És akkor meghívja Orbán az IMF-et disznót vágni?

Ezzel a címmel jelent meg 2013. január 20-án az első olyan heti gazdasági összefoglalónk, amelynek címét a derűs mesélőkedv jegyében "És akkor"-ral indítottuk. Van persze, ami azóta sem változott: még mindig Orbán Viktor a miniszterelnök, még mindig Gyurcsány a hibás, továbbra is Szilágyi Áron a kard egyéni olimpiai címvédője, és persze még most is abban reménykedik a kormány, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát. Most pedig ötszázadik alkalommal van itt az összefoglalónk, és akkor megnéztük, mi minden történt az elmúlt kilenc és fél évben.

Mai szemmel nézve egészen gyönyörű az első És akkor legelső mondata, az ugyanis egyszerűen az volt:

Hétfőn közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, melyben a forint 300 forint közelébe történt gyengülését a világhírű közgazdász, Nouriel Roubini elemző csapatának egy héttel korábbi ajánlásával indokolta.

Az NGM-nek ekkor még Matolcsy György volt az első embere, Varga Mihány az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszterként tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap delegációjával. A KSH pedig közölte, hogy 5 százalék feletti volt az éves infláció, mire Matolcsyék annyit válaszoltak, hogy Bajnai Gordon veszélyeztetné az elért eredményeket. Aztán később kiderült, hogy a szóban forgó 2012-es időszakban épp csökkent a GDP, de erről már az És akkor a pirézeknek is adunk el letelepedési kötvényt című összefoglalónkban számoltunk be.

Matolcsy György

Fülöp Máté

Még mindig 2013-ban jártunk, amikor Matolcsy átült jegybankelnöknek, meg is írtuk, hogy hiába tartott ettől a piac, a forint nem zuhant meg – akkor még. Annak az évnek az egyik nagy története a rezsicsökkentés volt, ahogy az És akkor Némethnénél elfogy a palackos gáz című anyagunkból is kiderült (tényleg, emlékszik még valaki Németh Lászlónéra? Az egykori miniszterről a legutolsó hír 2019-es volt, amikor a trafikpályázatokat kiíró cég felügyelőbizottsági elnöke lett). És amúgy milyen kis naivak voltunk: akkor még úgy gondoltuk, van hírértéke annak, hogy Mészáros Lőrincnek a cégei 800 millió (0,8 milliárd) forint osztalékot fizettek egy év alatt. De azt is megírtuk: És akkor bevonul a karvalytőke, és Vércse lesz a Sólyomból – a nagy ígéretekkel induló légitársaság egy felszállás nélkül lett fizetésképtelen.

2014 egy nagyon rosszul öregedő mondattal kezdődött:

Az elmúlt 40 év legjobb üzletének nevezte Lázár János azt a keddi, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin moszkvai találkozóján megkötött államközi szerződést, amelynek értelmében az orosz Roszatom építi meg az új paksi nukleáris blokkokat.

Abban az évben tartottak ugyan választást, de az eredmény nem igazán volt kérdéses, így aztán inkább azt figyelhettük, hogy a kormányközeli emberek hogyan helyezkednek – milyen szép emlékeket hoz vissza az És akkor Széles Gábor elrepül a Holdra cím –, és persze hogy az Ukrajnát megtámadó Oroszországhoz mennyire akar a kormány közel kerülni.

Ritkán történik meg, hogy egy szavazásunknál szinte teljes az olvasói egység, de amikor 2015 februárjában megkérdeztük önöket, hogy Simicska Lajos két nappal azelőtti mondatai közül melyiket nem felejtik el, amíg csak élnek, 85 százalék ugyanazt a mondatot választotta – igen, azt. Akkor még csak olyan érzésünk volt a Simicska-Orbán harc látványos felszínre törése miatt, mintha élőben tudósítanánk a Breaking Bad újabb évadáról, de azt már le lehetett írni, hogy beláthatatlanok a politikai és gazdasági következmények. Azt viszont nem gondoltuk volna, hogy Orbán győzelme ennyire sima lesz, de úgy tűnik, a NER-ben a kormányfőt leszámítva tényleg mindenki lecserélhető.

