Bár az utóbbi időben jelentősen felbolydult a pénzpiac és folyamatosan dőltek meg a történelmi rekordok több devizapár esetében, a font viszonylag jól tartotta magát. Viszonylag nagyobb bukás nélkül túlélte a brexitet, a koronavírus-válságot és az ukrajnai háborút is, ám egy adócsökkentési program és a háztartási rezsi támogatása úgy tűnik már túl sok volt egyszerre.

Na de mi is történt? Múlt hét pénteken a Lizz Truss vezette brit kormány bejelentett egy több mint 100 milliárd fontos, túlzások nélkül történelminek nevezhető programot. A tervek szerint London összességében 60 milliárd fontot költene arra, hogy kisegítse az elszálló energiaárak miatt nehéz helyzetbe került háztartásokat és további 45 milliárdot az adócsökkentés vinne el.

Az elképzelések leginkább a jövőbeli lépések elhalasztását jelentik:

• mégsem emelnék 19-ről 25 százalékra a társasági adót,
• nem emelnék 1,25 százalékponttal a jövedelemadót,
• eltörölnék a 150 ezer font feletti jövedelmek után fizetendő 45 százalékos felső adókulcsot,
• csökkentenék az ingatlanvásárlások után fizetendő járulékokat.

Ezek a lépések önmagában is rendkívüli lyukat ütnek a brit költségvetésen és jelentősen növelheti az inflációt, ám ez önmagában nem lett volna elég ahhoz, hogy ekkorát zuhanjon a font. Ahhoz több másik lépés is kellett: egyrészt a brit jegybank épp egy nappal korábban közölte, hogy recesszióba tart a gazdaság, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke legutóbbi ülésén pedig úgy fogalmazott, hogy USA-ra az eddig vártnál alacsonyabb gazdasági növekedés és magasabb infláció vár, ezért pedig a Fed hajlandó továbbra is emelni az alapkamatot. Ez pedig a szokásos reakciót váltotta ki: a befektetők elkezdtek szabadulni a kockázatos eszközöktől és a biztosnak tekintet dolgokba befektetni, mint például a dollár.

Ezzel pedig egyszerre jelentkezett az, hogy a zöldhasú erősödésnek indult, a font gyengülésnek, így jutottunk el odáig, hogy 1 font hétfő kora délután 1,07 dollárt ért, azaz közel kerültünk a paritáshoz, ilyen pedig évtizedek óta nem volt.

A befektetők ugyanis félnek: szerintük félő, hogy egy ekkora kiigazító programmal, aminek fedezésére hitelt vehet fel a kormány, az Egyesült Királyságnak rekordszintre nő az államadóssága. Félelmük szerint ugyanis az adócsökkentések nem fogják annyira felpörgetni a gazdaságot, hogy az megtérüljön. Ez pedig már az állampapírok hozamán is meglátszódik: a tízéves brit államkötvények kamata a pénteki 3,83 százalékról meredeken megindult felfelé.