Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Bár egy hét múlva már az önkormányzatok is emelt tarifával használnak energiát, a kisebb településeken továbbra is teljes a bizonytalanság. Mindenki az állami támogatásban bízik, közben pedig ötletelnek, hol lehetne akár csak pár ezer forintot megspórolni.
Átállítjuk magunkat takarékos üzemmódra.
Nem merem kiszámolni.
Halvány gőzöm nincs, hogy mi lesz.
– három polgármester, három válasz arra a kérdésre, hogy mi lesz azután, hogy augusztustól az önkormányzatok is kikerültek a rezsicsökkentés hatálya alól és az eddigieknél jóval magasabb energiaszámlákat kell majd fizetniük. A hvg.hu az ország három különböző részén lévő kistelepülés vezetőjével és egy önkormányzati szövetség vezetőjével beszélgetett, miután egyre inkább közeledik a határidő, amikortól a helyhatóságok is emelt energiaszámlát lesznek kénytelenek fizetni.
Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter június elején a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában jelentette be, hogy „a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető”.
Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés benyújtásakor pedig úgy fogalmazott, hogy azért vették ki a rezsicsökkentés alól a kkv-kat és az önkormányzatokat, mert „ez egy családbarát kormány” és alapvetően a családokra kívánják az elért eredményeket helyezni. Az önkormányzatokkal kapcsolatban annyit mondott, hogy
alapvetően látják a tartalékokat a büdzsékben, így ki fogják tudni gazdálkodni a magasabb energiaárakat is.
A miniszter szerint ugyanakkor „a rezsivédelmi alap szolgálhat olyan célokat is a források rendelkezésre állása esetén, amelyek az önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások és az egyházak megnövekedett energiaköltségét segíthetik majd”.
Mekkora is lesz a számla?
Hogy pontosan mennyit fognak fizetni augusztustól az önkormányzatok, azt egyelőre senki sem tudja. Vilcsek Ernő, a párszáz fős Jákfalva polgármestere „beszélgetés szinten hallotta”, hogy az is elképzelhető, az önkormányzatok számára egy külön számítást fognak végezni, így végső soron nem ugyanazok az összegek jelennek meg a számlán, mint az „átlagfogyasztás” felett a lakosságnak. Mint mondta, ők egyik szolgáltatótól sem kaptak semmilyen információt, eddig mindössze annyi történt, hogy a szolgáltatók bekérték az elmúlt hónapok számláit. „Nem is értem miért, hiszen ezek nyilvános adatok, amit akár az adatbázisból is beszedhettek volna. Az is lehet, hogy még csak most számolgatnak, de akkor viszont hova a kapkodás, hogy már augusztustól bevezetik az új rendszert, miért nem tolják ki későbbre a határidőt?” – értetlenkedett a településvezető, aki szerint most várnak arra, hogy közöljék, mennyivel fog nőni az általuk fizetett összeg.
„Egyelőre csak sejtéseink vannak, milyen árak várhatóak azután, hogy kizárták a rezsicsökkentésből a településeket, de az biztos, hogy többszörösére nő majd az áram és a gáz ára” – mondta megkeresésünkre Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere.
Arra a kérdésünkre, hogy volt-e bármilyen egyeztetés a kormányzattal, úgy fogalmazott: egyeztetés nem, csak tájékoztatás volt a kormányzat részéről, ahol hiába kérték, a lépést tolják el januárig, hogy addig ki lehessen dolgozni egy tervet a kisebb települések megsegítésére, ezt az ötletet egyelőre nem fogadták be.
„Halvány gőzöm nincs, mi lesz akkor, ha kijön a tervezettnél sokkal nagyobb összeget tartalmazó számla” – emelte ki Vilcsek Ernő, aki szerint az viszont szinte biztos, hogy a számlát az önkormányzat nem fogja tudni befizetni. „Ahogy eddig is, a legtöbb önkormányzat majd év végén REKI-re, azaz a települési önkormányzatok működését segítő rendkívüli állami támogatásra pályázik.