Simicska Lajos és Orbán Viktor

Túry Gergely

2015 volt az az időszak is, amikor egy héten belül bevezették a vasárnapi boltzárat (hogy aztán egy évvel később vissza is vonják), és összeomlott a Buda-Cash. Mindkét hír nagy sztori volt, mi azon a héten azt emeltük ki, hogy És akkor Esterházy bekéredzkedik tanoncnak Matolcsyhoz, a jegybankelnök ugyanis könyvet adott ki arról, hogy a korábbi években milyen kivételes jelentőségű munkát végeztek. A kormány pedig lelkes migránsozásba kezdett, és azóta sem hagyta abba.

2016-ban új szintre ért el a NER térfoglalása: már nem csak a hatalom megszerzése és megszilárdítása volt a cél, hanem az egyre nagyobb terjeszkedés is – ahogy ezt megfogalmaztuk akkoriban, És akkor odaadjuk a Balatont Orbán Ráhelnek, vagy kicsit később És akkor tokaji földesúr is lehet az egykori gázszerelőből. Volt persze, aki bukott is: És akkor Spéder Zoltán elvesztette bankár jellegét. Abban az évben a nemzetközi politika miatt foghattuk a fejünket – mindenki teljes megdöbbenésére a britek úgy döntöttek, hogy kilépnek az EU-ból, majd az amerikaiak megválasztották Donald Trumpot elnöknek.

„Ahol két gyerek elfér, ott elfér egy harmadik, jut hely negyediknek is, a bátrabbaknál ötödiknek is.” 2017-ben jártunk már, amikor Orbán Viktor ezzel a számolgatással megmutatta a következő évek fontos irányát: sok-sok családtámogatást kell adni, jó pénzzel ösztönözni a gyerekvállalást, hogy az akkori 1,5-ről 2030-ra 2,1-re emeljék fel a termékenységi rátát. Vagy rövidebben: És akkor Orbán Viktor mindenkit elküldött szülni. Mondjuk úgy, hogy nem lett teljes a siker, most épp 1,54-nél tartunk, de még van idő.

És akkor az olimpia elúszott, de kaptunk ugrótonyot, fakockát és Soros-plakátokat – igen, emlékezetes év volt 2017. De a gazdaság pörgött: hosszú idő után először elérte az éves GDP-növekedésünk a 3,5 százalékot, jöhetett a nyugdíjprémium, amelyet még 2009-ben kötöttek ehhez a határhoz (És akkor a nyugdíjasok megkapják a Fidesztől, amit még Bajnainak köszönhetnek). A növekedés aztán 2018-ban és 2019-ben még gyorsabb lett, azt a stratégiát választotta a kormány, hogy mindenáron a gyors növekedést hajszolja, akkor is, ha a gazdaság túlfűtése veszélyes lehet, amikor majd egyszer válság lesz. Azért volt, amikor be kellett avatkozni: És akkor Tállai elvt… szólt, hogy túl drága a benzin. Legalábbis Mezőkövesden.

Fazekas István

És akkor az OLAF felkapcsolta a villanyt Orbán Viktor vejénél – ezzel a címmel adtuk hírül, amikor 2018 elején kitört a botrány az Eliosnál, de a Fideszt egy ilyen apróság sem rengette meg, jött az újabb kétharmad (ma már alig emlékszünk rá, de a 2015-ös veszprémi időközi választástól 2018 tavaszáig nem volt alkotmányozó többségük). És akkor Simicska már megtudta, mihez kezd a Fidesz az újabb kétharmaddal: gyorsan jött is az úthenger. A forint viszont több év nyugalom után lassú, de fokozatos gyengülésbe kezdett, már arról számolhattunk be, hogy És akkor 320 forintos euróval készülhetnek a magyarok a nyaralásra.

