Stagnálni fog a magyar GDP 2023-ban, a legjobb esetben is csak minimálisan növekszik majd, eközben az év nagy részében nagyon magas lesz az infláció – áll a CIB most kiadott előrejelzésében.

Idén az év eleje nagyon erős volt, emiatt éves szinten 2022-ben még 4,7 százalékkal nőhet a GDP 2021-hez képest, de a harmadik negyedéves számokon már látszik, hogy megindult a visszaesés az első félévhez képest. Jövőre pedig a jó forgatókönyv szerint is csak 0,2 százalékos lesz a növekedés – mondta el Trippon Mariann, a bank vezető elemzője egy sajtóbeszélgetésen.

A legtöbbeket érdeklő kérdés most persze az infláció. A CIB Bank most úgy számol, hogy

egészen brutális, éves átlagban 17,2 százalékos lehet a drágulás – mindez ugye 2022-höz képest.

Hogy ez mennyire durva, azt jól mutatja, hogy még a 2022-es átlagos éves infláció is 14,4 százalékos lehet akkor, ha az év végéig minden hónapban 1-1 százalékkal emelkedik, vagyis jövőre a helyzet még rosszabbá válik.

Idén decemberben már 23 százalékos lehet a drágulás, és 2023 első felében végig 20 százalék feletti infláció várható. A harmadik negyedévtől indulhat el egy lassulás, és 2023 végére már 10 százalék alatt lehet a mutató (az egy évvel korábbihoz, azaz a mostani árszinthez képest).

„Mielőtt még a miniszterelnök úr utasított volna, már mindenkinek az volt meg, hogy jövőre az év végén lemegy 10 százalék alá” - utalt Trippon arra, hogy Orbán Viktor kiadta, le kell vinni az inflációt 10 százalék alá. Ennek az oka egyértelműen a „brutális bázishatás”.

Ráadásul eközben sok már országban már csökkennek az inflációs várakozások, nálunk ennek egyelőre nincs jele. Ez pedig további felfelé mutató kockázatot jelent.

A munkanélküliség minimálisan nőhet, az idei 3,7-ről éves szinten 4 százalékra, 2023 első felében annál is egy kicsivel feljebb. Ez önmagában nem lenne drámai, azonban ahogy drágul minden, megemelkednek a kamatok és egyre bizonytalanabbnak érzik az emberek a helyzetüket, úgy fogják vissza a fogyasztásukat. A reálkeresetek éves szinten csökkenni fognak, még úgy is, hogy a keresetek valószínűleg 10 százalék fölött nőnek majd. De a háztartások fogyasztása mellett a céges beruházásokat is jócskán visszafoghatják, ami szintén lassítja a növekedést.

Ez persze az alapforgatókönyv: a CIB úgy számol, hogy a magyar kormány és az EU megegyezik a jogállamisági kérdésekben, így 2023-ban már jönnek az uniós pénzek. Ha ez megtörténik, akkor nagyobb lesz az országgal szembeni bizalom, a forint-euró árfolyam 400 alatt stabilizálódhat.

A jegybanknak pedig különösen óvatosnak kell lennie, a piac most már nem tolerálja a „monetáris politikai cikkcakkokat”. A kamatszint óvatos lefaragása 2023 elején kezdődhet. Az alapforgatókönyv szerint 2023 végére kerülhet 10 százalék alá az alapkamat. De ahhoz, hogy erősödjön a piaci bizalom, arra is szükség van, hogy összhang legyen a kormány és az MNB politikája között.

El kell fogadnunk, elszabadultak az inflációs várakozások, és keresleti oldali beavatkozás nélkül ezt nem lehet kezelni – mondta Trippon a kamatemelésekről. Az elmúlt években tovább nyújtózkodtunk, mint amit a gazdaság állapota megenged, most jön a feketeleves.

Az elemzés szerint globális szinten egy sekély recesszió lesz, csak néhány negyedévig lesz rossz helyzetben a világgazdaság. Az infláció eközben az eurózónában és az USA-ban is magas maradhat, de 2023 végére már sikerül letörni, akkor megközelíti vagy eléri a jegybanki célt.