20 százalékot csökkent az olaj ára a világpiacon az elmúlt két és fél hónapban, és ebben jelentős szerepe volt annak, hogy mind többen reménykedtek abban: újra összejön a nagyhatalmak atomalkuja Iránnal, a világ egyik legnagyobb olajtermelőjével – írja a párizsi gazdasági lap. Irán külügyminisztere hétfőn úgy nyilatkozott, hogy az amerikaiak jelentős engedményeket tettek az utolsó pillanatban. Európai idő szerint 21 óra 30 perc volt a végső határidő hétfőn, és ekkorra megérkeztek az amerikai módosító javaslatok. A bécsi tárgyalások tehát sokat ígérőek voltak a hat nagyhatalom (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) és Irán között.

Az atomalkut Barack Obama elnök kötötte meg és Donald Trump rúgta fel. Trump brutális gesztusát főként azzal indokolta, hogy Izrael ellenzi az atomalkut, mert úgy érzi, hogy Irán átveri a világot, és tovább folytatja nukleáris programját. Khomeini ajatollah Izraelnek még a létét sem ismerte el. Azóta is ez a hivatalos álláspontja a teheráni diplomáciának.

Miért akarja Biden az atomalkut?

Az Egyesült Államokban novemberben választásokat tartanak, és jelenleg az ellenzéki republikánusok a népszerűbbek az Egyesült Államokban. A demokrata adminisztráció népszerűtlenségének egyik fő oka az infláció, és azon belül is a magas benzinár. Bár júliusban az infláció megtorpant és a benzinár csökkent is, de Bidennek jól jönne, ha a világ egyik legnagyobb olajtermelője elárasztaná a világpiacot. Azt viszont nehezen tudná Biden elnök elmagyarázni, hogy miért köt alkut egy olyan állammal, amely terrorakciót hajt végre az USA területén. Salman Rushdie merénylője Irán nagy csodálója. Teherán cáfolja, hogy bármi köze lenne a merénylethez.

Csakhogy az iráni titkosszolgálat ugyancsak aktív az Egyesült Államok területén: az FBI nemrég leplezett le egy merénylettervet, melynek célpontja Trump elnök nemzetbiztonsági tanácsadója lett volna. John Bolton szorgalmazta az atomalku felmondását, ezért Teheránban őt tartják az első számú felelősnek. Az iráni Forradalmi Gárda egyik tagját távollétében vádolják az USA-ban, ahol 300 ezer dollárt ígért egy bérgyilkosnak John Bolton likvidálásáért. A Forradalmi Gárda képviseli a kemény vonalat Iránban. Külföldi hadműveleteinek vezetőjét, Kászim Szulejmani tábornokot egy amerikai drón ölte meg Irakban 2020-ban.

Védő őrizetet kapott Trump elnök egykori külügyminisztere, Mike Pompeo is, akit Teheránban szintén felelősnek tartanak azért, hogy az USA felrúgta az atomalkut, és Irán ennek következtében újra páriasorba került a világban.

A teheráni külügy furcsán cáfolta azt, hogy köze lenne a Rushdie elleni merénylethez: „Kategorikusan tagadjuk, hogy közünk lenne az ügyhöz. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy ezzel vádolja Iránt” – mondta a szóvivő, aki gyorsan hozzátette: „ezért a támadásért csakis Salman Rushdie és a támogatói hibáztathatóak, sőt elítélendőek, mert megsértették az iszlámot”.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter majdnem nyíltan Iránt gyanúsította: „ennek az országnak a kormányzata nemzedékek óta erőszakra buzdít Salman Rushdie-val szemben. Az iráni kormánypárti média üdvözölte a merényletet”.

Az amerikai diplomácia vezetője arra célzott, hogy Khomeini ajatollah fatvája 1989-ben ítélte halálra Salman Rushdie-t A sátáni versek című könyvéért. Ezt a fatvát utóda, Ali Khamenei sem vonta vissza.

Képünkön Ebrahim Raiszi 2021-ben megválasztott iráni elnök.