Az energiaárak csökkenése miatt jelentősen javultak a kilátások az elmúlt negyedévhez képest, a Magyar Bankholding elemzői azonban elsősorban nem is ezért javítottak növekedési prognózisukon. Mint Suppan Gergely, a Bankholding makrogazdasági vezető elemzője egy szerdai sajtóbeszélgetésen elmondta, a mezőgazdaság a tavalyi, történelmi aszály miatt olyan nagy – 40 százalékot meghaladó mértékben – esett vissza az agrárium kibocsátása, hogy az a korábban vártnál is lejjebb húzhatta a magyar gazdaság 2022-es teljesítményét, ellenben az idei növekedés a bázishatás miatt erőteljesebb lehet.

Ez persze még mindig pesszimistább várakozás a kormányénál: míg az idei költségvetésben 1,5 százalékos GDP-növekedési jóslat szerepel, a Bankholding elemzői 0,4-ről 0,8 százalékra módosították előrejelzésüket. Az érem másik oldala pedig a 2022-es növekedés, amelynél az októberben remélt 5,7 százalék helyett már csak 4,8 százalékkal számolnak, és úgy látják, 2022 negyedik negyedévében, de akár az idei első negyedévben is elképzelhető visszaesés. (A növekedésre vonatkozó első becslését február közepén teszi közzé a KSH.)

Nem a mezőgazdaság remélt visszapattanása az egyetlen ok, ami Suppan Gergely szerint enyhítheti az elmúlt időszakot jellemző nyomást. A tavaly nyári csúcshoz képest jelentősen visszaesett a földgáz ára – most már 60 euró körüli szinten, az augusztusi ár kevesebb mint ötödéért jegyzik –, ami különösen akkor lesz érezhető államháztartási szinten is, ha a tavaly még magas áron feltöltött tartalék helyett már az új, kedvezőbb árú beszerzésből származó gázt használjuk. Az enyhe télhez köthető áresésnek van azonban rövid távon is kedvező hatása: elmaradt az iparban az a széles körű leállás, amelytől ősszel még tartani lehetett. Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a vendéglátásban sem következett be az a visszaesés, amitől sokan tartottak.

A lakossági fogyasztást egyelőre azonban fékezik a magas energiaárak, amelyek a fűtési szezon végéig maradhatnak – bár itt is kedvező fordulat, hogy az enyhe időjárás miatt kevesebb embernek kell az átlagfogyasztás feletti, hétszeres árat fizetnie a fűtéshez használt földgázért. A Magyar Bankholding elemzői 2022-re, főként az első félévben felpörgő pénzköltés miatt 6,8 százalékos fogyasztásnövekedést kalkulálnak a háztartásoknál, amit idén 0,8 százalékos visszaesés követhet. Mindennek hátterében 2,1 százalékos nettó reálbércsökkenés állhat: a bruttó átlagbér jelentős, 14,5 százalékos emelkedésével számolnak ugyan, ezt azonban egy éves átlagban 17,5 százalékos infláció ellensúlyozza – mondta el Suppan. Az elemző kérdésünkre úgy számolt: a nagyjából januárra várt (vagyis a decemberi 24,5 százaléknál valamivel magasabb) szintről decemberre 5 százalékra eshet vissza a fogyasztói árak átlagos drágulásának éves mértéke. A jelentős visszaesés egyik fő tényezője természetesen az energiaár, ahol Suppan még deflációt (vagyis az árak esését) sem tartja kizártnak az év második felében, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a termelői áraknál is megállt a növekedés, sőt van olyan alapanyag (például a liszt), ahol már csökkenés tapasztalható, ez pedig előbb-utóbb a feldolgozott termékek árában is megjelenhet.

Az ősszel látott szintnél alacsonyabban stabilizálódhat az euró árfolyama is, nagy erősödéssel azonban nem kalkulálnak: éves átlagban 392,5 forintos lehet a Bankholding elemzői szerint az euró ára, az év végén pedig 390-es szinten jegyezhetik a közös európai devizát. Ez természetesen függ attól, hogy az Európai Bizottság mikor és milyen mértékben bocsátja Magyarország rendelkezésére a jelenleg felfüggesztett uniós forrásokat, illetve, hogy a világ nagy jegybankjai (az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, illetve az Európai Központi Bank) milyen kamatpolitikát folytat az év további részében.

Ami a jegybankot illeti, Suppan azt várja, hogy a jelenleg 18 százalékos irányadó (az egynapos betétek után fizetett) kamat és a 13 százalékos alapkamat lassan összeérik, az év második felétől pedig elindulhat az alapkamat csökkentése is, az év végére ez 9 százalékra eshet vissza.