Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság által javasolt újabb embargós csomagot – ez áll abban a levélben, amelyet Orbán Viktor címzett Ursula von der Leyennek, a bizottság elnökének, és amelyből a Financial Times közöl részleteket.

A magyar miniszterelnök szerint jelenlegi formájukban a szankciók nem csak Magyarország energiabiztonságát ássák alá, de az EU egységét is az ukrajnai invázióval szembeni fellépésnél – áll a lap szerint a levélben. „Ha a bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy elfogadják javaslatát, felelősséget kell vállalnia történelmi hibájáért” – tette hozzá Orbán, aki ezt azzal indokolta, hogy ez a szankciós csomag jócskán túllép az uniós konszenzuson.

A Financial Times emlékeztet: Magyarország jó ideje ellenzi azt, hogy a szankciókat kiterjesszék az orosz energiahordozókra, ezt pedig azzal indokolja, hogy a magyar gazdaságra aránytalanul nagy terhet jelentene egy ilyen lépés. Ez az érvelés most is előjön, amikor a miniszterelnök arról ír, hogy az olajembargó az alternatív ellátási források bevonását és a finomítói kapacitás átalakítását tenné szükségessé, ez pedig „időt és piaci alapon finanszírozhatatlan beruházásokat” igényel. Mindez a magyar olajellátást biztosító Mol érveit tükrözi: a vállalat, amely alapvetően orosz Ural típusú kőolaj feldolgozására alapozta finomítói kapacitását (akárcsak szlovákiai leányvállalata, a Slovnaft) többször hangsúlyozta az elmúlt időszakban: a komplett átállás 2–4 évet és több száz millió dolláros beruházást igényelne.

A Mol az olajembargóval elveszíti minden helyzeti előnyét, de óriási lehetőségeket is kínálhat a brüsszeli egérút

A magyar vállalat olcsó olajat vesz Oroszországtól, és a csővezeték miatt a szállítás is olcsó, az új EU-s szankciók élesedésével viszont mindkét régiós előny egyszerre válna semmivé. Ugyanakkor az az egy év plusz átállási idő, amelyet az unió Magyarországnak biztosít az orosz olajról való leválásra, elég lehet arra, hogy a Mol ügyes manőverezéssel új előnyöket faragjon magának az eltűnő régiek helyébe, és megerősödve kerüljön ki a kényszerhelyzetből.

Orbán ugyanakkor arra is emlékeztetett: ezek a beruházások állami forrásokat vonnának el egy olyan pillanatban, amikor az „EU-támogatások számunkra csak papíron érhetők el”. A miniszterelnök arra utalt, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében az Európai Bizottság nemrég hivatalosan is eljárást indított Magyarország ellen, ennek lezártáig – várhatóan az év végéig – nem sok esély van arra, hogy pénz érkezzen a magyar államkasszába az unióból.

Az Európai Bizottság elnöke szerda reggel tett javaslatot arra, hogy más lépések mellett az EU az év végéig szüntesse meg az orosz olaj importját. Később kiszivárgott az a kompromisszumos javaslat, hogy Magyarország és Szlovákia 2023 végéig kapna felmentést az intézkedés alkalmazása alól. A csomagot az Európai Unió tagállamainak is jóvá kell hagyniuk, ennek keretében az EU-hoz delegált nagykövetek csütörtök este tárgyalnak – a magyar kormány hivatalos válasza az itt képviselendő álláspontot előlegezte meg. A várakozások szerint pénteken születhet megállapodás, ekkor derülhet ki, kaphat-e Magyarország (és Szlovákia) felmentést vagy átmeneti mentességet. A szlovák kormányfő egyébként már kedden jelezte: felmentést fog kérni a szankciók alól.

A tagállamokon múlik, hogy kap-e halasztást Magyarország az olajembargó alól

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.