységét, most a tartozások menedzselésével vannak a vezetői elfoglalva. A hvg360 úgy értesült, hogy az Euroclearnél a belga pénzügyminisztérium közbenjárása után dőlt el, hogy nem oldják fel a zárolást, pedig Nagy Márton is lobbizott a bank érdekében. A szlovák pénzügyminisztérium arra számít, hogy nagyjából tíz év alatt jut hozzá az oda tett pénzéhez, a magyar kormány pedig nem ad érdemi magyarázatot arra, hogy miért tart ki a bank mellett.
Az Egyesült Államokban letartóztattak két férfit, mert a szankciókat megkerülve exportáltak technológiát Oroszországba, de eközben az egész nyugati világ mintha elbambult volna: a hadászatban használható szállítmányokat rögtön a háború kitörésekor leállították, olyan cikkeket viszont eladtak Oroszország szomszédainak, amelyek végül Putyin harci gépezetébe kerültek be – mint telefonokat, laptopokat, vagy bármit, amiből alkatrész lehet. Az orosz kormány azért így is megpróbál házalni a hadiipari termékeivel, legalábbis azokkal, amiket nem vesztenek el Ukrajnában. A szankciók persze ettől még működnek, Oleg Gyeripaszka orosz oligarcha például arról beszélt, hogy az ország pénzügyi tartalékai jövőre elfogyhatnak, hacsak a „baráti országok” ki nem segítik őket.
Az emberek azt követeik, hogy csökkenjenek az élelmiszerárak, ezért meg kell egyezni egy ársapkarendszerről – márhogy nem nálunk, hanem Franciaországban, ahol már 14 százalékosra nőtt az élelmiszerinfláció. Csodálkoznának, mi van Magyarországon: itt 44 százalékkal drágábban az ételek átlagosan, mint egy éve. Ezúttal is elkészítettük a HVG havi bevásárlókosarát, és arra jutottunk, január vége óta akkorát drágultak az ételek, mint máskor két év alatt. És még így is jócskán visszahúzta az árszintet az, hogy a vaj árát látványosan csökkentik a boltok – a marketingérték, a nyerstej nemzetközi árának csökkenése, valamint a forint erősödése miatt, és persze azért is, mert lassan nem lehet már hova emelni az árakat úgy, hogy valaki még ki is fizesse azokat. Az egyébként is látszik, hogy az árstopos termékek forgalma durván megnőtt, a húsokét kivéve.
„Ha megszüntetik az ársapkákat, akkor szó szerint egy napon belül reagálni tudunk” – mondta kérdésünkre a Foodpanda új magyarországi ügyvezetője. Radeczky Zoltán és a társaságot tulajdonló világcég, a Delivery Hero Europe vezérigazgatója, Pedram Assadi arról is beszélt a hvg.hu-nak, hogyan reagált a kiszállító üzletág az elmúlt évek válságaira és a kata szabályainak szigorítására.
Érdekes részlet, hogy megpróbálták kiszámolni, mennyivel drágulnak a fiatalok vásárlásai. A nyugdíjas inflációt külön méri a KSH, most a Bankmonitor tette emellé a kamaszinflációt is.
Eljött azoknak az ideje, akiknek már nagyon hiányoztak a Brexit-hírek! Az EU vezetői és a brit kormány nagy nehezen megállapodtak néhány fontos kérdésről, amelyek közül a leginkább jelentős az, hogy mit kezdjenek Észak-Írországgal. A határellenőrzés az Ír-szigeten nagyon könnyen elvezethetett volna komolyabb konfliktusig, az viszont, hogy Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között legyen egy vámhatár, a britek számára nem volt vállalható.
Így aztán jelen állás szerint – ha ezt az északírek is elfogadják – az Észak-Írországba szállított angol vagy skót áruk kevesebb ellenőrzéssel haladhatnak át, az Ír Köztársaságba, az EU-ba szánt termékeket viszont szigorúan vámolják. Az EU jogrendszerének egy része érvényes marad Észak-Írországban, cserébe az uniós ügyekben vétójogot kaphatnak az északír politikusok.
