Azt már korábban megígérte Matolcsy György, hogy a Magyar Nemzeti Bank részletes javaslatcsomagot készít a kormány számára, most pedig közzé is tették a Fenntartható egyensúly és felzárkózás című, 203 oldalas kiadványt. Matolcsytól soha nem állt távol a nagy víziók felvázolása – annak idején még gazdasági miniszterként a Széll Kálmán terv volt ennek a csúcsa, de emlékezetes a 2011-es Magyar Növekedési Terv is, benne az ország interkontinentális fordítókorongként betöltött szerepéről szóló értekezéssel –, de amióta 2013-ban a kormányból átült a Nemzeti Bank élére, inkább a monetáris politikával foglalkozott. A mostani anyagban azonban a gazdaság egészéről szóló javaslatokat tesz, rengeteg olyat is, aminek semmi köze nincs az MNB hatásköreihez, így ez vállaltan csak egy vitairat. A cél szerinte is az, hogy 2030-ra elérjük az EU fejlettségi szintjének 100 százalékát, ahogy azt Nagy Márton is mondta a miniszterjelölti meghallgatásán, ehhez pedig évente 3,5 százalékkal kellene meghaladni az unió GDP-növekedését.

Látványos szemléltetésből ezúttal sincs hiány:

Magyar Nemzeti Bank

De ha eltekintünk a vizualizáció korai pszichedelikus módjától, akkor is bőven van mivel foglalkozni a szövegben. A legfontosabb megállapítás az, hogy bár az MNB szerint eddig sikeres volt a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika, az extenzív növekedés forrásai kifulladnak, sikert az intenzív növekedési források kiaknázása hozhat.

„A technológiai átállás nem halogatható tovább” – áll a kiadványban. És ez nem minden:

„Kiadási oldalon az el nem indult állami beruházások halasztása/törlése és a kiadások szoros kontrollja szükséges”,

ami Matolcsyék megfogalmazásában egyensúlyjavító program, hogy a megszorítás szót ne kelljen leírni, és emellé kapcsolódik be a fenntartható felzárkózás programja.

A terveket 12 pontban részletezik.

1. Költségvetési konszolidáció

Olyasmi reform kell, mint 2010-11-ben, de az akkori helyzettel ellentétben a foglalkoztatottság már jó, így most a zöld és digitalizációs átállásra kell figyelni. Egy új adóreform alapjait is le kell tenni, ami „zöld, digitális és forgalmi fókuszú” lesz.

És ide tartozik az is, hogy szigorúbban oda kell figyelni az állami kiadásokra: 2021-ben az egész EU-ban nálunk volt a legtöbb állami beruházás, ezek közül az el nem indultak halasztását vagy törlését meg kell fontolni, a kiadások szoros kontrollja mellett. De átmeneti szektoriális adókat és a nemzetközi digitális nagyvállalatok nagyobb adóztatását, az adókedvezmények felülvizsgálatát is fontosnak látják.

2. Sérülékenységcsökkentő intézkedések

Magyarország „újra felkerült a befektetési bankok sérülékenységi elemzéseinek térképére” – állapítják meg. Hogy ez ne így legyen, ahhoz külső adósságot vissza kell vinni a GDP 65–70 százalékára, ahonnan 2020-ban 80-ra ugrott. Emellett tőkekiterjesztési program kell osztrák mintára, vagyis a magyar cégek terjeszkedjenek külföldön.

Fontos pont az is, hogy az ország magas energiaimport-függősége jelentős kockázatot hordoz. Nem csak az energetika miatt, hanem azért is, mert növeli a külső adósságot, az inflációs hatás miatt terhet jelent a monetáris politikának is, és

a rezsicsökkentésen keresztül rontja a költségvetés helyzetét.

Ezért csökkenteni kell az energiafüggőséget, de hogy miként, azt nem részletezi.

3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra

Még mindig nagyon sok pénzt, 5700 milliárd forintot tartanak a magyarok maguknál otthon készpénzben. Az MNB egy új lakossági állampapír-stratégiát lát szükségesnek. Ennek része lehetne az, hogy a lakossági állampapírokat felvegyék a cafeteria kedvező adózású körében, bizonyos állami juttatásokat pedig állampapírban fizessenek ki. Sőt:

a lakossági megtakarítások növekvő részét magánegészségügyi és nyugdíjmegtakarítások felé kell irányítani.

Egyébként is több biztosítónak, pénztárnak és befektetési alapnak kellene megjelennie az államadósság finanszírozói között, amihez a mostani, nagyobb infláció mellett is vonzóvá kell tenni az állampapírokat, például inflációkövető vagy 15–20 éves változó kamatozású kötvény kibocsátásával.

Reviczky Zsolt

4. Fenntartható finanszírozás

„A pénzügyi intézményeknek figyelembe kell vennie a zöld átállás és ezen keresztül az energiafüggetlenség elérésének szükségességét. Az átállást a gazdaságpolitikának célzott programokkal kell segítenie” – áll a javaslatban. A zöld finanszírozás mellett itt a digitális bankrendszer erősítéséről van szó: a magyar banki ügyfelek 40 százaléka nem használja az online banki szolgáltatásokat. De azt is ehhez a ponthoz sorolták, hogy a fiatalokat a hitelfelvételi szabályok lazításával, kisebb önerő elvárásával kell az első lakásuk megvásárlásához szükséges hitelhez hozzásegíteni – ezt az ötletet először tavaly vetette fel az MNB, akkor részletesen elemeztük is.

