A kakaós csiga 56 százalékkal drágult, a gyümölcsjoghurt 42 százalékkal, a hamburger 45-tel.
Októberben 21,1 százalékos volt az éves infláció Magyarországon, az áremelkedés pedig nagyrészt az élelmiszerek 40 százalékos drágulásának volt köszönhető. Mivel a magas infláció szinte mindenkit érint, így a gyerekeket is, a K&H a hivatalos inflációs kosárban szereplő termékek közül kiválasztott több olyan terméket, amelyek a gyerekekhez köthetőek, és ezekből összerakta az ő „bevásárlókosarukat”. Ebben helyet kapott gyümölcsjoghurt, a kakaós csiga, a hamburger, narancslé, a hátizsák és a szemüvegkeret, valamint egy adag iskolai ebéd is. Ezek a tételek is látványosan drágultak.
A felsorolt termékekért idén októberben összesen 35 902 forintot, egy évvel korábbi 29 571 forintot, míg a járvány előtt, 2019 októberében 25 121 forintot kellett fizetni.
Tehát éves szinten 21 százalékos, a három évvel ezelőttihez képest pedig 43 százalékos drágulásról van szó.
Éves szinten a kakaós csiga 56 százalékkal 244 forintra drágult, a gyümölcsjoghurt ára 42 százalékkal 207 forintra emelkedett. A hamburger 1250 forintos ára 45 százalékos többletnek felel meg. A narancslé 630 forintba, a hátizsák 10 180 forintba, a szemüvegkeret pedig 22 910 forintba került, ami 18-27 százalékos növekedésnek felel meg a múlt év októberéhez képest. Az iskolai menzán kapható ebéd ára 17 százalékkal 481 forintra ugrott. A három évvel korábbi árakhoz képest ezek a termékek 28-93 százalékkal lettek drágábbak.
Ennek megfelelően a gyerekek zsebpénze is egyre kevesebb termékre elég. Ha 3 ezer forintos havi zsebpénzről van szó, akkor kakaóscsigából múlt évben akár minden nap elfogyaszthattak egyet, míg idén csak kétnaponta van rá lehetőségük. Ha pedig hamburgerezni szeretnének a fiatalok ennyi pénzből, ebben az évben havonta kétszer, míg tavaly akár háromszor is megtehették, áll a K&H közleményében.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.