A bejelentési kötelezettséget tavaly tavasszal, az orosz–ukrán háború miatt rendelték el.
Kivezeti a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget a kormány – derül ki az Agrárminisztérium közleményéből, amely szerint az Európában kialakult gabonapiaci helyzetre tekintettel hozták meg a döntést. Nagy István tárcavezető szerint a lépést indokolja az is, hogy Magyarország élelmiszer-ellátása biztosított, megtermeli a szükségleteit.
A kormány tavaly márciusban indította el a bejelentési kötelezettséget a gabona és az olajos növények kivitelére, attól tartva, hogy a februárban kitört orosz–ukrán háború miatt gyorsan és sokat vesznek majd meg külföldről ezekből, tekintettel az orosz és ukrán gabonaexport kritikus méretű fennakadása okozta globális ellátási félelmekre.
Nagy szerint a bejelentési kötelezettség fontos funkciót töltött be, mivel folyamatos és naprakész információ állt rendelkezésre az országból kiszállításra szánt terményekről. Megteremtette az esetleges beavatkozás lehetőségét, fennakadást azonban nem okozott az exportban, hiszen az előzetes adatok alapján mindkét fő gabonaféléből – kukoricából és búzából – is 2-2 millió tonna körüli mennyiséget exportálhattak tavaly. „Az állam nem avatkozott bele a piac működésébe, ennek ellenére egyes gabonapiaci felvásárlók a bejelentési rendszerre való hivatkozással sajnálatos módon visszaéltek erőfölényükkel a gazdálkodókkal szemben” – tette hozzá a miniszter.
A piaci helyzet Nagy István szerint mára alapvetően megváltozott, mivel tavaly augusztus óta folyamatosan kerül a világpiacra ukrán gabona, így az elszívó hatás megszűnt, sőt jelentősen csökkent a kereslet az összes kelet-európai uniós tagállam gabonája iránt.
Jelezte azt is, hogy a minisztérium folyamatosan figyeli a gabonapiaci helyzetet, és megteszi a szükséges lépéseket annak stabilizálása érdekében.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.