Mennek kuncsorogni
– véli a településvezető, aki arról is beszélt, hogy bár érthető, az állam úgy gondolkodik, hogy ha elengedik a gyeplőt, akkor pocsékolni fognak az önkormányzatok, de ettől még a mostani döntést túl gyorsan és meggondolatlanul hozták meg. Szerinte az is érthetetlen, miért nem konzultáltak velük, akár a terület országgyűlési képviselője, akár az önkormányzati szövetségek, de azt sem érti, hogy az ellenzék miért nem hallatja a hangját. „Máskor hetekkel-hónapokkal megelőzi a döntés végrehajtását egy türelmi időszak. Most itt vagyunk pár nappal a végrehajtás kezdete előtt és nem tudunk semmit” – fogalmazott.
A hűtő fogyasztását is megnézik
Átállítjuk magunkat takarékos üzemmódra – reagált Dicső László, Alsómocsolád polgármestere, amikor arról kérdeztük, hogy miként érinti őket az energiaárak elszállása. Mint mondta, jelenleg ott tartanak, hogy energetikai szempontból átnézik az összes, a helyhatóság által működtetett intézményt, épületet, hogy lássák, hol tudnak megszorítani és takarékoskodni. Például van-e olyan nagyfogyasztó berendezés, akár egy régi hűtő, ami „viszi az áramot”, esetleg hol van szigetelési probléma, ahol megszökhet a meleg.
Ezen felül arról is döntöttek, hogy november és március között bezárják a település vendégházát. „Itt nem tudjuk megoldani a 6–7-szeres gázáremelkedést, azt ha akarnánk, se tudnánk a vendégekre áthárítani” – fogalmazott a polgármester.
Hasonló a gond a helyi idősotthonnal is, ám ott nem lehet csak úgy a bezárásról dönteni, hiszen biztosítani kell a folyamatos működést. Viszont az éves gázszámla már eddig is évi 7–8 millió forintra rúgott, a mostani áremelkedések után ez akár 50–60 millió forint is lehetne.
Ha elmarad a kormányzati intézkedés, akkor gond lesz, hiszen az idősotthonban 46 fő lakik, ami praktikusan azt jelenti, hogy bentlakónként nagyjából egymillió forinttal kellene megemelni az éves térítési díjat. És itt csak a gáz áráról beszélünk, nincs benne az elektromos áram, a nyersanyagköltség és a bérek sem, pedig ezeken a területeken is jelentős drágulást láttunk
– mondta Dicső László.
Nem merem kiszámolni – ezt már Aller Imre, Kóny polgármestere válaszolta a kérdésünkre, hogy a településnek mennyibe kerülhet az energiaárak emelkedése. Mint mondta, a településen van idős- és fogorvosi ellátás, működik óvoda, bölcsőde, kultúrház, tornacsarnok, aminek mind jelentősen emelkedni fog a fenntartási költsége. Éppen ezért úgy látja, hogy a „hosszú évtizedek alatt felépített” ellátási rendszer – „ami szolgáltatás elérhető, azt megteremtettük” –, melyben bőven vannak önkéntesen vállalt feladatok is, most mind veszélybe kerültek.
Hol lehet spórolni?
Kollégáihoz hasonlóan Vilcsek is arról beszélt, hogy a legtöbb épületben nem tudnak a fűtéssel trükközni, hiszen nem csavarhatják le a hőfokot az iskolában, amikor gyerekek ülnek a tanórán. A végén a szülőktől kell pénzt kérni? – tette fel a kérdést, majd egyből meg is válaszolta, hogy ez éppen szembemenne az elmúlt évek trendjével, amikor az oktatást egyre inkább az ingyenesség irányába terelik. „Nem tudom, hova haladunk” – vallotta be Jákfalva polgármestere.
„Az idei évre azt látjuk, hogy a betervezett saját erőforrásos fejlesztések, például útfelújítás, elmaradnak” – fogalmazott Aller, aki szerint megoldást egy központi, állami segítség jelenthetne, de „semmit sem hallani, hogy visszakapnánk abból, amit elvontak”.
Arra a felvetésünkre, hogy felmerült-e bennük új adót bevezetni vagy valamilyen meglévőt megemelni, hogy ki tudják fizetni az energiaárak emelkedését, Aller visszakérdezett:
a lakosságot sarcoljam, amikor az otthoni gázszámláját sem tudja kifizetni?
