Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor. A hazai Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése pedig még súlyosabb éhínségeket hozhat Afrikában – Európában meg azt, hogy kevesebb lesz a kenyér és a sör.
Összeurópai sokkot hozott a műtrágyagyártásban a gázárak nyári megvadulása. Mivel a legszélesebb körben használt nitrogénműtrágyák alapja, az ammóniagáz felhasználásával készül, az augusztus végi, 350 euró/megawattórás árcsúcs, illetve az árak általánossá vált, intenzív hullámzása azt eredményezte, hogy a nyolcadik hónap végére eltűnt az Európában működő gyártókapacitások több mint 70 százaléka.
Egyes vállalatok folytatták tevékenységüket, csak átálltak csökkentett üzemmódra, mint a norvég Yara – ők 65 százalékkal mérsékelték az európai ammóniagyártásukat – vagy régiónk egyik legnagyobb ellátója, a marosvásárhelyi Azomures, mely már június végén bejelentette, hogy határozatlan ideig nem gyárt több ammóniát, és a műtrágyatermelésüket a korábban felhalmozott készleteik felhasználásával oldják meg.
Más gyártók viszont a teljes leállás mellett döntöttek. Közéjük tartozik a brit CF Fertilisers UK. Ők júniusban közölték, hogy a már tavaly leállt ince-i ammóniagyárukat újra sem indítják többé, és a billinghami üzemüket működtetik csak tovább – aztán szeptember elején már arról adtak hírt, hogy átmenetileg ebben az egységben is leállítják az ammóniagyártást. Ott van még Litvánia egyetlen nitrogénműtrágya-gyártója, az Achema, mely egysége a földgázárak miatt már eleve csak részlegesen üzemelt, szeptember elseje óta meg már úgy se. És a teljes leállás mellett döntött nyáron a hazai Nitrogénművek is.
Három hónap teljesen kiesett
A Nitrogénművek még augusztus elején kapcsolt le. A pétfürdői üzemükben napi szinten 4 ezer tonna pétisót tudnak legyártani, ez alapján a leállás óta eltelt három hónap alatt mintegy 368 ezer tonna tápanyag esett ki, ezt pedig a vállalat szerint pótolni nem lehet. Ennek az az egyszerű oka, hogy műtrágyázni elsősorban vetéskor kell, viszont a gazdák az őszi-téli időszakban vásárolják fel a következő trágyázási időszakban felhasználandó tápanyagot.
Hasonlóan a földgáz betároláshoz, ha nem tárolunk be nyáron, nem lesz fűtés télen – ha nem gyártunk egész évben, nem lesz elegendő termék tavaszra
– fogalmazott lapunknak Bige Zoltán, a vállalat stratégiai igazgatója.
A gazdák idén egyébként is tétovábban vásárolnak, természetesen a magas árak miatt – október elején Európában 30-50 százalékkal kevesebb anyagot vettek, mint rendesen (később ez megugorhat, de minél tovább vár az ember a bevásárlással, annál nagyobb a kockázata, hogy nem jut időben áruhoz, vagy hogy egyáltalán nem jut hozzá).
Műtrágyahiány: aszály nélkül is ugyanolyan pocsék lehet a termés jövőre, mint idén
Méregdrága a műtrágya, és mivel a gyárak nagy része áll, a tavaszi mezőgazdasági szezonra el is fogyhat. Ez az élelmiszerboltok árain is meglátszik majd.
A Központi Statisztikai Hivatal első féléves gazdasági jelentése szerint itthon az agrárium ráfordítási árai már az év első felében 41 százalékkal emelkedtek 2021 első félévéhez képest, és a folyó termelőfelhasználás főbb tételei közül a műtrágyák ára nőtt a leginkább, mégpedig több mint a háromszorosára. Ezen belül a nitrogénműtrágyák 3,5-szeresére drágultak, foszforműtrágyákért 83 százalékkal kellett többet fizetni, a káliumműtrágyák pedig közel 2,5-szeres árnövekedést produkáltak a világpiaci kereskedelem beszűkülése miatt.
És az augusztusi gázárcsúcs még csak ezután jött, annak pontos árfelhajtó hatásáról a harmadik negyedéves KSH-jelentés értekezik majd. Mindenesetre az európai gyárleállásokkal eltűnt anyagmennyiséget a gazdák tengerentúli importtal igyekeztek kipótolni. Ettől egyrészt megint nem lett olcsóbb a műtrágya, másrészt a Nitrogénművek szerint a behozatal messze nem tudja kompenzálni a kiesett európai termelést.
