Szerda reggel jelentette be Ursula von der Leyen az általa vezetett Európai Bizottság javaslatát a hatodik EU-s szankciós csomagra, melyet Ukrajna lerohanása miatt rónának ki Oroszországra. Az intézkedések között a legtöbb nem hoz lényegi újdonságot – személyes korlátozások bizonyos orosz személyek ellen, orosz műsorszolgáltatók kitiltása Európából – ám az egyik húzás nagyon is új és a többinél lényegesen nagyobb horderejű: ha a tagállamok elfogadják a javaslatot, akkor jön az orosz olaj európai embargója.

Ennek keretében fél éven belül beszüntetné az EU a kőolajvásárlást Oroszországból.

Ez teljes behozatali tilalmat jelent minden orosz tengeri és csővezetékes olajra, a nyersolajra és a finomítottra, annyi engedménnyel, hogy az utóbbit csak év végéig vezetnék ki.

És van még egy, számunkra nagyon fontos engedmény: az oroszokkal való olajkereskedés leállítására Magyarország kapott egy év haladékot, vagyis

nekünk csak 2023 végén kellene végleg lecsatlakozni az orosz olajról. Ugyanezt a kedvezményt megkapta Szlovákia is – mindkét ország azért, mert a többi uniós tagállamhoz képest sokkal jobban függ a keletről érkező kőolajtól.

Egérút, külön a Molra szabva

Ez az engedmény szerdán sajtóhírként terjedt el, ám Szijjártó Péter aznap délutáni bejelentkezésében már maga is úgy fogalmazott, hogy az orosz olajról való leválás "nálunk a jövő év végétől" lenne aktuális, vagyis megerősítette az értesüléseket, valóban megkapjuk az egérutat az uniótól. Nem mellékes, hogy a Molnak Szlovákiában, Pozsony közelében is van finomítója, vagyis lényegében nem is két ország, hanem a magyar olajvállalat (szlovákiai leányvállalatával a Slovnafttal) kap kivételes elbánást az EU-tól.

Azzal együtt a külügyminiszter elítélően nyilatkozott a hatodik szankciós csomagról, arról beszélt, hogy az intézkedések egy részével még együtt tudunk élni, de az olajembargóval már nem, mert ha elzárulna a Barátság csővezeték, az "teljes mértékben lerombolná" Magyarország energiaellátási biztonságát, ezért az újabb EU-s szankciós csomag "felelősen nem támogatható, azt felelősen megszavazni nem tudjuk". Szijjártó azt hangoztatta, hogy a magyar kormány csak akkor tudna egyetérteni az újabb szankciós csomaggal, ha a csővezetékes kőolajszállítás kivételt képezne a korlátozások alól. Kovács Zoltán nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár is arról beszélt, hogy az olajembargót meg fogjuk vétózni.

Az embargóról végül szerdán nem is született meg a döntés, de nem csak Magyarország és Szlovákia aggályai miatt: felsorakozott mellénk Csehország és Bulgária is, akik szintén a kivételezett bánásmód felé kacsintgatnak. A tárgyalások csütörtökön folytatódnak, talán második nekifutásra sikerül megegyezni az embargó részleteiről.

Ha innen nézem, kényszer...

Hogy milyen nehézségeket okozna Magyarországnak az orosz olajról leválás, azzal több cikkben is foglalkoztunk az elmúlt hetekben. A Mol álláspontja szerint a finomítóik az Ural típusú olaj feldolgozására vannak belőve, és ha ezután más típusú olajat küldenének beléjük, akkor olyan szinten kéne átkalibrálni az üzemeket, hogy mindaz 2-4 évbe és 500-700 millió euróba kerülne. Ezzel egy neve elhallgatását kérő olajipari forrásunk nem értett egyet, szerinte könnyen található a világpiacon az Uralhoz nagyon hasonló összetételű olaj, és a finomítókat csak minimális mértékben kéne megbolygatni.

Tényleg belerokkannánk, ha nem jönne több orosz olaj és gáz?

A miniszterelnök és a Mol vezére szerint hosszú évekbe és óriási vagyonokba kerülne, ha át kellene alakítani új olajtípusok feldolgozására az orosz olajra belőtt magyar finomítókat. Csakhogy a világpiacon vannak az orosz olajhoz nagyon hasonló alternatívák is, melyek feldolgozását meg lehetne úszni komolyabb átkalibrálások nélkül is.

Hernádi Zsolt Mol-vezér viszont újabban arról is beszélt, hogy más típusú olajból lehet, hogy tudnának finomítani ugyanolyan jó üzemanyagot, de az nem biztos, hogy az az EU-s előírásoknak is megfelelne – tehát nem biztos, hogy el is tudnák adni a készterméket az európai piacokon. Ennek kockázatát már iparági forrásaink is valósnak ítélték. És nem is csak a finomítás és a végtermék csúszhat meg az olajembargón: a szállítás és eleve a nyers- és a gázolaj ára is az egekbe szökhet a korlátozás bevezetésével.

A Molnak külön fájó lenne a szankció abból a szempontból, hogy a 2023 végéig tartó engedménnyel is a relatív régiós költségelőnyét elveszítené, hívta fel lapunk figyelmét Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője. Gaál rámutatott: a régióban az irányadó nyugati olajtípushoz, a Brenthez árazzák a finomított termékeket. "Mi az alapanyagot - az Ural típusú olajat – olcsóbban tudjuk venni, ez a helyzeti előny. Ráadásul vezetéken kapjuk, azon keresztül sokkal olcsóbb a szállítás, mint a tankerhajókon, ez a másik helyzeti előny. És most puff, eltűnik mind a kettő. Innentől fogva drágább lesz minden, és ez csak az előállítási láb. A finomított termékek importtilalma még ehhez jön hozzá, ez még följebb tolja majd a dízel árát" – fejtegette a szakember.