A Varga Mihály által belengetett állami segítségnyújtásra Gémesi Györgynél is rákérdeztünk, ő úgy fogalmazott, hogy „nem hiszem a mai helyzetet látva, hogy lesz segítség”, hiszen nehéz helyzetben talán az ország még sosem volt. Ugyanerről beszélt Vilcsek Ernő is, aki szerint bár a koronavírus-járvány elleni védekezésre hivatkozva elvették a településektől a gépjárműadót, és bár a járvány okozta veszélyhelyzetnek azóta vége lett, ezt a forrást azóta sem adták vissza, ahogy sokan megszenvedik azt is, hogy az iparűzési adó felét is elvették a helyhatóságoktól.
Éppen ezért a MÖSZ vezetője szerint szükség lenne állami segítségre, mivel a döntés biztosan „extra többletköltséget” fog jelenteni a helyhatóságoknak, amikre ráadásul fedezet sincs idén, hiszen az önkormányzatok már régen döntöttek a 2022-es költségvetésről, így nemigen maradt szabadon elkölthető forintjuk. „Csökken a szolgáltatások színvonala, a nadrágszíj még egy lyukkal beljebb van húzva” – fogalmazott.
Új helyi adó bevezetésének vagy egy meglévő emelésének ötletére Gémesi úgy fogalmazott, hogy „mindenki úgy próbál túlélni, ahogy tud, mindenkinek magának kell látnia a lakosság teherbíróképességét”.
A tervezgetés azért már zajlik
Hogy a gáz árának emelkedését kompenzálni tudják, Alsómocsolád fontolgatja, hogy a gázkazánokat lecserélik vegyes tüzelési kazánokra. Ennek előkészítése jelenleg folyamatban van Dicső László szerint, most épp annak járnak utána, mi kell ehhez a fejlesztéshez: milyen kazánházat kell építeni, át kell-e hozzá strukturálni a vezetékrendszert.
„Az 50 millió forintos gázszámla olyan nagy, hogy úgy gondoljuk, a beruházás költsége az első évben megtérülne” – fogalmazott Dicső László, hozzátéve, rá lesznek kényszerítve arra, hogy a fejlesztés költségeit valahonnan megspórolják. Ugyanakkor arra a kérdésre, honnan lehet elvenni forrásokat, úgy reagált, hogy egyelőre nem látszik, hol tudnak megszorítani. A helyzetet az sem segíti, hogy mindeközben csökken a közmunkások száma a községben, így már ahhoz is át kell csoportosítaniuk a költségvetésükben, hogy el tudják látni a települési alapfeladatokat.
Alsómocsoládhoz hasonlóan a 2700 fős Kónyon is gondolkodnak azon, hogy lecseréljék a mostani fűtési rendszert. Egyelőre még csak az ötletelés zajlik, Aller Imre szerint valamilyen irányba el kell indulni, a fő cél, hogy ne csak egy energiahordozótól függjenek.
A két lábon állást meg kell oldani, de ez az idő rövidsége miatt, ebben a fűtési szezonban nem lehetséges
– fogalmazott a polgármester, aki szerint ehhez azonban „hozzáférhető, normális” pályázatok is kellenének, melyek támogatják az átállást.
A remény hal meg utoljára
„Nehéz helyzetre készülünk, ahogy az egész ország arra készül. Most egyelőre azt látjuk, hogy minden kiszámíthatatlan és bizonytalan, de reméljük minden összeáll a végére” – fogalmazott Dicső László, aki még azt is felvetette, hogy a faluház, ahol az önkormányzat és lényegében minden szolgáltatás működik, kibír egy-két napot fűtés nélkül, ráadásul van napelem a tetőn, így akár árammal is tudnak fűteni, ha szükséges. Mindehhez hozzátette azt is, hogy eddig négyszer pályáztak a Magyar Falu Program keretein belül a szigetelés felújítására és a nyílászárók cseréjére, ám egyszer sem nyertek. Dicső László elmondta azt is, hogy a kormányzattal eddig semmilyen egyeztetésük nem volt.
Ez persze még lehetséges, a remény hal meg utoljára.”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
