Szép lassan a befektetők is elkezdték kapiskálni, hogy azért, mert aláírunk valamit Brüsszelben, még nem lesz uniós forrásunk, nem lett hirtelen tele a kassza"

– mondja Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza arról, hogy az EU-val kötött decemberi megállapodás után miért nem történt meg a forint igen látványos erősödése. Igaz, szerinte az, hogy a 420-as szintekről 403-ig erősödött a forint, nagyjából megfelel a várakozásoknak, hiszen az uniós vita csak egyik oka a gyengülésének.

Veres Viktor

Így látja ezt, Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is, aki szerint „ebben a történetben ennyi volt. Fellélegezhettünk, de azért ez korántsem egy megkönnyebbült fellélegzés” – foglalta össze a helyzetet.

A befektetők Virovácz szerint most örülnek, hogy nem estünk el végleg a forrástól, de arról továbbra sincs szó, hogy minden rendben lenne a magyar gazdasággal, hiszen sok a kérdőjel a még el sem fogadott 2023-as költségvetéssel, az ország adósságainak visszafizetésével és a devizatartalékokkal kapcsolatban is.

Ráadásul az uniós vita sincs még teljesen lezárva: a befektetők most ugyanis azt figyelik, hogy valójában hogyan zajlik majd a feltételek teljesülése, mikor lesznek majd olyan nyilatkozatok, hogy Magyarország ténylegesen hozzáférhet a forrásokhoz, és lehívhat pénzeket. „Ha ezeket megcsináljuk, akkor majd lehet kinyitni a széfet és turkálni benne. De egyelőre nem tartunk itt” – fogalmazott az ING vezető közgazdásza. Török szerint a következő időszakban továbbra is az uniós pénzekkel kapcsolatos hírek fogják leginkább befolyásolni a forintot. Most a piaci szereplők úgy látják, hogy a pozitív irányba lengett ki az inga nyelve, de maradva a hasonlatnál, mivel egy ingáról van szó, ezért inkább az várható, hogy negatív lesz a következő hír. A csatabárd még nincs elásva, a konfliktus vélhetően folytatódik így egyáltalán nem biztos, hogy mikor és mennyi EU-s pénz érkezik – fogalmazott a szakértő.

Virovácz szerint az euróval szembeni egy fontos ellenállási szinthez érkezett a forint a 403-as árfolyammal, mint mondta, meglátjuk, hogy a karácsonyi bejglikómában sikerült-e áttörni a szintet. Amennyiben igen, úgy akár év végére elérhetjük a 400 forintos eurót is, ami után a 398-as szint áttörése lehet a következő nagy kihívás a forint számára.

Arra azonban ne számítsunk, hogy nagyon gyorsan erősödik a forint – hűtötte le egyből az optimizmust, már csak azért sem, mert a gyengülés se egy nap alatt ment végbe, lényegében február óta folyamatosan veszít erejéből a magyar fizetőeszköz.

Éppen ezért a visszaút se lesz gyorsabb Virovácz szerint, már persze, ha van egyáltalán visszaút.

Veres Viktor

Mi kellene az erősebb forinthoz?

A helyzetünket mindenképpen nehezíti, hogy a globális piacokon az ukrajnai háború, az energiaválság, és a világszerte jelen lévő inflációs problémák miatt jelenleg egyértelműen a kockázatkerülés a jellemző. Ebben a helyzetben pedig csak oda teszik a pénzüket a befektetők, ahol szinte semmilyen kockázatot nem látnak: ilyen az amerikai dollár, a svájci frank vagy az arany.

Ennek megfelelően az egész közép-kelet európai régióból áramlik ki a pénz. Ez természetesen nem tett jót semelyik környékbeli országnak, ám helyzetünket rontja, hogy a forint ebben a környezetben is különösen sérülékeny. Mégpedig amiatt, mert Magyarországnak rendkívül nagy az energiakitettsége: a gyenge forint miatt mostanában egyre többe kerül az import (hiszen azt jellemzően dollárban fizetjük), ami nemcsak strukturálisan gyengíti a forintot, de szép lassan tönkrevágta a külső egyensúly mérlegét is.

A befektetők így most árgus szemekkel figyelik, mi lesz a költségvetési politikával, a magas kamatkörnyezettel, és a mindinkább dráguló adósságfinanszírozással. Éppen ezért egyre komolyabb elvárás a részükről, hogy – nemcsak a magyar, de a régiós – költségvetést elkezdjék gatyába rázni a politikusok (az elmúlt években a koronavírus-járvány miatt az EU is hagyta, hogy a korábbinál jobban elszálljanak a költségvetések, azaz nagyobb legyen a hiány, amit hitellel lehet törleszteni). Virovácz szerint bár az segített, hogy a jegybank a kamatemelésekkel úgymond „belépett a piacra”, amivel sikerült is megfognia a forint árfolyamát, ahogy küzd az infláció ellen is, ám mindezt gyengíti, hogy a költségvetési politika a különböző támogatásokkal (gondoljuk csak az év eleji szja-visszatérítésre) vagy az árstopokkal éppen ellentétes irányban hat.

