Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormánypárti és az ellenzéki szimpatizánsok mást-mást tartanak az áruhiány fő okának. Előbbiek szerint a brüsszeli szankciók a legnagyobb felelősök, utóbbiak szerint a gyenge forint.
A magyar vásárlók 56 százaléka rendszeresen nem tud megvásárolni valamilyen hatósági áras élelmiszert, mert hiány van belőle. További 22 százalékukkal is történt már ilyesmi – derül ki a Publicus felméréséből, amelyet a Népszava számára készített.
A nők – akik vélhetően gyakrabban intézik a bevásárlást – nagyobb arányban szembesülnek áruhiánnyal: 62 százalékuk mondta azt, hogy rendszeresen nem tud árstopos termékeket beszerezni, míg a férfiak 49 százaléka válaszolt így.
A felmérésben pártszimpátia alapján is eltérés mutatkozott a válaszadók tapasztalatai között: az ellenzékiek 63, a bizonytalan szavazók 67 százaléka rendszeresen nem tud árstopos terméket beszerezni, a Fidesz–KDNP-szavazóknak azonban csak a 41 százaléka mondta ezt. Összességében az ellenzékiek 81, a bizonytalanok 84, a kormánypártiak 69 százaléka találkozott már áruhiánnyal a hatósági áras termékeknél.
A Publicus felmérése szerint az emberek elsősorban az elszálló energiaárakat (88 százalék), a gyenge forintot (86 százalék), a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját (74 százalék) és a kereskedők ármegállapítási módszereit (63 százalék) látják a magas élelmiszer-infláció mögött. A brüsszeli szankciókat – amelyeket a kormányzati kommunikáció tesz meg a gazdasági problémák első számú felelősévé – csak 47 százalék okolja.
A kormánypárti szavazóknál az elhibázott gazdaságpolitika csak 45, a gyenge forint 75 százalékuk szerint áll az élelmiszerek drágulása mögött, a szankciókat pedig 85 százalékuk gondolja oknak. Az ellenzék szavazói ugyanakkor 97 százalékban a gyenge forintot, 96 százalékban az elhibázott gazdaságpolitikát róják fel, és csak 19 százalékuk írja a szankciók számlájára a drágulást.
A Népszava felidézte: az üzemanyagok hatósági árának december 6-i eltörlésekor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy minden ársapkának addig van értelme, amíg nem vezet áruhiányhoz. Amennyiben a hiány eléri azt a mértéket, hogy a termék nem biztosítható, az ársapka értelmét veszíti. Márpedig hiába korlátozzák az üzletekben az árstopos termékekből egyszerre megvásárolható mennyiséget – akár drasztikusan is –, a tapasztalatok szerint nyár eleje óta rendszeresen előfordul, hogy nem lehet kristálycukrot, étolajat, 2,8 százalékos UHT-tejet kapni. Ennek ellenére a kormány – az immár a burgonyára és a tojásra is kiterjesztett hatósági árat – a jövő év április 30-ig fenntartja majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Matolcsyék megmutatták: így növelik az árstopok az inflációt Magyarországon
