Nemrég közölte a kormány, az EU tagállamai közül csak Magyarország nem támogatta az Európai Bizottság döntését arról, hogy a házi tücsök és három másik rovarfajta is forgalomba kerülhessen élelmiszerként, ezért módosítják az élelmiszerek jelölését: az ilyen termékeket pedig külön polcon kell majd a boltokban elhelyezni.

Enne kekszet tücsökkel? Sütne hamburgert kukacból? És ajánlaná Németh Szilárdnak?

A hetvenes években sokan összerezzentek arra a gondolatra, hogy nyers halat egyenek, ma pedig az egész világ a szusiért rajong. Most ugyanígy idegenkedünk a rovaroktól, a magyar kormány meg egyenesen félti tőle az embereket - de vajon így lesz-e ez tíz év múlva is?

A DK képviselője, Vadai Ágnes ezért írásbeli kérdést nyújtott be Nagy István agrárminiszternek arról, mi lesz azokkal az élelmiszerekkel, amelyek eddig is kaphatóak voltak itthon, és rovarszármazékot tartalmaznak – vette észre a 24.hu. Vadai azt írta: a magyarok többsége feltehetően naponta fogyaszt olyan élelmiszert, amelynek adaléka rovarból kivont anyag, vagy rovarváladék. Két széles körben alkalmazott ilyen adalék a kármin és a sellak. Míg előbbi húskészítmények, édességek, lekvárok, italok, stb. piros árnyalatáért, utóbbi édességek, csokoládék, gyümölcsök és gyümölcskészítmények fényes hatásáért felelős. A kárminokat és a kárminsavat a kosnilból állítják elő, amely a bíbortetű nőnemű példányainak szárított testéből áll. A sellak az indiai pajzstetű gyantás váladékából készül.

Az agrárminiszter azt válaszolta: bár az új élelmiszerként engedélyezett rovart vagy annak lárváját bármilyen formában tartalmazó élelmiszerek csomagolásán jól látható helyen kell majd feltüntetni az ilyen összetevőket, és külön polcon is kell majd elhelyezni ezeket a termékeket az üzletekben,

a kármin és a kárminsav (E120), illetve egy rovar váladékából előállított fényezőanyag, a sellak (E 904) adalékanyagoknak számítanak, az új rendelkezés az ezeket tartalmazó élelmiszereket nem érintik.