Márpedig a befektetők nagyon nem szeretik, ha a jegybank és a kormány húzd meg–ereszd meget játszanak egymással, mert ebből nem sűrűn jött ki jól egy ország”

– foglalta össze Virovácz a kettős politika hátulütőit. Szerinte ez az oka annak is, hogy nem tudott annyit erősödni a forint, ahogy persze nem segít az sem, hogy még mindig nincs végleges költségvetés 2023-ra. Így pedig nem látni, mekkora lesz a magyar gazdaság jövő évi finanszírozási igénye, azaz mekkora lesz a hiánya.

Végel Dániel

Török szerint ezen felül a dollár-euró árfolyam az, ami még nagy hatással lehet a magyar fizetőeszközre, ugyanis továbbra is igaz az, hogy ha az amerikai deviza erősödik, akkor az nem jó a feltörekvő devizáknak, így a forintnak sem. A Raiffeisen vezető elemzője szerint a jó hír, hogy a most látható jelek szerint nem fog tovább erősödni a dollár, ellenben az euró igen, ami akár támogathatja is a forint árfolyamát.

És ott van még az infláció, avagy ahogy az ING szakértője fogalmazott, még mindig befelé megyünk az erdőbe. „Hiába mondtuk el sokszor, hogy a következő hónap lesz a drágulás csúcsa, eddig mindig módosítani kellett a jóslaton” – mondja Virovácz, majd feltette a kérdést, hogy mi van akkor, ha továbbra is emelkednek az árak. A kérdés már csak azért is jogos, mert Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is úgy számol, hogy az infláció a csúcsán elérheti a 25 százalékot is.

Szerinte ez az óvatosság a befektetőkön is látszik, akik az elmúlt időszakban sokszor megégették már magukat, amikor úgy látták, hogy most már biztosan minden jó lesz, aztán hirtelen jött egy rossz adat, ami borított mindent. Innentől kezdve megrendült a forintba vetett bizalom – mondja Virovácz, aki szerint éppen ezért mostmár a híres reklámszlogennel élve „bizonyíték kell, nem ígéret”.

Az ING vezető közgazdásza szerint, ha minden jól alakul, tehát csökken az infláció, jönnek az uniós források, rendben van a költségvetés, vége az osztogatásoknak, javul a külkereskedelmi mérleg, akkor azzal azt lehet elérni, hogy a jövő év közepére akár 380-is is erősödhet a forint.

Túry Gergely

Arra a kérdésünkre, hogy van-e esély az euróval szembeni 380 alatti szintekre, úgy fogalmazott, hogy eddig a szintig országspecifikus okok miatt tudnánk erősödni, ez alá akkor tudnánk menni, ha olyan külső hatások befolyásolják a forintot, amire a magyar gazdaságpolitikának nincs hatása. Ott van például a háború, vagy az energiaválság, ami ellen ugyan lehet tenni, de azt senki sem várja, hogy fél éven belül sikerülne felszámolni az energiafüggőségünket.

„Amennyiben hirtelen minden visszaállna a normális kerékvágásba, és csak a háború maradna, akkor 370 környékére vissza lehetne menni, hiszen ezzel az árfolyammal lennénk a lengyel zloty és a cseh korona szintjén” – mondta Virovácz, egyből hozzátéve azonban, hogy egyelőre még nem lenne ennyire optimista. Nagy kérdés az is szerinte, hogy lesz-e valaki más, akire elkezd a piac úgymond pikkelni, azaz lesz-e új fekete bárány. Erre legnagyobb eséllyel a lengyelek pályáznak, ahol ugyancsak van egy vita az EU-val, „annyira nincs rendben” a költségvetés, és még egy választás is közeledik. Márpedig, ha „csinálnak egy-két ballépést” az ottani politikusok, akkor van rá esély, hogy 2023-ban átveszik a magyar szerepet, azaz rájuk figyel a piac, így pedig akár a forintnak is van esélye egy további erősödésre.

Török ezzel szemben úgy látja, hogy nem várható a mostaninál erősebb szint, így középtávon továbbra is 415-ös forint-euró árfolyamot prognosztizál a szakértő. Azért sem, mert ha sok jó hír érkezik,

akkor az MNB a tervezettnél hamarabb kezdheti el a kamatcsökkentést, aminek a hatására újra gyengülne a forint és visszatérne az említett szintre.

Török ugyanakkor úgy látja, hogy rossz hírek esetén az MNB-nek lenne még mozgástere, például az alapkamat emelése nélkül is tud kamatot emelni, ha pedig ez sem lenne elég, akkor egyéb intézkedésekkel, például különböző technikai piacszabályozó lépésekkel is közbe tudna lépni – ahogy amúgy tette az elmúlt időszakban is.

Virovácz szerint azonban amennyiben viszont nem jönnek össze Magyarország számára a dolgok, úgy vélhetően többhullámos gyengülés elé néz a forint: előbb 410, majd 420, de nincs kizárva újra a 430-as árfolyam sem. A gond az Virovácz szerint, hogy szerinte ekkor már a jegybank is tehetetlen lenne, hiszen ráhatása se az uniós tárgyalásokra, se a költségvetésre, se a külső egyensúlyra, se a költségvetésre nincsen, a 18 százalékos alapkamat pedig már olyan magas, hogy lényegében mindegy, hogy azt tovább emelik-e. „Ha a mostani szint nem fogja meg a forintot, akkor a 25 százalék sem fogja” – fogalmazott az ING vezető közgazdásza. És hogy mi jön ekkor a forint számára? A határ a csillagos ég.