Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az új paksi atomerőmű több főrészét nyugati beszállítók adnák, de van rá esély, hogy a háború miatt kiesnek a projektből. Elvileg lehet új beszállítókat keresni, gyakorlatilag az új műszaki megoldásokkal újabb engedélyezési köröket kellene futni az Atomenergia Hivatallal, miközben a projekt az eredeti létesítési engedélyt is csak feltételes módban kapta meg, a dokumentációt még át kell dolgozni.
Mondjuk úgy, hogy diplomatikus választ adott a Siemens Energy a Hungary Today azt firtató kérdésére, képes lesz-e leszállítani az irányítási rendszert a Pakson épülő új rektorblokkokhoz. Oliver Sachgau szóvivő azt közölte: a Siemens Energy alapvetően kötve érzi magát a 2019-től meglévő szerződésekhez. „A Paks II. projektben vállalt kötelezettségeink teljesítéséhez szükséges kiviteli engedélyekért a Német Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatalhoz folyamodtunk. Az engedély még mindig függőben van, és nem tudjuk megmondani, hogy mikor kapjuk meg. A politika elsőbbsége nemcsak ebben a konkrét esetben vonatkozik ránk, de elviekben is. Ez természetesen azt is jelenti, hogy betartjuk a meglévő szankciós szabályokat" – fogalmazott.
Az, hogy egy vállalkozás „alapvetően kötve érzi magát” hatályos szerződéseihez nem egy nagy mondás, ennél beszédesebb a „politika elsőbbségére” való utalás. Márpedig a politikai irányvonal jelenleg Európában – kivéve Magyarországot – az, hogy a háborús agresszor Oroszországgal való gazdasági együttműködést a szükséges minimumra kell szorítani, illetve mindent meg kell tenni, hogy ez a minimum idővel minél minimálisabb legyen.
Január végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „felháborítónak és elfogadhatatlannak" nevezte azt, hogy a német kormány vonakodik megadni az exportengedélyt a Siemens Energy számára. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig a múlt heti kormányinfón a hvg.hu kérdésére azt mondta, léteznek vészforgatókönyvek arra az esetre, ha a paksi bővítésből kiesnének a nyugati beszállítók. A beszállítók szerepe ugyanis kulcsfontosságú, számos főegységet (például az irányítástechnikát, turbinákat) nyugati cégek adnának az erőműbe.
A miniszter nem fejtette ki, miféle forgatókönyvek léteznek, illetve pontosan mely alternatív beszállítók jöhetnek szóba – a hvg.hu erre vonatkozó kérdéseire a projektért felelős külgazdasági minisztérium nem válaszolt. (Szijjártó Péter tárcavezető a Facebookon háborgott azon, hogy a Siemens Energy konzorciumi partnere, a Framatome Franciaországban már megkapta az exportengedélyt, míg a német vállalat még nem, Magyarország szuverenitása elleni támadást emlegetve.)
Az biztos, hogy ha új beszállítókat kellene találni, még tovább bonyolódna, és vélhetően még tovább csúszna a már amúgy is alaposan megbonyolódott és megcsúszott projekt. Egy épülő atomerőműbe természetesen nem lehet csak úgy új, más cég által gyártott főegységeket bedobálni a kivitelezés során,
a beszállítók cseréje, műszaki módosítások esetén további engedélyezési köröket kellene futni az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH).
Ha az engedélyes (vagyis jelen esetben az állami Paks II. Zrt.) az OAH által új nukleáris létesítmény megvalósításával összefüggésben kiadott létesítési, építési, használatbavételi, gyártási, beszerzési vagy szerelési engedély véglegessé válását követően az engedélyben rögzítettektől vagy az engedélyt megalapozó dokumentációban foglaltak változtatását tervezi, az engedélyes köteles azt a jogszabályokban meghatározott esetekben az OAH számára bejelenteni – magyarázta az OAH a hvg.hu megkeresésére. A bejelentésben be kell mutatnia a változtatás nukleáris biztonságra gyakorolt hatását. Ezen változtatásokhoz az OAH jóváhagyása szükséges.