A kikötők kapacitása, a szárazföldi logisztika, a készletfinanszírozás mind korlátozottan áll rendelkezésre, nem beszélve az exportáló régiók geopolitikai és piacszabályozási kockázatairól
– sorolta a problémákat érdeklődésünkre a Bige Zoltán.
Idén egyelőre csak augusztussal bezárólag érhetők el a műtrágyaimport adatai a KSH-nál, így a teljes képet nem kaphatjuk meg a behozatali változásokról. Mindenesetre a Nitrogénművek leállását hozó nyolcadik hónapban több mint 104 ezer tonna nitrogénműtrágyát importáltunk, míg egy évvel korábban csak 93 ezer tonnányit.
A hazai import elsősorban karbamid formában érhető el a piacon, ennek viszont a hatékonysága és a környezeti lábnyoma is jelentősen kedvezőtlenebb a Pétisóhoz képest. Most ennek a terméknek a felhasználási aránya nő, amit a Nitrogénművek aggódva figyel. Szerintük a karbamid felfutó behozatala problémás, mert kockára teszi az elmúlt évek mezőgazdasági fejlődését.
Újraindulóban
Az ősz folyamán többször érdeklődtünk a vállalatnál, milyen gázárnál fontolják meg a műtrágyagyártás újraindítását, illetve arról, mennyire lehet biztos pontnak tekinteni ehhez a döntéshez a nyár vége óta lényegében csökkenő pályára állt árgörbét. Mindegyik válaszukban a kockázatokat sorolták.
Rámutattak: nem is az a leglényegesebb tényező, hogy olcsó-e a gáz vagy drága. Azt közölték, hogy a vetési szezon tapasztalatai alapján jelentős műtrágyakereslet lesz a piacon, és mivel jelen mezőgazdasági berendezkedés mellett a termék nélkülözhetetlen, azt például 180 euró/megawattórás gázár mellett is megéri gyártani. A piac szerintük ezt a szintet is el fogja fogadni, hiszen hiányról fogunk beszélni a szezonban.
Az árak rendkívüli volatilitása az, ami nem kezelhető
– emelte ki Bige, mint tették azt korábban oly sok más iparág képviselői is. Elsősorban tehát a gázáraknak stabilizálódniuk kellene. Emellett a határidős piacokon megfelelő likviditás szükséges, hogy egy újraindításnál biztosítani lehessen a költségek szinten tartását. Jelenleg a Nitrogénművek szerint a likviditás elsősorban a spot, vagyis napi piacon van Európa-szerte, mert a korábbi árrodeó miatt az energiakereskedők a határidős piacokon továbbra sem aktívak, és a bankok is óvatosan nézik az energiaigényes ágazatokat, limitálva a szükséges extra likviditási források elérhetőségét. A földgázpiaci likviditás belföldön még alacsonyabb a szegényesebb források, a piaci szereplők száma és mérete miatt, a kihirdetett Start Garancia hitelprogram pedig szerintük sajnos csak kis számú céghez jut el.
Emberi vizelettel lehetne kiváltani a műtrágya-felhasználást?
Extrém módon emelkedik a műtrágya ára, de olcsón sem tett jót a környezetnek. A helyzetet rontja, hogy miközben egyre több európai és magyar gyártó csökkenti a termelését a földgázárak miatt, Oroszország leállította az exportját, ami komolyan befolyásolja az élelmiszertermelést.
Nem csoda, hogy a Nitrogénművek nagyon óvatos volt a gyár újbóli beizzításával,
egy indulás-leállási procedúra költsége ugyanis elmondásuk szerint 4-5 milliárd forint.
A rendkívüli összeg az ammóniaüzem technológiája miatt alakul ki: a "start gomb lenyomása után" még 3-4 napig nem keletkezik anyag, viszont közben átlag 400 MWh/h földgázt használnak fel a reakciók beindításához.
A vállalat végül a november eleji levélváltásunk során közölte azt, hogy most már készülnek az újraindulásra. Ezt elsősorban a műtrágya iránti jelentős kereslet tette elérhető közelségűvé, de kockázatok még így is maradtak bőven. Ezeket szerintük jól tükrözi a spot és határidős árak közötti extrém árrés-különbség. A gázárak ugyan mostanság nem hullámzanak vadul, a Nitrogénművek azonban arra számít, hogy nem fog már sokáig tartani a viszonylagos nyugalmi állapot, a geopolitikai kockázat mellett az időjárás is napi szinten fogja befolyásolni az európai piaci egyensúlyt. Ilyen sötét várakozások mellett döntöttek tehát mégis az újraindulás mellett, sőt, szerintük a gyárak ismételt beröffentése "most már nem kérdés" európai szinten sem.