A hét képe: az edelényi polgármester uniós támogatásból épült szörpháza, amelyet egy szlovák ingatlanos oldalon már családi házként árulnak
Nőttek a cégek bevételei, csökkent a felmondások száma, kevesebbszer voltak betegek a dolgozók, és sokkal kevesebben érezték magukon a kiégés jeleit – ez lett az eredménye annak a féléves tesztnek, amikor Nagy-Britanniában 61 cégnél négynapos munkarendet vezettek be (a munkaórák 80 százalékáért járt a teljes fizetés). Mi pedig annak jártunk utána, milyenek a magyar tapasztalatok ott, ahol már megpróbálkoztak ilyennel.
A Magyar Telekomnál az első tesztben részt vevők 90 százaléka azt mondta, folytatná továbbra is a heti négy napos (azaz 32 órás) munkát. Az ügyfélszolgálat és a műszaki kiszolgálás 10 százalékot javított a hatékonyságát. A Libri-Bookline-nál pedig azt emelték ki, hogy rövidebbek, így hatékonyabbak lettek a megbeszélések. Problémát leginkább az jelent, amikor beérkeznek olyan munkák, amelyek miatt túlórázni kell, és többen fárasztónak is érezték a megmaradt négy munkanapjukat.
Elkészítette a KSH a részletes GDP-adatokat 2022-ről. Az év egészében szépen nőtt a gazdaság, 4,6 százalékos pluszt mértek 2021-hez képest, azonban amint elfogyott a kampányban kiosztogatott pénz és megérkezett az energiaválság is, elérte a technikai recesszió az országot. A negyedik negyedévben már csak 0,4 százalékkal volt nagyobb a növekedés, mint 2021 végén. Annak, hogy éves szinten jó az adat, a fő okai között szerepel, hogy az ipar nem érezte meg vészesen a háborút, a szolgáltató szektor pedig magára talált így, hogy eltelt egy év lezárások nélkül. A mezőgazdaság ellenben rémes évet zárt, még mindig nem nagyon készült fel arra a szektor, hogy kibírja, ha lesz egy év, amikor rossz az időjárás.
A Magyar Nemzeti Bank egyelőre nem csökkentett kamatot a kedden megtartott kamatdöntő ülésén, arról viszont döntött, hogy a mostani 5-ről 10 százalékra emeli áprilistól a bankok kötelező tartalékrájátát. Ez a Bankszövetség szerint éves szinten több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak, amire a jegybank annyit reagált: az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető.
Rendkívül súlyos madárinfluenza-helyzet alakult ki az amerikai földrész északi és déli részén, valamint több európai országban. Magyarország helyzete nem túl biztató, itt regisztrálták a kontinensen a második legtöbb járványkitörést, az érintett baromfik számát tekintve pedig 997 ezer szárnyassal a negyedik helyen állunk.
A mostani járvány a kitörések száma és a területi korlátozások kiterjedése alapján a korábbiakhoz képest kevésbé súlyosnak mondható – írta a Nébih. De még egy ilyennél sem kis károkról van szó: egy-egy súlyosabb őszi-tavaszi kitörés nyomán 14-18 milliárd forintos közvetlen kárral lehet számolni, és jellemzően ezzel megegyező nagyságrendű a közvetett károk mértéke is.
A kormány eközben kitalálta azt is, hogy nemzeti faiskolákat kellene létrehozni. Szakmai tervek szerint az állami és önkormányzati beruházásokhoz, fásításokhoz szükséges magyar nevelésű növényeket szolgáltatná egy nagy állami integrátor.
Ez hasonló ahhoz, ami egy hete derült ki: a nemzeti tüzépekkel az építőiparra is rátenyerelne a kormány. Arról az ötletről kiderült, hogy alkotmányellenes lehet, de persze legfeljebb átírják sokadszorra is a gránitszilárdságú alaptörvényt.
Nyitóképünkön a Nemzetközi Beruházási Bank székháza Budapesten. Fotó: Google Street View
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
