Az egy évvel korábbihoz képest 8, 2021 végéhez viszonyítva 2,1 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított számok alapján – erősítette meg a Központi Statisztikai Hivatal a korábbi első becslését. Most részleteket is közzétett a KSH arról, hogyan állt össze ez a nagy növekedés.

A leginkább a szolgáltatások húzták a gazdaságot, ott 9,9 százalékos volt a növekedés, ami nem is meglepő, mivel tavaly az év elején még rengeteg lezárás volt, ahhoz képest jókora emelkedésnek számít az, ha visszatér az élet a normális kerékvágásba – vagy ahogy a turizmus példáján látjuk, az is, ha nem tér vissza még oda, épp csak kevésbé rossz, mint tavaly volt.

Így aztán nem csoda, hogy a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás hozzáadott értéke 80,8 százalékkal nőtt, a logisztikáé 20,4-gyel, a művészeti és szórakoztató szolgáltatásoké 14,8 százalékkal. Az információs és kommunikációs ágazat hozzáadott értékének 11,6, a kereskedelem 9,4, és a pénzügyi, biztosítási tevékenység 6,3 százalékos növekedése annál figyelemre méltóbb, ott ugyanis már tavaly ilyenkor is jó volt a teljesítmény, ezt nem a bázishatás indokolja. A kereskedelem kapcsán nem tértek ki erre külön, de a nagy növekedés legfőbb okai között ott van a benzinturizmus év eleji megugrása, valamint a jókora infláció is, hiszen így ugyanannyi termék megvásárlása sokkal több pénz elköltéseként jelentkezik a statisztikában.

Az ipar teljesítménye 4,9 százalékkal nőtt 2021 elejéhez képest, ezen belül a feldolgozóipar 4,6 százalékkal bővült. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék-, illetve az élelmiszergyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 3,9 százalékkal csökkent.

A háztartások tényleges fogyasztása 11,5 százalékkal nőtt, nyilván azzal is összefüggésben, hogy jókora pénzosztásba fogott a kormány a választás előtt, de a béremelkedések is segítettek.

Összességében a nyers adat szerint a kiigazítottnál egy kicsit magasabb, 8,2 százalékos növekedésből 5,3 százalékot magyaráznak a szolgáltatások, 1,2-t az ipar, 0,6-ot az építőipar. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, a gépjárműjavítás és a turizmus együtt 1,4 százalékkal növelte a GDP-t.