Virág Barnabás a Portfolio konferenciáján kiadta a jelszót: "megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!"
Történelmi tapasztalatok előhívásával kezdte a mostani inflációs környezetről és a magyar lakossági és vállalati hitelpiac aktuális kilátásairól szóló előadását a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedd reggel, a Portfolio Hitelezés Konferencián.
Virág Barnabás arról beszélt, hogy az inflációs közeg, melyet most tapasztalunk, az elmúlt 100 év nagy inflációs időszakai – a '20-as, a '40-es és a '70-es évek pénzromlásai – közül önmagában egyikre sem hasonlít, összességében viszont mindháromból hordoz magán jegyeket. Felemlegette, hogy a jelen pénzromlás a Covid miatti ellátáslassulás, a chiphiány, a növekvő nyersanyagárak, a koncentrált keresletnövekedés – ami a koronavírusévek alatti kényszermegtakarítások elköltése miatt alakult ki – tetejébe érkezett meg, miközben magas az államadósság, és komolyak a költségvetési hiányok is.
2001 óta nem volt ilyen: 9,5 százalékos az infláció
Megállíthatatlanul száguld az infláció, áprilisban már 9,5 százalékos volt. Még márciushoz képest is látványos volt az árak emelkedése.
Virág felhívta a figyelmet, hogy gyorsan bővül a pénzkínálat, és egyre erősebb a verseny a képzett munkaerőért, de szerinte a '70-es évekre jellemző ár-bér spirál nem várható. A bérdinamika viszont továbbra is magas maradhat az alelnök szerint. Arról beszélt, hogy az országban elégtelen a piaci verseny, sok szekcióban monopolberendezkedés tapasztalható, ahol szabadon emelik az árakat. Arról beszélt,
megérti, ha valaki most akar hasznot húzni a helyzetből, de ez hosszú távon káros.
A jegybank alelnöke szerint a '70-es évek inflációs időszakához hasonlít az is, ahogy a világ vezető gazdaságok a mostani problémát kezelni akarják. Akkor átmeneti pénzromlásra számítottak, és nem látták a monetáris beavatkozást – el is húzódott az infláció. Virág szerint most hasonlóan akarják kezelni a problémát a vezető gazdaságok: egyre mélyebb reálkamatokkal bíznak abban, hogy az infláció majd magától visszaszelídül. Ő viszont úgy véli, a reálkamatok egyértelmű növelésére van szükség.
Pár hónap, és két számjegyű lesz
Ha a fogyasztói árindexből kivesszük a hatósági áras termékeket, akkor 3-4 szeres átárazásokat látunk a megszokotthoz képest januártól április végéig, magyarázta Virág. Nem látszik, hogy a folyamat csillapodna, egyértelműen felszálló szakaszban van még az infláció, mondta. Arról beszélt, hogy változatlanul van érdemi költségnyomás a rendszerben, illetve vannak még olyan árnyomások, melyek egyelőre nem is realizálódtak.
Magyarországon sem elkerülhető, hogy két számjegyű tartományba emelkedjen az infláció a következő hónapokban
– állapította meg.
Az MNB nagyon hamar megkezdte a kamatemelési ciklusát, és 570 bázisponttal a legnagyobb emelést hajtotta végre. A nominális és a reálkamatok esetében is a legmagasabb szintet tartjuk a régióban – a Magyar Nemzeti Bank az egyetlen jegybank Európában, amely a reálkamatokat is emelte a tavalyi emelési kezdet óta, a többi gazdaságban a reálkamat még csökkent is, állapította meg Virág.
Az infláció és a benzinturizmus is lökte a magyar gazdaságot: 8 százalékkal nőtt a GDP
A háború hatásai még alig érték el a magyar gazdaságot március végéig, az ipar tavalyinál jobb teljesítménye, valamint az, hogy 2021 elejével ellentétben a szolgáltató szektor jól működött, együtt nagy GDP-növekedést eredményezett az idei első negyedévben. Sőt, még a nagy infláció is segítséget nyújtott abban, hogy ez a mutató szép legyen.
A GDP-kilátásokról szólva a jegybank-alelnök azt mondta, a magyar gazdaságban a 4 százalékos vagy afölötti növekedési dinamika is benne van, és ha nem jön újabb lezárás, mint a Covid idején, akkor az európai növekedési rangsor élmezőnyében leszünk idén is. Az infláció szerinte a harmadik negyedév végéig várhatóan éves átlagban 9 és 10 százalék között alakulhat, amivel az európai középmezőnyben leszünk.
Normál időszakban egy befektető erre mondaná azt, hogy ebben a gazdaságban van spiritusz
– összegzett. Az inflációs fordulatot az év második felére várja, de a fordulat lassú lesz.
