Ha Felcsút minden lakosa között szétosztanák az osztalékot és az árfolyamnyereséget, amit a falu néhány lakója tavaly elért, mindenkinek 14 millió forint jutott volna. A GKI összesítéséből az is kiderül, hogy tavaly közel 300 ezer magyar kapott tőkejövedelmet, átlagosan havi 642 ezer forintot.
2020-ban még csak 264 ezer magyar magánszemély volt, aki tőkejövedelmet vallott be a NAV-nak – azaz osztalékból, árfolyamnyereségből vagy tartós befektetésből lett pénze –, 2021-re ez a szám már 294 ezerre nőtt. Az ő összesített tőkejövedelmük viszont az egy évvel korábbi 1800 milliárd forintról 2300 milliárdra ugrott meg – olvasható a GKI Gazdaságkutató most közzétett elemzésében.
Egy tőkejövedelmet kapó országos átlagban nettó 7,7 millió forintot szerzett, azaz havi 642 ezer forintot. A legtöbb pénzt szerző 15 ezer ember tőkejövedelme átlagosan évi nettó 29,5 millió, vagyis havonta 2,45 millió forint.
A tőkejövedelmek 35 százaléka Budapesten keletkezett. A GKI kiszámolta azt is, hogy a településeken mennyi az egy lakosra jutó tőkejövedelem, és ezen a listán Felcsút 2019 után visszaszerezte az első helyét. Egy lakosra 14 millió forint az ottani átlag, ami, ha úgy számolunk, hogy a faluban körülbelül 1800-an laknak, egy év alatt összesen nagyjából 25 milliárd forint árfolyamnyereséget és osztalékot jelent. A lista második és harmadik helyezettje Komlóska és Bihardancsháza található – a GKI magyarázata erről az:
Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó lakcímmel rendelkezik.
2021-ben 836 magyar volt, aki kriptoeszközökből származó jövedelmet vallott be a NAV-nak. Az ő bevételük átlagosan 12,4 millió forint lett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.