Műszaki módosításokat az engedélyes csak az OAH által jóváhagyott módon, hatósági engedély birtokában tehet meg. A műszaki módosítások engedélyezése során a hatóság kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az engedélyes igazolja, hogy a nukleáris biztonság szintjét nem csökkenti a módosítás, továbbá az OAH a helyszínen is ellenőrzi a kivitelezést – hangsúlyozza az atomhivatal.
Az OAH szerint egyébként az ilyen változtatásokra „nemzetközi szinten is lehet találni példát”. Ezzel együtt az újabb engedélyezési körök aligha mennének simán. A projekt alapvetően azért van jelentős csúszásban, mert a kivitelező orosz Roszatom nem volt képes az uniós szabályoknak megfelelően összeállítani az erőmű engedélykérelmi műszaki dokumentációját. Végül az erőmű megkapta a létesítési engedélyt, de csak feltételesen. Az OAH visszatartási pontot hozott létre:
a Paks II. az alapozásnak saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél-szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és beadja az Előzetes Biztonsági Jelentést (EBJ) – ami voltaképpen az engedélykérelem oroszlánrésze.
Az EBJ frissítésére azért van szükség, mert az erőmű részletes terveinek kidolgozása haladt azóta, hogy a Paks II. 2019 végén beadta az engedélykérelmet, ráadásul az engedélyezés során észrevételeket tett nemcsak maga az OAH, de az egyéb illetékes szakhatóságok, felkért szakértők, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. A frissített EBJ elbírálására az OAH-nak 120 napra lesz szüksége.
Kérdés, mennyire valós az a veszély, hogy a Roszatom részvétele akadálya lesz a paksi bővítésnek egy háborús szankció bevezetése okán. Szijjártó Péter előszeretett említi azt, hogy az Európai Bizottság nem akadályozza a paksi beruházást, és az EU sem szankcionálja az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos együttműködést az oroszokkal.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő arra hivatkozva várja el a Roszatom elleni szankciók bevezetését, hogy az átvette az atomerőmű irányítását Zaporizzsje városában, melyet az oroszok elfoglaltak Ukrajnában. Zelenszkij egy hete így beszélt a 27 állam- és kormányfő előtt a brüsszeli csúcstalálkozón: „Gondolják meg azt, hogy Oroszország nukleáris katasztrófával fenyegeti Európát! Ennek ellenére az orosz nukleáris szektort még mindig nem sújtják globális szankciók. Normális ez?"
Zelenszkij azt hitte: nyitott kapukat dönget, mert már szeptemberben öt uniós tagállam javasolta ezeket a szankciókat. Lengyelország, a három balti állam és Írország javaslatából akkor semmi nem lett. Ennek ellenére a legújabb, egyelőre tervezett tizedik szankciós csomagban sincsen benne az orosz nukleáris szektor. Ezek az országok most sem adják fel: „ha nem lesz benne a tizedik szankciós csomagban, akkor majd valamelyik következőbe belekerül.”
A Politico arról írt csütörtökön, hogy a borítékolható magyar vétót az uniós diplomaták úgy akarták megkerülni, hogy nem a Roszatomot tették volna fel a szankciós listára, hanem annak vezetőit, de végül erről is lemondtak. Magyarország ezt sem fogadta volna el, mondván a Roszatom a tulajdonosa az atomerőművének, amely az ország energiaellátásának csaknem felét biztosítja.
Nem a magyarok azonban az egyetlen ellenzői a Roszatom elleni szankcióknak. Franciaország is óvatosságra intett, hiszen sok atomerőműve Oroszországból kapja a fűtőelemeket. Azt is érdemes hozzátenni, hogy a Roszatom elleni szankció nem jelentene nagy csapást Putyinnak, hiszen az orosz cég összforgalma az EU-ban egymilliárd euró.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