Hogyan lehet kezelni a magas inflációt?
Virág azt mondta, hogy ha globálisan a helyzet nem oldódik meg, az persze nagyon megnehezíti a helyzetünket, mindenesetre most a "saját házi feladatokra" kell koncentrálni. Ebből 4+1-et állapított meg Virág, és kiemelte, hogy a lépéseknek összehangoltaknak kell lennie.
- Az első házi feladat szerinte a monetáris szigorítás folytatása.
- Ezt ki kell egészíteni egy fegyelmezett költségvetési politikával, legalább a hiánycélokat hozni kell, ez a második feladat.
- A harmadik a piaci verseny erősítése azokban a szektorokban, ahol most ez nem jellemző.
- A negyedik feladat: egyének szintjén is kooperatív magatartást mutatni.
Ezek a rövid távon megoldandó feladatok, a középtávú a plusz egy: fenntartható növekedési reformokat kell hozni. Példaként Virág az energiahatékonyság kérdését hozta fel, azt, hogy termelékenység területén komoly előrelépés kell – hogy ne csak az legyen a kérdés, hogy mekkora fizetésből dolgozik egy balatoni szakács, hanem az is, ahogy fogalmazott, hogy hány rántott húst készít el.
Miért érzik az emberek sokkal magasabbnak az inflációt, és miért veszélyes ez?
Aki kétszer akkorának érzi az inflációt, mint amilyen adatot a KSH kiad, az megnyugodhat, pontosan ugyanannyira lő félre, mint a legtöbb ország legtöbb polgára, amikor az árak emelkedéséről kérdezik. Az infláció érzékelése, a valódi drágulás és az inflációs várakozás gyakran látványosan eltérnek, ráadásul önbeteljesítő jóslatként az inflációs várakozás valóban tovább emelheti az árakat.
A lépéseket kifejtve arról beszélt, hogy a monetáris politikai szigor az első védelmi vonal, a szigorítás továbbra is folytatódni fog. Amit szerinte meg kell előzni, az a másodkörös hatások kialakulása, amikor önmagában csak pszichológiai tényezők okozzák az infláció növekedését. A kamatemelés esetében az a feladat, hogy olyan kamatszintet alakítsunk ki, ami biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését, mondta Virág.
"Az inflációs cél eléréséhez szükséges kamatpálya jottányit sem változott, csak arról van szó, hogy 100 bázispontos lépésközzel nem könnyű megtalálni az ideális kamatszintet"
– állapította meg az MNB alelnöke. Az alapkamat-emelés a továbbiakban ezért fokozatosabban, apróbb lépcsőkben történik majd. A reálkamatokat is tovább emelik. A rugalmasság is része a monetáris politikának, ha kell, akkor gyorsítunk, ha nem kell, akkor nem, fejtegette.
A hitelezési feltételek Virág szerint most szükségszerűen szigorodni fognak, a lakáshitelek, a fogyasztói hitelek és az üzleti célú hitelek esetében is lassulás jön.
Ahhoz, hogy dezinflációs pályára álljon a világ, meg kell teremteni a monetáris és fiskális politika összhangját, a szigorú monetáris politikának fegyelmezett költségvetési politikával kell párosulnia, mondta Virág. Szerinte a költségvetési egyensúly helyrebillentése a leggyorsabb, el kell halasztani kiadási tételeket, például egyes kormányzati beruházásokat. Ezt kell kiegészíteni szerinte egy hatékony versenyszabályozással – ismét említette a monopolpozíciók, a túlzott erőfölény megzabolázását. A profit-ár spirál elkerülésére is koncentrálni kell.
Minek van most itt az ideje?
Virág szerint egyéni döntések szintén óriási eredménye a 2010 óta tartó időszaknak a lakossági megtakarítások nagyon gyors emelkedése, ezt szerinte mindenképp meg kell őrizni. Úgy véli, gyors bérnövekedés továbbra is lesz, de abból megtakarításokat kell képezni. Nem a fogyasztás ideje ez:
Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!
– adta ki a jelszót Virág. Hozzátette: a lakossági megtakarítások egynegyede semmiféle inflációs védelemmel nem rendelkezik, így ezeket a védelmeket is meg kell keresni a bankok kínálatában.
Most akkor pontosan mennyivel is emelik a nyugdíjat idén?
Van, aki úgy számol, hogy az április végén bejelentett újabb nyugdíjemelés már a januárban felemelt nyugdíjat tekinti alapnak. A kormány vonatkozó rendeletei alapján azonban nem ez a helyzet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.