Mindent borítana az orosz olajembargó, a dízelpiacon különösen nagy felfordulás jöhet

Bár a hétfőn megjelent hírek szerint Magyarország is beleegyezhet az Oroszországból érkező olaj embargójába, a kormány sietve cáfolta az értesüléseket. Itthon valóban kihívást jelenthetne az eddigi beszerzések megváltoztatása, még ha nem is akkora mértékben, ahogy a kormány és a Mol kommunikálja.

Ismert, hogy a finomított termékek piacát tekintve Európa alapvetően dízelhiányos, Oroszországból a teljes európai dízelfelhasználás 10 százaléka érkezik. Ennek leállításával természetesen még inkább dízelhiányos lesz a piac. Gaál hozzátette azt is: az olajtípusok között az Uralnak a legmagasabb a dízelhozama, vagyis abból tipikusan több gázolaj nyerhető ki, mint az egyéb olajfajtákból. A különbség nem óriási, 2-3-4 százalékos, de ez a nüansz is hozzájárul majd a kínálat szűküléséhez, tehát a dráguláshoz.

... ha onnan, lehetőség

Gaál szerint fontos kérdés az is, hogy az átállási időszak alatt milyen olajtípusra próbálnak majd optimalizálni a Molnál. Úgy véli, a vállalatnak van mozgástere: "Aki eddig orosz olajat finomított, annak logikus ahhoz hasonló új olajokat keresnie, de a másfél éves egérúttal a Molnak az is beleférhet, hogy valami olyan típusú olajra optimalizálják a finomítókat, melyekre a többiek nem, és ezzel potenciálisan versenyelőnyre tehet szert."

2023 végéig mi mindenesetre – ha megszületik az uniós konszenzus – vehetjük tovább az orosz olajat. Ezt a szakember szerint jelenleg hordónként 35 dollárral olcsóbban vesszük az irányadó nyersolajok árához képest, ami most 100 dollár körül van, tehát a Mol ezen nagyon sokat nyer. Gaál felhívta a figyelmet: a vállalat 10 éven keresztül havi szinten publikálta, hogy milyen volt a megelőző hónapban a finomítói marzsa, vagyis nyeresége. "Május elején ez elmaradt. Feltehetőleg nem akarják mutatni, mennyire erős marzsaik voltak, azért, hogy erősebb alkupozícióba kerüljenek –

ha az EU látta volna, mennyit keresett a Mol eddig az orosz olaj finomításán, akkor feltehetőleg a 2023 végéig tartó engedményhez képest rosszabb feltételekbe mentek volna csak bele

– vélekedett Gaál.

Szintén észreveszi a szankciók közepette a Mol előtt kínálkozó lehetőséget Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Török arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy ha valóban megkapjuk a lehetőséget 2023 végéig az orosz olaj zavartalan vásárlására, és az oroszok továbbra is ellátják az olajukkal Magyarországot és Szlovákiát (tulajdonképpen a Molt), akkor a Brent és az Ural közti árkülönbség még tovább fog nőni, a Mol még többet fog nyerni, és az így keletkező extra nyereség pedig mehet a vállalat beruházásaiba. "És ott leszünk, hogy mihez kezdjen a Mol? Kezdjen el minden tőkét nem kímélve átállni a finomítókban a jóval drágább olajra, vagy kicsit hazardírozva továbbra is futtassa őket Uralon, és párhuzamosan indítson egy projektet az átállásnak?"

Török szerint az biztos, hogy a Molnak most "teljesen szét kell tartalékolnia magát", addig kell felhalmoznia az olcsó orosz olajat, amíg lehet. Ami az pót-olajtípusokra való átállást illeti, Török szerint a pozsonyi finomító helyzete nehezebb, mert az szinte 100 százalékban Urallal dolgozik. Az elmúlt években a százhalombattai finomítóban kísérleteztek olajkeverékekkel, levitték az orosz olaj arányát 70 százalékra a mixben, ami a tisztához képest elmozdulás, de Török szerint valószínűleg egyre nehezebb már tovább csökkenteni az orosz olaj tartalmát a meglévő finomítói beállítások mellett. Viszont szerinte ügyeskedések is várhatók: "Már most is előkerülnek olyan nem hivatalos megoldási javaslatok – melyeket nem az államok emelnek be, hanem nyersanyag-kereskedők – mint a litván koktél elnevezésű dolog, ami 51 százalék Brent és 49 százalék Ural. Tehát, hogy mit nevezünk orosz olajnak, az is tud kérdéses dolog lenni. Ahol nyersanyagokkal kereskednek, ott nagyon nagy a kreativitás a szankciók kijátszására, és, ha nem is a Molnál, de itt is felmerülhetnek majd még "okosságok".

A Mol lehetséges útjairól a fentiek persze pusztán feltételezések. Megpróbáltuk hivatalos forrásból megismerni a további lépések forgatókönyvét, és elküldtük kérdéseinket magának az olajvállalatnak is, azonban cikkünk elkészültéig nem válaszoltak levelünkre.