Az iparág problémáinak súlyosságát jelzi az is, hogy az Európai Unió hamarosan kiad egy műtrágya-stratégiát. Ez inkább csak kommunikációs gesztus lesz, de várhatóan központba helyezi a kialakult piaci helyzet kockázatait és az arra adandó lépéseket. A Nitrogénművek szerint ugyanakkor a szakmai párbeszéd továbbra sem működik az iparág és a magyar kormány között.
Ott is működnek a szankciók, ahol nincsenek is szankciók
Említettük fentebb, hogy a gazdák az import felé fordulva igyekeznek pótolni azt, amit az európai gyárleállásokkal elveszítettek. A kontinens bejáratott műtrágyaellátója Oroszország, és a tápanyag fontossága miatt ezt a kereskedelmet – hasonlóan minden egyéb mezőgazdasági áruáramláshoz – semmiféle nyugati szankció nem sújtja. Idén azonban mégsem jelentenek megoldást az oroszok, mert a kereskedők, szállítók és biztosítók, annak ellenére, hogy zöld a lámpa, inkább nem üzletelnek oroszokkal, nehogy mégis belecsússzanak valami büntethetőbe. Idén már tavasszal érkeztek olyan hírek, hogy az amerikai kormány fű alatt arra buzdította a gazdákat, kereskedőket, hogy folytassák az üzletelést Oroszországgal, nem lesz bajuk belőle. A nyugtatgatás nem járt átütő sikerrel.
A műtrágyával pókerezik Putyin, de egyre inkább orosz rulett lesz belőle
A gázcsapok letekerése miatt nemcsak azon agyalhatunk, hogy mivel fogunk télen fűteni, hanem azon is, hogy mit fogunk enni a következő években. Gázzal készül ugyanis az egyik legelterjedtebb műtrágyatípus, és ha nem szórják tápanyaggal a termőföldeket, krízisbe fordulhat a tömegek élelemmel való ellátása, különösen olyan aszályos időkben, mint a mostani.
Ez végül is nagyon jól jött az amerikai műtrágyagyártóknak. A nyár folyamán ugyanis többéves csúcsra ugrott az USA Európába irányuló nitrogénműtrágya-exportja, miközben a tengerentúlon még mindig olcsó a gáz, így ott a gyártás költségei nem kiugróak. Ilyen kedvező környezetben augusztusban 370 ezer amerikai tonna (ez nem azonos a "mi" tonnánkkal, egy amerikai tonna 907,18 kilót jelent) terméket küldtek európai vásárlóknak, ami éves összevetésben több mint kétszeres növekedés, és 2013 óta a legmagasabb havi összmennyiség.
A tavalyihoz képest a legjobban Franciaországban, Belgiumban, Norvégiában és Litvániában ugrott meg az USA-ból származó import, Európán kívül pedig Marokkó, Chile és Brazília lett az éllovas. Ezzel azonban Afrika szegény országai elől vásároltuk fel a tápanyagot, illetve a kereslet felpörgetése miatt végképp megfizethetetlenné tettük a számukra. Mindeközben a Nemzetközi Műtrágya Szövetség 2023-ra globális szinten 7 százalékos csökkenést jelez előre a műtrágya-ellátásban – a legnagyobbat 2008 óta.
Afrikában a tápanyaghiány a szárazsággal együtt minden bizonnyal vészesen zuhanó termésátlagokhoz vezet majd. A felborult műtrágyahelyzet azonban Európát sem hagyja érintetlenül a francia Stratégie Grains agroökonómiai kutató- és tanácsadócég szerint. Elemzőjük, Vincent Braak arról beszélt a Bloombergnek, hogy a kontinens gazdái bizonyos terményeket le fognak váltani kevésbé tápanyagigényesekre. A napraforgót például, amely helyett nagyobb mennyiségben hüvelyeseket, például zöldborsót vetnek majd jövő tavasszal. Emellett szerinte jövőre kevesebb kenyér és sör készülhet, de több lesz a takarmány, mert a búza és árpa műtrágyaigénye magas, kevesebb trágyázással viszont alacsonyabb minőségű termény terem, ami pedig inkább az állatok etetésére lesz megfelelő.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Műtrágyahiány: aszály nélkül is ugyanolyan pocsék lehet a termés jövőre, mint idén
