Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
20,1 százalékosra nőtt az infláció; elképesztő történelmi mélypontokra zuhant a forint, hogy aztán egy óriási kamatemelés után erősödjön; miközben folytatódnak a tüntetések, pedagógusbér-emelést ígért a kormány. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
1996 óta nem történt ilyen Magyarországon: 20 százalék fölé nőtt az infláció. A háztartási energia 62,1, az élelmiszerek 35,2 százalékkal drágultak egy év alatt.
És ez még csak az átlag, a részletes adatokon belül olyan számok látszanak, mint hogy a földgáz 121, a kenyér 76, a sajt 68 százalékkal drágult egy év alatt. Az elemzők szerint pedig akár még kicsivel ennél is nagyobb infláció jöhet a következő hónapokban.
A Pénzügyminisztérium minderre úgy reagált: egyedülálló, ahogy megvédik a magyar családokat.
Durva vesszőfutáson van túl a forint is. A hét első négy napjában gyakorlatilag folyamatos volt az esés, minden napra jutott újabb történelmi mélypont, csütörtökre az euróárfolyam már 433,5-re változott. A dollárnál 447,5 lett az új mélypont, a svájci frankért pedig ugyanekkor 448,1 forintot kértek el. Az angol font ára elérte az 500 forintot.
Aztán péntek délelőtt percek alatt 428-ról 418-ra erősödött a forint. Már annyitól javulni kezdett a hangulat, hogy az MNB bejelentette, majd bejelentenek valamit, csak épp technikai hiba miatt nem indult el a közvetítés. Majd nagy nehezen felvételről le tudták adni a videót, amelyen az IMF washingtoni közgyűlésén tartózkodó Virág Barnabás MNB-alelnök elmondta: a jegybank kész devizát kínálni az energiavásárláshoz, a forint vásárlását pedig átmenetileg igen magas kamatokkal teszi kívánatossá a piac számára. A kamatfolyosó felső szélét 950 bázisponttal 25 százalékra emelték, az egynapos tenderek kamatát pedig 18 százalékra - vagyis megint elvált a 13 százalékos alapkamat és az irányadó kamat.
Mindez a hitelek kamataira is hatással lehet: a BUBOR, vagyis a bankközi ráta máris több mint 20 éves csúcsra ugrott a váratlan döntés nyomán.
Ha létrejön a megállapodás az EU-val, 2025-re a diplomás átlagbér 80 százaléka lehet a pedagógusok fizetése – jelentette be Gulyás Gergely. A kormány már amúgy is jó ideje az EU-ra fogja, hogy nem tudja emelni a pedagógusok bérét, pedig valójában nem is kaphatna uniós forrásokat erre a célra.
Pedig a közoktatás az EU-ban tagállami hatáskör, így a finanszírozása is állami feladat, csakhogy Magyarországon a helyzet annyira rossz, hogy az EU inkább fizet. Azonban ez is csak rövid távú megoldást jelent, mert a következő uniós költségvetési ciklusban, hét év múlva majd újra forrást kell találni erre a célra.
A megalazó oktatási körülmények miatt tiltakozó szülők és diákok eközben elkezdték összeírni az iskolai károkat. Súlyos galéria készült erről: hónapok, akár évek óta rohadnak iskolai épületek, beáznak, vastag penész fedi a falakat, itt-ott felbugyog a szennyvíz.
A hét képe: Szijjártó Péter orosz cégvezetők körében mondta el Moszkvában, azért akar békét, hogy legyen gáz
Nem lehettek túlságosan boldogok a kormányinfótól azok, akik ez után terveztek napelemet felszerelni. Egy másik bejelentés szerint felfüggesztik a hálózatra csatlakozás lehetőségét, és mindenkinek magának kell megoldania az áram tárolását. Vagyis aki eddig nem adott be hivatalos igényt, hogy napelemet telepítene, és csatlakozna vele a hálózatra, ezután jóval drágábban oldhatja meg a fejlesztést, ha nem éppen akkor mos, világít vagy fűt, amikor süt a nap.
Nem egyszerű a helyzet a tűzifával sem. A gazdagabbak közül aki csak tud, most azzal szeretne fűteni, emiatt durván felmegy az ára, a szegények pedig kénytelenek valahogy így vásárolni, ha tudnak. A támogatások pedig igazából a középosztálytól felfelé elérhetőek. Ezzel is foglalkozott a Habitat for Humanity lakhatási jelentése, amelynek a bemutatóján elhangzott a téma nagyon szomorú egy mondatos összefoglalása: „a kormány ül egy ágon, amit le kellene fűrészelni, hogy fűtsenek”.
„Nem tartjuk magunkat alapvetően felelősnek a járattörlések miatt” – mondta Váradi József. A Wizz Air vezérigazgatója arról is beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában: a cég egyharmaddal több utast szállít ma, mint a világjárvány előtt, de a forint meg az euró gyengülése, a dollár erősödése és az olajárak elszállása gyengíti a pozícióját.
Váradi szerint az extraprofitadót – amely 3-4 százalékos költségnövekedést jelent – nem építették be a jegyáraikba. Igaz, „az összképet nézve nyilvánvaló, hogy van egy felfelé irányuló ármozgás az iparágban”. Azt a döntést pedig, hogy nem kötöttek le hosszú távú fedezeteket üzemanyagra, „a mai környezetben újra kellett értékelni”.
A világ ötödik leginkább high-tech országa vagyunk, jobban jövünk ki a válságokból, mint ahogy belemegyünk, és a világon sehol nincsenek ennyire alacsony céges adók – ilyen állításokkal lepte meg a hallgatóságát Orbán Viktor Berlinben. Utánanéztünk, mi igaz ezekből a szép szavakból.
Például valóban létezik egyetlen rangsornak egyetlen részlistája, amiben az 5. helyen áll Magyarország – a high-tech termékek összes ipari termelésen belüli részaránya –, de azért az összesített listán még így is csak a 34. hely a mienk. A társasági adó valóban sehol nem annyira alacsony az OECD-ben, mint itt, az előző gazdasági válságból pedig csak hat év alatt sikerült kijönnünk.
Ben Bernanke, az amerikai Fed egykori elnöke, Douglas Diamond, a chicagói egyetem professzora és Philip Dybvig, a St. Louis-i Washington egyetem professzora nyerte az idei közgazdasági Nobel-díjat. Sokan háborodtak fel akkor, amikor a 2008-as válság idején a korábban nagy profitot termelő bankokat kezdte el menteni az állam. Az idei közgazdasági Nobel-díjasok kutatásai arra adnak magyarázatot, miért lehet mégis a kisebbik rossz döntés a bankmentés, és mit lehet tenni a bankrendszerrel egy válság idején.
Bernanke még az 1980-as években mutatta ki: sokkal hamarabb vége lehetett volna az 1929 utáni válságnak, ha elkezdik megmenteni a bankokat, később Fed-elnökként pedig a gyakorlatba is átültette az elméletét. Diamond és Dybvig pedig azt elemezték, hogy a bankrendszer nem valami természetes adottságként van jelen a pénzügyi világban, hanem minden hibája mellett ez a logikus megoldás sok kihívásra: egy pénzügyi rendszer jó működtetése elképesztő sok információt igényel, a banknak pedig saját érdeke az, hogy ezek az információk meglegyenek nála.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
