Oroszország nem megbízható üzleti partner – hangsúlyozta Olaf Scholz német kancellár Montrealban, ahol megköszönte, hogy Kanada a szankciók ellenére leszállította a turbinákat az Északi áramlat 1 vezetékhez. A turbinák jelenleg Németországban vannak, az oroszok még nem is kérték azokat, miközben állandóan leállítják a gázszállítást karbantartásra hivatkozva.

Scholz háromnapos látogatása második napján, kedden hidrogénszállítási egyezményt is aláír Justin Trudeau kanadai kormányfővel. „Kanada központi szerepet játszik a zöldhidrogén fejlesztésében” – lelkesedett a kancellár, akinek Németországban koalíciós partnerei a zöldek, ők pedig az energiaválságot arra szeretnék használni, hogy meggyorsítsák az átmenetet a környezetkímélő fenntartható energiaforrásokra.

Scholz kancellárnak viszont az a problémája, hogy az idei télre megoldja a fűtési gondokat arra az esetre, ha az oroszok végképp elzárnák a gázcsapot. Elvben Kanada szállíthatna cseppfolyósított földgázt is Németországnak, de ez túlságosan is drága lenne. A földgázt ugyanis a hatalmas ország nyugati részein termelik ki, Németországba viszont a keleti partról kellene szállítani.

Trudeau miniszterelnök szerint ezért a cseppfolyósított földgáz szállítása nem valószínű Kanadából Németországba, ahhoz egy cseppfolyósító állomást kellene létrehozni a keleti parton. Ez drága lenne és csak rövid távra használna, hiszen Németország gyorsan át akar térni a földgázról a fenntartható energiára – írja a CBA portál. Amely arról is beszámolt, hogy Kanada a nyugati parton épít cseppfolyósítóüzemet, mert onnan exportálják a földgázt Ázsiába, amely legalább annyira éhes az energiára, mint Európa.

A kanadai látogatás nem oldja meg az idei tél gondjait

A Bundestag alelnöke azt javasolta, hogy tekintettel a nehéz helyzetre, nyissák meg az Északi áramlat 2 földgázvezetéket. Ez már teljesen elkészült, de sosem helyezték üzembe, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója ezt morálisan lehetetlenné tette. Berlinben a kormány most is elutasította a Bundestag alelnökének indítványát – erkölcsi okokra hivatkozva –, de az, hogy az Északi áramlat 2 megnyitása ilyen magas szinten egyáltalán felmerült, jól mutatja, hogy a német elit világosan látja a kockázatokat. A titkosszolgálat vezetője arra figyelmeztette a kormányt, hogy zavargások törhetnek ki a magas rezsiszámlák miatt. Ha pedig télen fűtési gondok lennének, akkor azt szélsőséges mozgalmak kihasználhatnák a rendbontásra. Olaf Scholz kancellár a jelentés kapcsán azt hangsúlyozta, hogy „időzített bombán ülünk”.

Sokan javasolják Németországban, hogy halasszák el az atomerőművek leállítását, hiszen ennek az energiaforrásnak fontos szerep juthat a fűtési szezonban, különösen, ha az oroszok elzárnák a gázcsapot. Scholz ezzel kapcsolatban azt mondta újságíróknak Montrealban, hogy még ezen a héten várható döntés az atomerőművek ügyében.

Robert Habeck alkancellár, a zöldek egyik vezetője továbbra is kitart amellett, hogy az atomerőműveket az eredeti tervek szerint az év végéig le kell állítani. Habeck is elkíséri a kancellárt Kanadába, és ez erős üzenet a német választóknak. Az alkancellár az utazás előtt úgy nyilatkozott egy német televíziónak, hogy „nehéz tél elé nézünk, de az atomerőművek mindössze a gázfogyasztás 2%-át váltanák ki, ezért a fenntartásuk a rossz irányban tett lépés lenne”.