Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Mivel a cégautókat a munkavállalók juttatásként használhatják, a statisztikai hivatal súlyozottan bele fogja számolni az inflációba, hogy ezeket a járműveket már csak piaci áron lehet tankolni. A magasabb rezsidíj-sávokat szintén súlyozottan számítják bele az inflációba, a KSH-nál ez először a szeptemberi adatban fog megjelenni, módszertani különbségek miatt az uniós statisztikában már az augusztusiban.
A kormány március óta több körben szigorította az üzemanyag-árstop szabályait, szűkítette azok körét, akik – illetve egész pontosan: amely járművek tankolása esetén – jogosultak a 480 forintos hatósági maximum áron üzemanyagot venni. Március 10-től a 7,5 tonna feletti gépjárművek és 3,5 tonna feletti külföldi rendszámú teherautók, május 27-től a magyar forgalmival nem rendelkező, azaz a külföldi személygépjárművek csak piaci áron tankolhatnak.
Ám ezek a változások nem jelentek meg a KSH fogyasztóiár-statisztikáiban, illetve az inflációt mérő fogyasztóiár-indexben.
Az üzemanyag-árstop korábbi szűkítései nem számítanak
A KSH ezeket a változásokat azért nem vette figyelembe, mert a fogyasztóiár-index a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások árváltozását méri – magyarázza a statisztikai hivatal a hvg.hu kérdésére. „A számításba vételkor azt az árat kell figyelembe venni, hogy a magyar háztartásba tartozó személy milyen áron tudja megvásárolni a megfigyelt terméket, illetve szolgáltatást.
A márciusi és a májusi változás nem érintette a magyar háztartásokat
az első módosítás a teherfuvarozásra, azaz a vállalati szférára, míg a második a külföldiekre vonatkozott” – írja a KSH.
Ez a magyarázat azért nem teljesen pontos, hiszen a magyar háztartások is használhatnak külföldön regisztrált autót. Márpedig a májusi módosítás után a kutakon csak azt nézték, hogy a megtankolt járműnek van-e magyar forgalmija. A KSH szerint ez a tényező figyelmen kívül hagyható, „a magyar háztartások túlnyomó többségében Magyarországon regisztrált személygépjárművel rendelkeznek”.
Ebben a KSH-nak igaza van, a 2010-es évek elején elég sok külföldi – elsősorban szlovák – rendszámos autó futott a magyar utakon, mivel Magyarországon jóval drágább volt a kocsikat forgalomba helyezni. Ez a jelenség megszűnt, a magyar háztartások által használt, de külföldi regisztrációjú autók aránya nincs akkora, ami indokolná, hogy az ő üzemanyagárukat a fogyasztóiár-indexben figyelembe vegyék.
Egyébként van még egy hasonló, statisztikai szempontból nem jelentős, de attól még létező változás: a Mol június vége óta kannába csak piaci áron ad el benzint, akkor is, ha a kannát töltő személy autója magyar forgalmis.
A fogyasztóiár-indexben nemhogy nem indokolt, de praktikusan lehetetlen lenne figyelembe venni a kannás üzemanyagvásárlásokat és a magyar háztartások által használt külföldi autók tankolásait. Ezek arra azonban mindenképpen rávilágítanak, mennyire kacifántosak, és mennyire életszerűtlenek az üzemanyagár-stop szabályai – miután a kormány hónapok óta toldozgatja, foldozgatja azokat. Egyébként a magyar és nem magyar járművek megkülönböztetése miatt még kinéz egy uniós eljárás is.
A cégautók kitiltása az árstopból már számít
Az árstop szabályainak reszelgetése nem ért véget májusban, július 30-tól a nem magánszemély által üzemeltetett cégautókat is kizárták az árstopból, azokba is piaci áron lehet üzemanyagot vásárolni. Ezt a módosítást a KSH már figyelembe fogja venni a fogyasztóiár-index kiszámításakor, mivel a háztartásokat is érinti.
„Ugyanis amennyiben a munkavállalót foglalkoztató cég magánhasználatra is felhasználható gépjárművet és üzemanyagvásárlási lehetőséget (pl.: üzemanyagkártyát) biztosít, az a nemzeti számla nemzetközi sztenderdjei szerint béren kívüli juttatásnak, illetve lakossági fogyasztásnak minősül” – magyarázza a KSH.
Innentől az a kérdés, hogy a fogyasztóiár-indexben hogyan lehet leképezni, hogy egyszerre két üzemanyagár van (illetve négy, hiszen két üzemanyagtípusról, a normál benzinről és gázolajról van szó): az ársapkás, változatlanul 480 forintos ár és a folyamatosan változó piaci ár. A KSH úgy oldja meg a problémát, hogy
a számbavétel során az üzemanyagok hatósági és piaci ára az érintettség arányaival súlyozva kerül elszámolásra.
Tehergépjármű tankolása. Csak piaci áron.Fazekas István
Vagyis a KSH megnézi, mennyi az üzemanyagok átlagos piaci ára, és ezt a cégautók autóállományban elfoglalt részesedése arányában súlyozottan fogja figyelembe venni. A Portfolio.hu kormányközeli forrásokból úgy értesült, hogy 800 ezer céges üzemben tartású autó lehet, amelyet a módosítás érintett. Ez a teljes hazai autóállomány ötöde. Azonban ezeknek nem mindegyike a munkavállaló használatára bocsátott jármű.