2019-ben már arról írtunk ehhez képest, hogy És akkor belengették a 340-nél is gyengébb forintot, de ez azért nehezen hihetőnek tűnt. Persze Gulyás Gergely bemondta, hogy akár már szeptemberben is lehet egy kisebb válság. Végül nem lett akkor még, de az egész évben fontos volt foglalkozni a témával: a szakértők tömegei beszéltek arról, hogy a nagy növekedési időszaknak valószínűleg vége, 2020 már rosszabb év lett, ideje felkészülni.

És akkor Uri Geller megoldotta a Brexitet – igen, akkoriban a válság előrejelzései helyett mégis inkább arra figyeltünk, micsoda káosz van a britek kilépése körül. Persze egy brit parlamenti vita vagy egy EU-csúcs még mindig a normalitás védőbástyájának tűnhetett ahhoz képest: És akkor Trump megsértődött, mert nem engedik, hogy megvegye Grönlandot. Igen, ez egy vicces címnek tűnhet, de nem túloztunk benne, tényszerűen igaz az állítás.

2020-ról a legjobb volna nem beszélni. Azt az évet próbáljuk meg kitörölni az emlékeink közül. És akkor kezdhetjük visszasírni a 2008-as válságot – írtuk, amikor már látszott, hogy ideér a koronavírus és durvára fordul a helyzet, majd következett a pánikszerű gazdasági kiútkeresés időszaka - És akkor négyszer bejelentette a kormány, hogy most már tényleg bejelent valamit. A járvány első tavaszán gyakorlatilag mindent lezártak, ez viszont brutális gazdasági visszaeséshez vezetett, így a kormány eldöntötte: pörgetni kell a gazdaságot, az embereket pedig a lehető legkevésbé korlátozni, ameddig csak lehet. Az eredmény az lett, hogy a recesszió is kisebb lett nálunk, mint sok más országban, a 2021-es növekedés kimondottan nagy is lett, csak épp közben az EU legrosszabb, a világ második legrosszabb Covid-halálozási mutatója lett a magyar. Kinek mit intézett a kormánya.

Túry Gergely

És akkor Orbán Viktor a Karmelita kolostor erkélyéről szórja a pénzt a nép közé – ez már 2021 nagy története volt. A járvány nagyjából lecsengett, a talpra állás megindult, a Fidesz pedig rájött arra, hogy szeretné megnyerni a következő választást, ezért alsó hangon kétezer milliárd forintot szórt az emberek közé. Az árak már ekkoriban nőttek, másfél évtizedes csúcsra jutott az infláció – ennek világpiaci okai is voltak, de a magyar gazdaság szerkezete és a pénzosztás sem segített javítani a helyzetet –, így a Kádár-rendszert visszaidézve jöhetett a benzinárstop. Ugyan azt írtuk, hogy És akkor kiderült, Orbán Viktor sem véd meg a benzináremeléstől, de a végeredmény ennél sokkal rosszabb lett: megpróbált megvédeni, így olyan üzemanyagpiaci káoszt okozott, aminek még most sem tudjuk, mi lehet a vége.

Így jutottunk el 2022-ig. És akkor a csirke far-hát lett a magyar gazdaságpolitika Szent Grálja – igen, évek múlva erre úgy fogunk visszaemlékezni, hogy a fejünket fogjuk, hogyan lehetett olyan időszak ebben az országban, amikor a far-hát árának maximálásával próbált a kormány választást nyerni. És sikerült is, de persze ehhez az is kellett, hogy a teljes kormánypropaganda azt harsogja, az ellenzék háborúba vinné az országot.

Most július van, szóval alig öt hónapja volt, amikor a magyar miniszterelnök Putyinnal tárgyalt Moszkvában, majd azt mondta, hogy békemissziónak tekintette az útját (És akkor Orbán Viktor bejelentkezett a Nobel-békedíjra) – hát nem épp béke lett az ügy vége. Azóta kitört a szomszédban a háború, elérte a forint a 400-as szintet, több, mint húszéves rekordra került az inflációnk, fogalmunk sincs, mikor lesz egyezség az EU-pénzekről, és persze megszorításokba kezdett a kormány – sok-sok olyan történetük van 2022 első hét hónapjáról, aminek mi is nagyon szeretnénk már tudni, mi lehet a vége majd egyszer.