5. Technológia- és termelékenységjavító intézkedések

Magyar modell 2.0 – nem fukarkodik az anyag az ilyen nagy szavakkal. Az elnevezés mögött az áll: hiába a második legmagasabb a 27 százalékos hazai beruházási ráta az EU-ban, ha ezen belül az okosberuházások aránya a második legalacsonyabb. Ezért olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, amelyek a legmagasabb multiplikatív hatásokkal járnak, és növelni kell az uniós szinten 4. legalacsonyabb hazai hozzáadott értéket az exportban.

Ennek olyan részletei lennének, mint például a támogatáspolitika újragondolása, hogy a hazai hozzáadott értéket növeljék, vagy épp a kis- és közepes vállalkozásoknak bértámogatás a magasan képzett munkavállalóik után.

6. Teljes foglalkoztatás fenntartása és a termelékenység növelése

A következő évtizedben fenn kell tartani a teljes foglalkoztatást, miközben a termelékenységben el kell érni legalább az EU átlagát. Ez azért is lesz nehéz, mert 2030-ig 360 ezerrel csökken a 15 és 64 év közöttiek száma. Emiatt a munkaerő-tartalékok aktivizálásában, a munkát terhelő adók tovább csökkentésében, valamint a külföldiek ide- és a külföldön dolgozó magyarok visszacsábításában látja az MNB a megoldást.

És átalakítanák a nyugdíjrendszert is, ugyanis a hibák közé sorolják azt, hogy alacsony a nyugdíjkorhatár betöltése után nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozó nyugdíjasok száma. Ezért

• a nyugdíjszámítás módját felül kell vizsgálni, hogy ne az utolsó, munkában töltött évek bérei határozzák meg nagy súllyal a nyugdíjat,
• a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kell kapcsolni,
• a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után pedig emelni kell a nyugdíjbónuszt a mostani 6 százalékról.

7. Gyermekvállalás ösztönzése

2021-ben 93 ezer magyar gyerek született, Matolcsyék szerint azonban évi 110 ezres születésszám az, „amiből nem engedhetünk”. Ez pedig, hiába néz ki szépen egy grafikonon, elképesztő nagy növekedés volna főleg a szülőképes korú nők számának csökkenése mellett, nyugodtan mondhatjuk, hogy teljesen irreális a mostani helyzetben.

Magyar Nemzeti Bank

Az ötletek ahhoz, hogy ez a nagy vállalás teljesíthető legyen:

• szja-mentesség a háromgyerekes anyáknak,
• a családi adókedvezmény növelése,
• több bölcsődei férőhely és munkahelyi gyerekfelügyelet,
• a gyerekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben, például a gyerekek számához kötve a nyugdíjkiegészítést, vagy azt is beépíteni a nyugdíjba, hogy a már felnőtt gyerekek mennyi járulékot fizetnek be,
• valamint az egészségügyi és az oktatási rendszer családbarát fejlesztése.

8. Adatreform

Magyarország „le van maradva az EU-s és a régiós országok között is az adatok hasznosításában és az adatbázisok összekapcsolásában”. Pedig az adatvagyon kiaknázásával akár 1,5 százalékkal is magasabb lehetne évente a GDP. Az államnak digitális, adatalapú működésre kell átállnia, ami mellett a piaci szereplők, pilot projektként a pénzügyi intézmények nemzeti adatvagyonhoz való hozzáférésének jogszabályi és technikai feltételeit is biztosítani szükséges.

9. Lakáspolitika reformja

Durván emelkednek a lakásvásárlás és a lakásépítés költségei is – állapítja meg az elemzés, és ennek az oka a szerzők szerint az, hogy kevés az új lakások kínálata, tartósan elmarad a kereslettől. Ezért növelni kell az építőipar hatékonyságát, meg kell erősíteni mögötte a hazai építőipari-alapanyagipart és biztosítani kell a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását.

Fülöp Máté

De ugyanide tartozik a tartósan 5 százalékos lakásáfa, felújítási programok meghirdetése, bérlakásprogram a fiataloknak és állami alkalmazottaknak, a családi otthonteremtési kedvezmény átalakítása, hogy az egy és két gyereket nevelőkre jobban fókuszáljon, valamint külföldi építőipari dolgozók ide vonzása.

10. Zöld átállás és az energiamix javítása

Mint írják, szükséges az energiahatékonysági beruházások állami támogatása a zöld technológiafejlesztés terén és az újrahasznosítás növelése. És egy adóreformot is javasolnak: a káros tevékenységek adóztatásának kell az adórendszer egyik súlypontjává válnia (a fogyasztási adók a másik, már most is létező súlypont), méghozzá úgy, hogy a szennyező ne legyen képes a többletköltséget a fogyasztókra továbbhárítani tevékenysége megváltoztatása nélkül.

11. Állami hatékonyság és innováció

A magyar digitális közszolgáltatások elterjedtsége a 3. legalacsonyabb az EU-ban. A teljesen papírmentes, digitális közigazgatás megteremtése az észt példa teljes körű hazai átültetését igényli – írják. Az államnak ezért többet kell költenie kutatás-fejlesztésre (2010 és 2020 között az EU-ban nálunk csökkent ez a 6. legnagyobb mértékben), az innovációs járulékot pedig 0,3-ról 0,5 százalékosra kellene emelni.

12. Mérőrendszer a felzárkózásért

Az államigazgatás nincs felkészülve az adatvezérelt felzárkózási stratégia megvalósítására – ismeri el zárásként a dokumentum. Ezért egy versenyképességi szűrőt kell beépíteni a döntéshozatalba, amely csak azokat a javaslatokat engedi át, amelyek javítják a versenyképességet.