A magánhasználatú cégautók által tankolt piaci áras üzemanyag súlyozott számításba vétele várhatóan nem fogja jelentősen megnövelni a fogyasztóiár-indexet. Valamekkora hatása mindenesetre lesz,
ez először az augusztusra vonatkozó inflációs adatközlésben fog megmutatkozni,
mivel az árstop módosítása július 30-án lépett életbe.
Így nem könnyű statisztikát csinálni
Az biztos, hogy a statisztikai hivatal nincs könnyű helyzetben, egy rendkívül nyakatekert, részben piaci, részben hatósági áras logikát követő szabályozást kell statisztikai módszerekkel feldolgozni. Méghozzá úgy, hogy az új statisztikák megfeleljenek a nemzetközi sztenderdeknek és összevethetőek legyenek a korábbi adatokkal. Vagyis ne kelljen húzni egy piros vonalat, és azt mondani, hogy a jelenleg közölt fogyasztóiár-indexet nem lehet egy lapon kezelni a tavaly számítottal, mert közben a kormány elkezdett belebindzsizni a fogyasztói árakba.
Holott ez talán indokolt lenne, ugyanis az árstopokkal a komány lényegében kettős árrendszert tart fenn Magyarországon, még ha csak néhány termék esetében is.
Ahogy a KSH fogalmaz: „A statisztikákkal szemben elvárás és cél is, hogy alkalmazkodjanak a változó gazdasági és társadalmi környezethez, de ezzel párhuzamosan ennek úgy kell megvalósulnia, hogy az előállított mutatók belső konzisztenciája, valamint időbeli és térbeli összehasonlíthatósága fennmaradjon. E két követelménynek való párhuzamos kötelezettség miatt bármilyen módszertani módosítás csak alapos szakmai megfontolás után és széles szakmai konszenzus esetén valósítható meg.
A KSH folyamatosan dolgozik azon, hogy megfelelő minőségű információkat és módszertant találjon az új változások mérésére
a belső konzisztencia és összehasonlíthatóság fenntartása mellett.”
A rezsiemelés szeptembertől dobja meg az inflációt
A statisztikai hivatalnak egyébként nemcsak az üzemanyagok kettős árrendszere okozhat fejfájást, hanem a rezsicsökkentés csökkentése, vagyis az új, augusztus eleje óta érvényben lévő kétsávos rezsidíjrendszer.
Ennek értelmében a lakossági fogyasztók az „átlagos” villany- és gázfogyasztás mértékéig az eddigi („rezsicsökkentett”) díjszabás szerint fizetnek, afölött pedig az áram esetében kétszeres, a gáz esetében hétszeres díjat. Utóbbit egyébként nem a kormány szabja meg és nem is állandó: az energiahatóság (a MEKH) negyedévente határozza meg.
Mindenesetre megint csak arról van szó, hogy ugyanannak a terméknek (és szolgáltatásnak) két ára van. Egy kilowattóra áram díja 36,9 forint, ha az „átlagos” fogyasztási szint alatt fogyasztják el, és 70,1 forint, ha a szint fölött fogyasztják el.
Ezzel kapcsolatban a KSH tájékoztatást tett közzé, amiben azt írják, az árváltozást – ahogy az üzemanyagok esetében – a háztartások érintettségének arányában veszi figyelembe a fogyasztóiárindex-számítás során. A KSH készít egy becslést, hogy a teljes háztartási szektor által együttesen elfogyasztott gázért, illetve elektromos energiáért összességében mekkora összeget fizet a teljes háztartási szektor a régi és az új árakon. A régi és új árakon számított összegek hányadosa adja a fogyasztóiár-indexben megjelenő, a gázra, illetve az áramra vonatkozó árindexet – olvasható a magyarázatban. A számítások alapját a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) nemzetgazdasági szintű gáz- és áramfogyasztási adatai, valamint a KSH-nak a háztartások körében mért, háztartási szintű fogyasztási adatai jelentik.
A rezsicsökkentés-csökkentése először a szeptemberi inflációs adatban fog meglátszani, mivel szeptemberben érkeznek majd az első, új díjszabás alapján kiállított rezsiszámlák. Legalábbis a KSH-nál, a hazai fogyasztóiár-indexben ugyanis a számla kifizetésének esedékessége számít. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által használt harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) esetében azonban a szolgáltatás igénybevételének időpontja számít, vagyis
az Eurostatnál már az augusztusi adatban benne lesz a rezsidíj-emelés.
A jegybank nyers becslése szerint a rezsidíjak emelése 3 százalékponttal fogja megdobi az inflációt. A hatás egy évig érvényesül – 2023 szeptemberében ugyanis már a megemelt rezsidíjakhoz kell majd viszonyítani, vagyis a díjemelés benne lesz a bázisban. Ebben azért még lehet változás, hiszen az energiahivatal negyedévente felülvizsgálja a fölső díjsávban alkalmazott díjakat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
