Más országok érdekeit szolgálják, akik az elektromos akkumulátorgyárak magyarországi telepítése ellen hergelnek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, amikor bejelentette, hogy a Nippon Paper Industries nagyjából 15 milliárd forintos beruházást hoz Magyarországra. A japán vállalat vegyipari üzletága akkumulátoralkatrész-üzemet épít Vácrátóton az állam 2,3 milliárd forintos támogatásával, aminek nyomán hatvan új munkahely jön majd létre.

A tárcavezető azt mondta: „mielőtt a hivatásos hergelők itt is akcióba lépnek, szeretném elmondani, hogy a cellulózgyártás az egyik legkörnyezetkímélőbb technológia, amit e területen használni lehet”.

Ha valaki hergelni akar, akkor a fogmosással vagy annak abbahagyásával kell kezdenie, tekintettel arra, hogy a fogkrémben is felhasználják ezt az anyagot, az élelmiszeripar többi területéről már nem is beszélve”

– közölte.

Beszédében felidézte a rendszeresen sulykolt kormányzati üzenetet, amely szerint az európai gazdaság szenved az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók miatt, de szerinte ez sem elég indok a környezet védelmére és a munkahelyek biztosítására vonatkozó stratégiai célok feladására.

Egy tanulmány szerint jóval több vizet fogyasztana a debreceni akkugyár, az önkormányzat félreértésről beszél

Az elektromos autóiparról azt mondta, hogy a gazdasági növekedés hosszú távú garanciáját jelenti (...) és hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez, hogy a közlekedési ágazatot környezetvédelmi szempontból is átalakítsák. „Ezért világosan és egyenesen kell beszélnünk arról, hogy

akik ma az elektromos akkumulátorgyárak és beszállító vállalataik magyarországi telepítése ellen hergelnek, azok munkahelyek tízezreit veszélyeztetik,

és azt akarják elérni, hogy ezek a munkahelyek valahol egy másik országban vagy más országokban jöjjenek létre”. Sőt szerinte azok veszélyeztetik súlyosan a környezetet, akik az elektromos akkumulátorgyárak ellen „hergelnek”, hiszen „elektromos akkumulátorok nélkül nincsenek elektromos autók, akkor marad a hagyományos hajtáslánc, és akkor a közlekedés átalakítása elmarad, így a környezetvédelmi célokat sem tudjuk elérni”.

Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban

Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.

Az utóbbi hetekben többek között Debrecenben, Nyíregyházán és Fóton is egyre hevesebben tiltakoznak az oda tervezett akkumulátoripari beruházások ellen, amelyek előkerültek a gödi Samsung-gyár ügyében tartott közmeghallgatáson is. Szombathely vezetése pedig határozatba foglalta, hogy nem épülhet ilyen beruházás a település területén.

Vasárnap az LMP közölte, hogy közérdekű adatigényléssel próbálja meg megtudni, hogy milyen megállapodást kötött a kabinet a CATL kínai akkumulátorgyártó céggel. Csárdi Antal azt mondta: az elmúlt napokban a kormány olyan módon kommunikál az akkumulátorgyártásról, mintha attól Magyarország léte függne, azonban „a valóság ezzel szemben az”, hogy azok működése jelentős környezeti károkat okozhat, illetve kockáztatja az ország víz- és energiaellátását.

Korábban az LMP kezdeményezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamit Lantos Csaba energiaügyi miniszter parlamenti meghallgatását is az akkumulátorgyárak ügyében.

A kormány még nem bizonyította, miért jó az akkugyárak betelepülése

Félő, hogy egysíkúvá válik a gazdaság, és azt sem garantálja semmi, hogy egy közpénzmilliárdokkal kistafírozott üzem évtizedek múlva is működni fog.